Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
A MoTeL-kutatás elméleti és kutatási keretrendszere
›
2. A MoTeL módszertani keretei
›
2.2. Az esettanulmányok szerepe a MoTeL-kutatásban

2.2. Az esettanulmányok szerepe a MoTeL-kutatásban

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Flyvbjerg (2006) szerint a jó társadalomtudományi kutatás probléma- és nem módszertan-vezérelt, vagyis olyan módszertani repertoár jellemzi, amely egy adott probléma feltárására, a megfogalmazott kutatási kérdések megválaszolására a legjobban alkalmas. A MoTeL-kutatásban – ahogy ezt fent bemutattuk – ez a kvalitatív és kvantitatív módszerek kombinációját jelentette, de az esettanulmányoknak mindvégig kitüntetett figyelmet szántunk. Ennek fő oka a MoTeL-kutatás humánökológiai megközelítésében keresendő, amely szerint a pedagógus tanulásának dinamizmusa és rendszerszerűsége csak a hatásrendszerrel együtt történő elemzésen keresztül érthető meg. Ezen túl meghatározó az az elméleti kiindulásunk, hogy kutatásunk a tanárok tanulására szituatív és szociokulturális perspektívából néz, vagyis, hogy a tanárok társadalmi, kulturális és történelmi helyzetük által meghatározottak, és tanulásukat csak e rendszereken belül lehet megérteni (Russ et al., 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az „esetelést” nem adatgyűjtési módszerként értelmeztük és használtuk, hanem olyan eljárásként, amely segíti a jelentésadást, az elméletalkotást (vö. Takács, 2017), így a relativista-konstrukcionista/értelmező szemléleti keret meghatározó esetértelmezésünkben (Csabai, 2018). Az egyes esetek viszonyát a kvantitatív vizsgálati eredményekkel pedig úgy értelmezzük, mint a konkrét és az absztrakt közti ciklikus viszonyt (Chang, 2011), amely lehetővé teszi az eredmények értelmezőbb interpretációját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyes tanuláskutatások szerint az esetek belső ismerete (pl. Eysenck, 1976; Ragin–Becker, 1992), a valós helyzetek és annak részleteinek megértése és tudása az, ami a tanulást és annak eredményét eltávolíthatja a mechanikus ismétléstől, módszerek egyszerű átvételétől. S a kutatási folyamat is értelmezhető tanulásként, ahol a világ és abban az emberi viselkedés megértése áll a fókuszban. Az esettanulmány pedig az a módszer, amely kontextusfüggő elemzési keretet teremt, így kontextusfüggő tudást hoz létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esettanulmány másik lényegi sajátossága a komplexitás, vagyis a vizsgált jelenség több szempontú, teljességre törekvő bemutatása, ami lehetővé teszi a működés, a dinamizmus megértését, hiszen képes az időbeliség dimenziójának kezelésére is. A tanulás pedig nem statikus, megértéséhez egyszerre szükséges a rendszerelemek azonosítása és a belső dinamizmusok összetettségének megértése, amit leginkább az egy-egy eseten belüli ok-okozati összefüggések megértése segít (vö. Geertz, 1973, eseten belüli általánosítás).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A MoTeL-kutatásban az esettanulmányok célja azon kutatási kérdések megválaszolásának támogatása volt, amelyekre a változók korlátozott számát kezelni képes kérdőíves adatgyűjtés alapján, azaz kvantitatív eszközök alkalmazásával nem lehetett megfelelő választ adni. Az esettanulmányok fókuszában a tanulást meghatározó kontextuális, szervezeti tényezők, kiemelten a szakmai közösségek vizsgálata és a tanulást támogató szerepük feltárása állt, mivel ezek a szervezeti tanulás legfőbb színterei.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave