Sohár Anikó (szerk.): Varietas delectat • A PPKE Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportjának tanulmánykötete
›
Második rész. Műfordítás-áramlatok • Part Two. Literary Translation Flows
›
Magyar írók művei a bécsi Moderne Welt című lapban • Lőkös Péter
›
1. A Moderne Welt

1. A Moderne Welt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első számban a kiadó Arnold Bachwitz (1854–1930) és a főszerkesztő, Ludwig Hirschfeld (1882–1942 után) így határozta meg a lap feladatát:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Auf diese Art soll die ’Moderne Welt’ ihre Aufgabe erfüllen: eine künstlerisch gehaltene Revue großen Stils zu sein, eine österreichische und zugleich europäische Zeitschrift, die den Wettbewerb mit den großen ausländischen Revuen aufnehmen kann. (Bachwitz és Hirschfeld, 1928: 1)1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Semmilyen politikai vagy művészeti irányzathoz nem kívántak kötődni. Hangsúlyozták, hogy az osztrák öntudatot és önbizalmat kívánják ápolni, illetve Ausztria barátainak és ellenségeinek megmutatni, milyenek is valójában az osztrákok. Fontos céljuk volt a kor ismert írónak írásait is közölni (Bachwitz és Hirschfeld, 1928: 1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lap alcíme először Eine illustrierte Revue. Kunst – Literatur – Mode volt, majd 1926-tól Das Blatt der eleganten Dame, 1931-től pedig Almanach der Dame. Ebből is látszik, hogy kiadói és készítői elsősorban női olvasóknak szánták az újságot. Eleinte havonta, majd kéthetente, később ismét havonta jelent meg. A lap a kultúra egészét átfogta, mindennel foglalkozott, ami egy művelt embert érdekelhet: képzőművészettel, irodalommal, zenével kapcsolatos írások éppúgy megtalálhatók benne, mint a színikritikák, könyvismertetések, útleírások. Az újság közölt továbbá a divattal, szépségápolással, társadalmi élettel, tudományos-technikai eredményekkel foglalkozó cikkeket, teljes mértékben mellőzte viszont a politikai témákat. Voltak tematikus számok is, általában egy-egy híres személyről (például Gustav Mahlerről vagy Arthur Schnitzlerről) vagy az Anschluss után egy-egy országról (Bulgáriáról és Magyarországról). Nem véletlen, hogy a divatnak nagy teret szenteltek, Arnold Bachwitz ugyanis a bécsi Chic Parisien Bachwitz AG kiadó alapítója és tulajdonosa is volt. Ez a nemzetközi lapkiadó közel ötven divatlapot adott ki több nyelven.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Anschluss után Bachwitz cégét és ezzel a Moderne Weltet is „árjásították”, majd természetesen gleichschaltolták (Mandl, 2018: 91). Az 1938. áprilisi szám 6. oldala után egy hatalmas horogkereszt és Hitler-fotó mellett az olvasható, hogy most már német divatlapként jelenik meg, majd háromoldalas képes beszámoló szerepel az immár német Bécsről. Egyébként a lap jellege nem változott az Anschluss után, a szerzők viszont túlnyomó részt kicserélődtek és eltűntek a külföldi írók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lap kezdettől fogva feladatának tekintette a kortárs irodalom népszerűsítését.2 Olyan ismert német és osztrák szerzőktől olvashatunk benne írásokat, mint például Hermann Bahr, Werner Bergengruen, Heimito von Doderer, Hans Fallada, Bruno Frank, Egon Friedell, Hermann Hesse, Hugo von Hofmannsthal, Erich Kästner, Christian Morgenstern, Roda Roda, Joseph Roth, Felix Salten, Arthur Schnitzler vagy Stefan Zweig. A szerzők között vannak írónők is, olyanok is, akiket ma is számontart az irodalomtörténet-írás, például Marie Ebner-Eschenbach, Grete von Urbanitzky, Gina Kaus, Irmgard Keun, Maria Stona. Természetesen ma már kevéssé vagy egyáltalán nem ismert szerzők is nagy számban szerepelnek a lapban, többek között Alfons Petzold, Victor Wittner, Thaddäus Rittner, Siegfried Trebitsch, Hannes Schmalfuß, Richard Schaukal, Hans Multerer, Maria Lazar, Otto Violan vagy éppen a lap első főszerkesztője, Ludwig Hirschfeld.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A német és osztrák írók mellett sok, főleg kortárs külföldi szerzőtől is közöltek írásokat. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány név: Ludmilla Weilova, Karel Čapek (cseh), Alekszandr Puskin, Anton Csehov (orosz), Jules Lemaître, Marcel Prévost, Maurice Dekobra, Henri Barbusse, André Maurois (francia), Ugo Ojetti, Annie Vivanti, Luigi Pirandello (olasz), Katherine Mansfield (új-zélandi brit), Ramón Gomez de la Serna (spanyol), John Galsworthy (angol), Axel Munthe (svéd). Politikailag meglehetősen heterogén társaság ez, hiszen Barbusse például kommunista volt, Ojetti jobboldali nézeteket vallott, Vivanti pedig a húszas években Mussolinit támogatta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lapban megjelent írások szerzőinek többsége férfi, de azért a szerkesztők láthatóan törekedtek arra, hogy minél több nő írása is megjelenjen. A lapban publikáló nők között egyébként nemcsak írónők vannak, hanem különböző tudományterületek szakemberei is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a szépirodalmi szövegek műfajait illeti, a szerkesztők értelemszerűen a rövidebb terjedelmű műfajokat preferálták (például novella, elbeszélés, humoreszk, vers, jelenet), de többször közöltek folytatásos regényt is. A 12. évf. (1931) 13. számtól kezdve megjelent egy irodalmi melléklet is Zeitgeist. Literarische Beilage der ’Modernen Welt’ címmel, ez azonban nem volt hosszú életű, 1932-ben meg is szűnt.
1 „Így kell a ’Moderne Welt’-nek betöltenie feladatát: művészien kidolgozott nagystílű revü, osztrák és egyben európai folyóirat, amely felveheti a versenyt a nagy külföldi revükkel.”
2 Korábbi századok német nyelvű szerzőinek írásai ritkán olvashatók (például Gottfried Keller).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave