4. Pedagógiai következmények
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p1)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p1)
A fenti eredmények összességében biztatók, de egyértelmű, hogy az amely tanításában még van teendő. E névmásnak a mintanorma szerinti gyakoroltatása sokféle módszerrel lehetséges, itt azonban fontosabb rámutatni, hogy a nyelvhelyességi ismeretek oktatóinak érdemes lenne újszerűen megközelíteniük a jelenséget, egyrészt tartózkodva egyes, nyelvtörténetileg valótlan állításoktól, másrészt azonosítva az amely névmással kapcsolatos nyelvi ideológiáikat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p2)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p2)
Először is, a tanári magyarázatokban célszerű lenne mellőzni az ilyesmit: „Az amely már jóformán teljesen kiveszett nemcsak a népnyelvből, hanem köznyelvi beszédünkből is” (Nagy J., 1959: 322). „Az amely és ami […] közötti különbségtétel az élőbeszédben ma már aligha következetes” (Balázs, 2002: 36). „A beszélt nyelvben […] már […] elterjedt az ami […] helytelen használata” (Agócs, 2007: 116). „A mindennapi közvetlen hangú beszédben […] az ami alak használatos az amely helyett” (Szende, 1969: 294). „A kevésbé igényes nyelvhasználatban nemegyszer az amely névmás helyén is az ami alakkal találkozunk” (Grétsy, 1964: 247). „[…] az amely-et egyre jobban kiszorítja […] az ami” (Berrár, 1960: 435). „Az ami kezdi kiszorítani az amely-et” (Bokor, 2004: 233). „Az amely helyére tolakodik az ami…” (Balázs, 2005: 276).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p3)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p3)
A (ma) már arra utal, hogy az amely egykor használatos volt a nép- és köznyelvben, de idővel „kiszorította” az írásba is „betolakodó” ami. Ennek Szepesy (1986) már hivatkozott művén kívül ellentmond A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (Benkő, 1967: 87; Benkő, 1970: 886, 915) is:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_table_52 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_table_52)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_table_52)
Névmás | Első előfordulás | Jelentés |
mi | 1195 körül | 1. ’miféle dolog’, 2. ’ami, amely’, 3. ’valami, bármi’, 4. ’miféle, milyen’, 5. ’és más efféle’, 6. ’mennyire’ |
ami | 1372 után/1448 körül |
1. ’ami’, 2. ’amely’ |
mely | 1. ’ami’, 2. ’amelyik’, 3. ’bármennyire’, 4. ’melyik’, 5. ’aki’, 6. ’ki’, 7. ’milyen’, 8. ’mennyire’, 9. ’valamely’ | |
amely | 1416 után/1466 |
1. ’ami’, 2. ’amely’ |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p6)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p6)
Mint látható, a mi 6-, míg a mely 9-féle szerepet töltött be a régiségben, majd mind a kettőnek szűkülni kezdett a használati köre az itt csak jelentésként feltüntetett új névmások javára. A funkciójuk viszont kezdettől fogva gyakran megegyezett: a mi ugyanúgy járta ’amely’, mint a mely ’ami’ értelemben. A mutató névmással összeolvadt változatok ugyanígy viselkedtek: az ami lehetett ’amely’, az amely pedig ’ami’ is. Ez érthető: a szóhasadás, amely a mi és a mely párost is létrehozta, nem szükségszerűen eredményez teljes jelentéskülönbséget (Grétsy, 1959: 199). Villó (1992: 17) szerint „[…] az explicit […] norma [az] írott nyelvhez kötődik”, nem a beszédhez, vagyis azon nem alapulhat az amely „ismeretes használati szabálya”, sőt „fölmerül az a gyanú”, hogy az „a grammatikák konstrukciója”. Szeredi (2008: 13) élőnyelvi kutatásai alapján egyenesen így fogalmaz: „a beszéd nyelvben [így!] lényegében soha nem volt meg az amely”. Sinkovics (2011: 69) több nyelvemlék és nyelvtan elemzése alapján kimondja, hogy a vonatkozó névmások „használata teljes következetességet sosem mutatott”.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p7 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p7)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p7)
A helyett/helyén olyasmire utal, ami eltér a szokásostól, az elvárttól. Íme, a Magyar értelmező kéziszótár (Pusztai, 2003: 511) példája: Zsír helyett olajjal főz. Az idézett szerzők szerint tehát az amely a természetes, az „igazi” – az ami csupán pótolja. Noha a kiszorít a nyelvészetben azt jelenti, hogy egy szó felvált egy másikat, a köznyelvben az előnytelenebb helyzet kikényszerítésére, erőszakos kialakítására vonatkozik. A szó utóbbi, rosszalló értelme könnyen felerősödhet az idézetek tágabb szövegkörnyezetében, ahol elsősorban „előnytelen” és „káros” változásokról esik szó. Az is nehezíti a tisztánlátást, ha valaki az ami jelentését a Magyar értelmező kéziszótár (Pusztai, 2003: 39) nyomán így tanítja: „<Pongyola haszn:> amely.” A pongyola ugyanis (Pusztai, 2003: 1091) szóra, kifejezésre, stílusra stb. alkalmazva annyi, mint „henye, pontatlan”. Mivel az ami nem jelentésében, hanem stílusában tér el az amelytől, olyan értelemben nem „pongyola”, mint a finnugor szónak az egyes szakmunkákra is jellemző, ‘uráli’ értelemben való használata.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p8 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p8)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p8)
Összefoglalva: nem igaz, hogy az amely egyre ritkább a beszédben (ott eleve nem élt, legfeljebb a nagyon formális műfajok stilárisan jelölt elemeként), ezért az sem, hogy az ami „veszélyeztetné”. A főnévre vonatkozó amely használatát minden jel szerint csak az irodalmi és/vagy művelt köznyelv tartotta fenn (Sinkovics, 2011: 69). A nyelvi valóságnak nagyjából ez felelne meg: „Főnévi előzmény után az (ünnepélyes, formális, kidolgozott) írásművekben és az azokat utánzó beszédben az ami helyett az amely használatos”. Ez a szemléletváltás igen időszerű lenne, mivel a jelen tanulmányhoz feldolgozott kb. 50 szakirodalmi tétel közül csak egy indul ki a szóbeliségből mint természetes nyelvi létmódból. Trón (2001: 145) az A ruha, amit (Anna) kinézett magának, nagyon drága típusú szerkezetekhez a következő megjegyzést fűzi: „Az írott nyelvben az alábbi mondatok mindegyikében amely állna az ami helyett, amely azonban a beszélt nyelvben lényegében egyáltalán nem fordul elő”. Ha a nyelvhelyesség ide vonatkozó tételei hasonlóan lennének megfogalmazva, a hallgatók pontosabb képet kapnának a nyelvről, és az amit agresszornak kikiáltó oktatóik sem kerülnének önellentmondásba, amint a figyelmük lanyhulásával vagy bizalmasabb témákra áttérve elhagynák a példamutatásként használt amelyet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p9 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p9)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p9)
A művelt nyelvhasználat tanításában örök probléma, hogy a „választékos”, „igényes”, „árnyalt”, „szebb”, „magyarosabb”, „helyesebb” stb. minősítésű elemek elsajátításához nem elegendő a tekintélyérv. Ahhoz, hogy azokat a hallgatók ne felejtsék el a számonkérés után, hanem tudatosan alkalmazzák későbbi munkájuk során, valamilyen magyarázat szükséges. Az amely mellett a nyelvművelők és nemegyszer tőlük függetlenül az átlagos beszélők is számos indokot szoktak felhozni. Ezeknek a hátterében különböző nyelvi ideológiák húzódnak meg: olyan „gondolatok, gondolatrendszerek, amelyek […] a nyelvhasználattal […] kapcsolatos […] tények és eljárások […] igazolására szolgálnak” (Lanstyák, 2011: 16). E dolgozatnak nem célja megvizsgálni az amely támogatására irányuló ideológiák eredetét, korát, elterjedtségét, tudományos megalapozottságát és következményeit. Az alábbi táblázat csupán azt szemlélteti, hogy az amely helyessége, illetve helyénvalósága mellett (legalább) 16-féle ideológia alapján lehetséges érvelni. (A részletesebb meghatározásokra és a nyelvi ideológiák elméletére lásd: Lanstyák, 2015.) Mivel a nyelvi ideológiák önmagukban nemigen minősíthetők károsnak vagy üdvösnek, csak az adott helyzetben értékelhetők (Lanstyák, 2011: 14–15), a táblázatot is úgy érdemes olvasni, hogy ki-ki eldönti: az itt bemutatott ideológiák hogyan hatnak saját maga és tanítványai nyelvi viselkedésére.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_table_53 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_table_53)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_table_53)
Ideológia | Főnévi előzmény esetén az amely azért helyesebb, mint az ami, mert… |
Belletrizmus | ez jellemző a szépírókra. |
Delimitacionizmus | a szerepét egyértelműen el lehet, sőt el kell különíteni az amiétől. |
Docilizmus | ezt állítják a tanárok. |
Egzaktizmus | a jelentése pontosabb, mint az aminek. |
Elegantizmus | a stílusértéke választékos. |
Elitizmus | ez jellemző az iskolázottabb rétegekre. |
Expertizmus | ezt állítják a nyelvészek. |
Extrudizmus | meg kell akadályozni, hogy az ami kiszorítsa. |
Homogenizmus | egységesebbé teszi a közlést. |
Izomorfizmus | az amitől eltérően egyetlen funkciója van. |
Kodifikacionizmus | ezt állítják a szótárak, a nyelvtanok és a nyelvhelyességi kiadványok. |
Monitorizmus | ez jellemző az odafigyelést megkövetelő, tudatos nyelvhasználatra. |
Monoformizmus | két nyelvi elemnek nem lehet azonos funkciója. |
Perfekcionizmus | ez jellemző az igényes nyelvhasználatra. |
Platonizmus | ez az ideális (hiába gyakori az ami). |
Szkriptizmus | ez jellemző az írásra (a beszédben is ezért kellene érvényesülnie). |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p12 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p12)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p12)
Természetesen az is járható út (némileg a tekintélyérvhez hasonlóan), hogy az oktató nem áll elő semmilyen magyarázattal. Nádasdy szavaival (2010): „A nyelvhelyesség olyan, mint az erkölcs. Akkor is be kell tartani, ha nincs értelme. […] ez sokakat megriaszt, mert könnyebben tudnak korlátokat betartani, ha valami »igazi« indokot kapnak mellé. Sajnálom. A […] kulturális előírások indoklása […] fokozatosan halad a puszta jelképesség beismerése felé. Ettől nem válnak kevésbé fontossá; de kevesebb tévedés övezi őket.”
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Sohár Anikó (szerk.) (2024): Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640002 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p13 (2024. 11. 21.)
Chicago
Sohár Anikó, szerk. 2024. Varietas delectat. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p13)
APA
Sohár A. (szerk.) (2024). Varietas delectat. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640002. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1143vd__70/#m1143vd_68_p13)
Hogy a nyelvhelyesség oktatója a tekintélyével, valamely nyelvi ideológiát követve vagy az amely használati szabályának jelképességét hangoztatva ér-e célt, az végső soron mindegy. Azt azonban fontos tudatosítania, hogy az említett vonatkozó névmás alkalmazása és mellőzése egy bonyolult rendszer több évszázados mozgásának egy-egy megnyilvánulása, és mint ilyen sem rossznak, sem jónak nem nevezhető.