Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
A MoTeL-kutatás elméleti és kutatási keretrendszere
›
2. A MoTeL módszertani keretei
›
2.1. A MoTeL kutatási designja

2.1. A MoTeL kutatási designja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A MoTeL-kutatás Creswell és Clark (2011) pragmatizmusra épülő paradigmája alapján kevert kutatási stratégiára épül. A kutatást a Convergent Parallel Mixed-Methods Design jellemzi. A kutatási design ilyetén kialakítását a pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának fent részletesen kifejtett elméleti megfontolásai (humánökológiai megközelítés, a szervezet fogalmának értelmezése, tanuláselméleti álláspont), valamint a módszertani trianguláció biztosítása is indokolta. A MoTeL vizsgálaton belül pedagógus- és hallgatói adatfelvételre is sor került, mindkét esetben kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt (1. táblázat). A hallgatói vizsgálat részleteit ebben az írásban nem részletezzük, de tanulásuk megismerése nélkülözhetetlen volt a MoTeL-kutatásban, ha magát a szakmai tanulást a szakmai identitásváltozáshoz kapcsolódva értelmezzük. A továbbiakban csak a már pályán levő pedagógusokra vonatkozó kutatást állítjuk fókuszba, mert a másodelemzések erre a mintára vonatkoznak. Ennek három eleme volt: országos reprezentatív kérdőíves vizsgálat, szakértői mintavétel alapján történő kérdőíves vizsgálat és iskolai esettanulmányok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pályán levő pedagógusok kvantitatív adatfelvétele során a magyarországi köznevelési intézményekből kialakított reprezentatív (N=5063), valamint szakértői mintán (N=220) valósult meg az adatfelvétel pedagógusokkal és intézményvezetőkkel. A kérdőív, melyet az esettanulmányokban részt vevő iskolák vezetői és pedagógusai is kitöltöttek, hét változócsoportot tartalmazott:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. alapadatok/személyes jellemzők (nem, születési év, végzettségek, munkakör, egyéb feladatok, besorolás stb.);
  2. szakmai fejlődés és tanulás: tanulási formák (formális, nem-formális, informális, digitális eszközhasználat, tanulási helyzetek jellemzői stb.) (OECD, 2018; de Vries et al., 2013, 2015);
  3. nézetek, attitűdök (de Vries et al., 2013; Becker és Riel, 2000);
  4. szerepértelmezés;
  5. pályamotiváció, énhatékonyság (Geijsel et al., 2009; OECD, 2018);
  6. szervezeti kérdések, melyből öt csak az intézményvezetői/helyettesi almintában szerepelt, két kérdésre az összes pedagógus válaszolt (Marsick–Watkins, 2003);
  7. konkrét tanulási helyzetre (‘object perspective’) vonatkozó kérdések, amelyekből egy nyitott, a többi zárt kérdés (de Vries et al., 2013; Menrik et al., 2007).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat: A MoTeL kutatási designja
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave