Sohár Anikó (szerk.): Varietas delectat • A PPKE Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportjának tanulmánykötete
›
Második rész. Műfordítás-áramlatok • Part Two. Literary Translation Flows
›
Magyar írók művei a bécsi Moderne Welt című lapban • Lőkös Péter
›
3. A fordítók és a fordítások

3. A fordítók és a fordítások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredeti szövegek és a fordítások szisztematikus összevetése külön tanulmány tárgya lehet. Annyi azonban a szúrópróbaszerűen kiválasztott szövegek összevetéséből is kiderül, hogy a fordítók (vagy a szerkesztők) több esetben rövidítettek a szövegeken. Példaként álljon itt két fordítás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Móricz Zsigmond A fekete ruhás nő című elbeszélésének fordításából a szöveg legelején Maurus Mezei (vagy a szerkesztő) kihagyta az alábbi mondatokat, talán úgy vélve, hogy azok német nyelvű olvasók számára nem relevánsak:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az olasz konyha magyar embernek inkább szép, mint jó. Nem értem ugyan, hogy mi magyarok miért szeretjük jobban a zsírt az olajnál, az állati hulladékot az illatos fák hamvas bogyójának nedvénél: de hát a gyomor és a szív dolgaiban sok mindent nem lehet megérteni.
Ez a vacsora is azért maradt emlékezetes, mert egy szép asszonytól ugyanolyan egészséges példát kaptam a szívnek a halállal szemben való problémájáról, amily egészségesek ott általában s gyomorbajtalanok az emberek, az olaj- és főzelékkoszton. (Móricz, é. n.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Karinthy Mein Bub bekommt ein Spielzeug című humoreszkjének eredetije („Játék a fiamnak”) a Nevető Dekameronban jelent meg. A magyar szöveg elején mottóként Szép Ernő Gyermekjáték című verséből való idézet olvasható: „Kérem én még nem játszottam, / Nem játszottam, / nem játszottam; / Játszani szeretnék mostan.”1 A német fordításból ez a négy verssor kimaradt, nem tudni milyen okból, talán a szerzői jogok miatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint fent említettük, a fordítások legnagyobb része Maurus (Moritz) Mezeitől (1886–1944) származik, akinek fordításait számos más osztrák és német lap is közölte, sőt önálló kötetei is megjelentek.2 Mezei a burgenlandi Büdöskúton (Steinbrunn) született, innen magyar nyelvismerete. Műfordító, újságíró, az Osztrák Szociáldemokrata Párt tagja volt. A Moderne Weltben megjelent fordítások egy részét más lapokhoz hasonlóan (Schmidt-Dengler, 1983: 47) nyilván különböző ügynökségek közvetítették a lapnak, ez érvényes lehet a magyar írók szövegeire is. Mezeiről ugyanakkor tudjuk, hogy nem kis energiát fektetett abba, hogy fordításait különböző napi- és hetilapoknak felkínálja, ugyanazt a fordítást gyakran több újságnak is (Exenberger, 2009: 169) – így tett nyilván a Moderne Welt esetében is. Az Anschluss után azonban karrierjének vége szakadt, családjával el kellett hagynia lakásukat, december után pedig néhány hónapot rendőrségi őrizetben töltött, míg 1939-ben emigrációba nem vonult. 1943-ban Olaszországból Auschwitzba deportálták, itt halt meg 1944-ben (Exenberger, 2009, 167–169).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Grete Neufeld (1899–1993), aki itt hat fordítással képviselteti magát, Maurus Mezei felesége volt. Újságíróként és fordítóként tevékenykedett, bár korántsem volt olyan termékeny, mint férje (Hecht, 2013: 102).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy fordítással képviselteti magát a lapban Ilona Kronstein (szül. Neumann, 1897–1948) budapesti születésű osztrák festőnő, aki 1919-től 1938-ig élt Bécsben, majd származása miatt Liechtensteinbe emigrált, onnan Svájcba, majd Franciaországba. 1942-től ismét Svájcban élt. Műfordításokon kívül írással is próbálkozott (The Shalvi, é. n.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy fordítással szerepel Barbara Friedmann (Barbara Herzfeld, 1898–1970) is, aki szintén budapesti születésű műfordító volt. Németre fordította például Bíró Lajos Amor és Psyche című regényét3, de jelentek meg fordításai napi- és hetilapokban is. Neve azonban inkább azért ismert, mert John Heartfield képzőművész második felesége volt (Heartfield Online, é. n.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heinrich Glücksmann (Glücksmann Henrik, 1864–1947) Morvaországban született osztrák író, újságíró, tanár, műfordító volt. 1882-től 1885-ig a pécsi Fünfkirchner Zeitung, 1884-től 1886-ig pedig a Budapesten megjelent Neues Pester Journal, illetve a Politisches Volksblatt szerkesztője (Singer, 1903: 680), az 1890-es években a Pécsi Napló bécsi tudósítója volt (Gyánti, 2014: 70). Egy ideig a bécsi Der Zirkel szabadkőműves lapot is szerkesztette. Zichy Mihályról és Munkácsy Mihályról életrajzi kötetet írt német nyelven (Singer, 1903: 680). Földes Imre (1881–1958) két darabját is lefordította németre, amelyek önálló kötetekben jelentek meg.4 1938-ban Argentínába emigrált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy-egy fordítás származik Georgi Hartwigtól, E. Mayrtől és Renate Szurantól is, személyükről azonban nem tudtam közelebbit megállapítani. Hartwig fordításai az 1930-as években más osztrák lapokban is megjelentek (különösen Karinthyt fordított sokat). Vélhetően ugyan arról a Georgi Hartwigról van szó, aki az 1910-es években rendszeresen publikált a Czernowitzer Tagblattban, és akit ugyanekkor színésznőként emlegetnek (Neues Wiener Journal, 1914. április 7., 10.). Renate Szurannak az 1920-as években több Szenes Béla-fordítása is megjelent különböző osztrák lapokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stefan I. Klein neve azonban nem található a fordítók között, jóllehet ő volt ebben a korban a magyar irodalom egyik legsikeresebb és legjelentősebb fordítója németre (Illés, 1962; Salyámosy, 1973: 67–78).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegzésképpen elmondható, hogy a lapban közölt szövegek alapján a korabeli olvasó nem kaphatott átfogó képet a közelmúlt, illetve kortárs magyar irodalomról. Az írások kiválasztásánál elsősorban az olvasói igényeket tartották szem előtt. Mégis fontos szerepük volt ezeknek a fordításoknak, hiszen általuk a magyar kultúra jelent meg a német nyelvű olvasók számára. A lapban egyébként gyakran jelentek meg egyéb kulturális, turisztikai tárgyú írások is hazánkról, amelyek pozitív színben mutatták be a korabeli Magyarországot. Ez sok más, főleg baloldali osztrák lapról nem volt elmondható.
1 6. évf. 1924. 14. sz., 22.
2 Fazekas, 1999, 1469, 1845. sz.
3 Fazekas, 1999, 396 sz.
4 Fazekas, 1999, 625, 626. sz.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave