1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A vonatkozó névmások használatával folyamatosan és látványosan küzdenek a beszélők” (Balázs, 2000: 192). Hogy az aki(k), ami(k), amely(ek) és amelyik(ek) nyelvtani és stilisztikai szempontból is pontos megkülönböztetése kinek okoz gondot, az kutatások híján nem ismert. Az ami és az amely tényleges (nem eszményi) használatáról jelen szerző tudomása szerint eddig három tudományos közlemény született. Az első (Lanstyák és Szabómihály, 1997) egy magyarországi és szlovákiai magyar középiskolások körében végzett nagy mintás felmérést tárgyal. Az eredmények módszertani szempontból megbízhatók, de nyilván nem érvényesek a nagykorú beszélők nyelvi viselkedésére. Másodszor a Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat (Kontra, 2003: 70–71, 125–126) említhető. Ennek az eredményeiből nem vonhatók le messzemenő következtetések. Az Ez az, amelyet/amit régóta vágyom/vágyok enni mondat – mint látszik – egyszerre két döntés elé állít, az ami és az amely ingadozását a túlhelyesbítés esetére korlátozza, holott az ritkább, mint az ‘amely’ jelentésű ami, továbbá a válaszok aránya nem került interjúk révén tágabb értelmezési keretbe. A harmadik tanulmány (Malaczkov, 2020) többek között arról tudósít, hogy a TED önkéntes fordítóinak az írott beszéltnyelviség körébe sorolható online feliratai főleg az ami névmást tartalmazzák, de ebben nem térnek el jobban a sztenderdtől, mint a TED autentikus magyar előadásai. Az tehát, hogy a vonatkozó névmásokkal ki „küzd”, és mennyire, mindmáig kérdéses.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balázs fent idézett megállapítása mégsem alaptalan. Egy író, szerkesztő, jogász, tanár, fordító stb. előbb-utóbb elgondolkodik azon, hogy az átfedések ellenére van-e „igazi” eltérés a vonatkozó névmások, közelebbről az ami és az amely között. Ez nem is csak elvi lehetőség vagy a művelt beszéd és írás velejárója: a vonatkozó névmások használata a 19. századtól kezdve (ha nem régebb óta) nyelvi probléma. Ezt jól érzékelteti, hogy az egész jelenség egyes részeit a nyelvművelőkön kívül is sokan tárgyalják (pl. Agócs, 2007; Bánki, 2004; Baróthy, 2011; Császár, 2002; Hajas & Kerner, 2003; Klaudy, 2001; Várnai & Mészáros, 2011). Mintha a beszélők valóban „küzdenének”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pedig a nyelvművelésnek van „gyógyírja”: „az amely meghatározott dologra, az ami határozatlan dologra [vonatkozik]” (Berrár, 1960: 435). „[…] tárgyakra, elvont dolgokra, ha főnévvel is megnevezzük őket, választékos szövegezésben leginkább az (a)mely használatos” (Temesi, 1961: 247). „Ha […] előzőleg főnévvel jelölt […] tárgyra vonatkozik, […] az amely vagy mely […] névmásokat használjuk” (Szende, 1969: 294). „Az amely – mint köztudomású – a főmondatban főnévvel megnevezett tárgyra […] vonatkozik” (Rácz, 1976: 65). A szabály egyszerű, az amely használata mégis sokakat zavarba ejt. Mi ennek az oka?
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave