2.3. A kvalitatív esettanulmányok készítésének módszertani leírása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Campbell és munkatársai (1966) hangsúlyozzák, hogy az esettanulmányoknak megvan a maga szigorúsága, s nem kevésbé szigorú és kimunkált a módszer alkalmazása, mint a kvantitatív eljárásoké. Előnye viszont, hogy „bezárkózik” egy valós élethelyzetbe és a közvetlen megismerés lehetőségét kínálja. Mindezek alapján az esettanulmányok elkészítésének protokollját is kidolgoztuk, amely nem csupán a kutatás kérdéseit, hanem a folyamat értelmezését és leírását is tartalmazta (Rashid et al., 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esettanulmányok elkészítését meghatározó kutatási kérdések az alábbiak voltak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Milyen formái azonosíthatók az iskolákban a szakmai tanuló közösségeknek?
    1. Mi az a tartalmi tudás, ami a pedagógus tanulása során létrejön? Ez hogyan kapcsolódik további folyamatokhoz?
    2. Melyek azok a szervezeten belüli és kívüli tényezők, melyek támogatják a szakmai közösségekben zajló tanulási folyamatokat?
    3. Melyek azok a szervezeten belüli és kívüli tényezők, melyek gátolják a szakmai közösségekben zajló tanulási folyamatokat?
  2. Hogyan alakul, változik az iskolák, szakmai közösségek tanulása a távolléti oktatás ideje alatt? Miben hoz újat és miben épít a korábbi szakmai tanulási folyamatokra?
  3. Milyen fejlődési és támogatási mintázatok azonosíthatók az esetekben?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eseteink „talált esetek”1, bár az iskola mint az eset „határait” meghatározó mintavételi egység a „tárgy jellegű esetek” közé is determinálhatná azokat (Ragin–Becker, 1992). Mivel azonban a pedagógusok tanulását meghatározó szakmai közösségekre úgy tekintünk, amelyek eltérhetnek, „kilóghatnak” a formális szervezeti keretektől, így az esetek kereteit csak részben határozták meg az iskolai keretek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakértői mintavétel 6 intézményének kiválasztási szempontja volt: 1) az előzetes ismeret arról, hogy az iskola innovatív, jellemző rá a tudásmegosztás, 2) az eltérés biztosítása. Az eltérés biztosításának alapját a következők adták:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • iskolatípus:
    • általános iskola
    • középiskola
  • fenntartó:
    • önkormányzati
    • egyházi
    • alapítványi
  • elhelyezkedés:
    • főváros
    • vidék
  • fejlesztésekben való részvétel szempontjából olyan intézmény, ahol:
    • tanárjelöltek mentorálása zajlik (mentorál, tanít másokat, képez)
    • a szervezetre jellemző a belső fejlesztések indítása
    • a szervezet önmaga fejlesztést generál (terjeszkedik, tudást ad át).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A meghatározott szempontok és az intézményi hajlandóság alapján végül a vizsgált intézmények közé került:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • két magas presztízsű középiskola, melyben tanárjelöltek képzése is folyik:
    • egyetemi fenntartású, budapesti, gyakorló iskola – tanárképző intézmény (A iskola)
    • állami fenntartású, budapesti – jogilag nem tanárképző intézmény (B iskola)
  • két egyházi fenntartású iskola:
    • görögkatolikus általános iskola, vidéki kisváros – hálozatosodó pedagógiai modernizáció (C iskola)
    • református középiskola, vidéki kisváros – szervezeti átalakulás (D iskola)
  • két alapítványi fenntartású iskola:
    • magán fenntartású, nagyvárosi kéttannyelvű általános és középiskola – digitális modernizáció (E iskola)
    • alapítványi fenntartású, fővárosi középiskola – tanulásközpontú pedagógia (F iskola).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatgyűjtés tervezett menetéhez képest több ponton kellett változtatnunk a vírushelyzet miatt, így a mintavétel részben online formában zajlott (2021. január–július).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiválasztást követően a kutatás szakmai irányítója által megbízott vezető kutató egyeztetett a kutatás folyamatáról az intézmény vezetőjével. A kutatást két-háromfős kutatói team (min. 1 kutató + 1 doktorandusz hallgató) végezte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terepmunka tervezett menete szerint a kutatók bekapcsolódtak volna az intézmény életébe, figyelték volna az osztálytermi és azon kívüli folyamatokat, az intézményen belüli és iskolaközi tanulási folyamatot, tudásmegosztást (1. melléklet). Az esettanulmányok adatfelvételét meghatározó járványhelyzet miatt az alábbi módon valósult meg az adatfelvétel:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a kiválasztott intézményben történő terepmunkára való felkészülés:
    • az online elérhető dokumentumok elemzése
    • az egyéni interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések intézményre szabása
    • a vizsgálatba bevont személyek és csoportok közös kiválasztása, valamint a terepmunka programjának véglegesítése az intézmény vezetésével
  • online adatgyűjtés:
    • előre meghatározott személyekkel félig strukturált interjúk készítése online
    • részvétel online munkaközösségi megbeszéléseken, online értekezleteken
    • megfigyelés online tanórákon, online iskolai rendezvényeken
    • egyéb online módon megfigyelhető események megfigyelése (pl. továbbképzés, nyílt nap, fórum, belső tudásmegosztás stb.)
    • az adatgyűjtés során keletkezett információk megosztása, az értelmezési keretek, elemzési szempontok átbeszélése az esettanulmányt készítők csoportjaiban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esettanulmányok elkészítésének tervezett módszerei közül (2. melléklet) a kutatók végül a dokumentumelemzést, az online félig strukturált egyéni és fókuszcsoportos interjúk felvételét és az online megfigyelést alkalmazták (2. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra: Esettanulmányok adatfelvételi módszerei
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes eszközök protokollban megtervezett előzetes változatát a kutatói teamek a dokumentumelemzés, s a vezetői interjúk alapján módosították, formálták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esettanulmányok megírásánál a kutató team törekedett az intézményi szereplők bevonására, tanulási folyamatként is tekintve a közös vizsgálatra. Az előzetesen meghatározott szerkezetű esettanulmányokat (3. melléklet) az iskolákkal történő elsődleges egyeztetés után a MoTeL szakmai műhelyében lefolytatott vitát követően az iskolák rendelkezésére bocsájtottuk. Arról az iskolák által meghatározott körben (vezető, vezetőség, kijelölt szakmai csoport, teljes testület) megbeszélés zajlott. Egy intézmény vállalta a szöveg nyilvános megjelentetését is (Lénárd et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A módszertani alapvetések és a MoTeL-kutatás sajátosságainak bemutatása után röviden reflektálunk a relevancia, megbízhatóság, érvényesség problematikájára az elvégzett esettanulmányokhoz kapcsolódóan. Egy kvalitatív vizsgálat ritkán tűzi célul az általánosíthatóságot. A relevancia kérdése számunkra úgy értelmezhető, ha az adott kvalitatív vizsgálat és eredményei egy szélesebb szakmai diskurzus elemeként – tanárok szakmai fejlődése és tanulása adott intézményi kontextusban – hozzájárul annak a témának a megértéséhez, részévé válik a tudástermelésnek. A relevancia a módszerválasztás adekvátságát is elvárja, amely a MoTeL-kutatás esetében egyértelműen vezetett az esettanulmányok felé (vö. interpretatív megközelítés, szakmai közösségekbe ágyazott tanulás). A MoTeL-kutatás során egyfajta belső validitás megteremtésére is törekedtünk a szisztematikus adatgyűjtés megtervezésével, a megfelelő dokumentálással; a válaszadók általi érvényesítéssel és természetesen a kutató teamekből álló kutatócsapatok működtetésével, akik a kutatás teljes folyamatában értékelték, reflektálták egymás és saját munkájukat. Ez utóbbihoz kapcsolódóan a reflektivitás szerepe mindvégig meghatározó volt kutatásunkban, amely során tudatosítottuk saját nézőpontunkat, prekoncepcióinkat. Az érvényesség növelése érdekében törekedtünk a fent bemutatott módokon mind az adat-trianguláció, mind a módszer-trianguláció és elmélet-trianguláció, valamint a személyi-trianguláció megvalósítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esettanulmányok készítésének korlátai közt mindenképp szólnunk kell a kialakult járványhelyzetről, amely váratlanul következett be, és ezzel gyors, azonnali döntésekre kényszerítette az iskolákat és a kutatók közösségét is, mivel a lezárások az intézményi munka egyik legfontosabb elemét, az informális tanulási helyzetek megfigyelését veszélyeztették. A kutatási design átalakítása során ezért arra törekedtünk, hogy számolva ezzel a deficittel, minél transzparensebbé tegyük a kutatási céljainkat, azt remélve, hogy ennek megértése után az iskolai partnereink is minél több ilyen eseményt kínálnak fel az online térben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kialakult járványhelyzet a korlátok mellett lehetőséget is teremtett, mert ezen a váratlan történésen keresztül sok mindent meg lehetett érteni a vizsgált intézmények tanulási képességeiről, válaszadásairól, rugalmasságáról stb. A vészhelyzetben bevezetett intézményi folyamatok speciális helyzetet is jelentettek a kutatás tartalmi tekintetében, hiszen meg kellett különböztetni a „hagyományos” és az új helyzetben kialakult intézményi működési folyamatokat. Kötetünkben mindkettő vizsgálatára látható példa.
1 „Talált esetek”: empirikusan definiált speciális esetek, határait induktív módszerekkel jelöljük ki, pl. kapcsolathálók. „Tárgy jellegű esetek”: adminisztratív eszközökkel kijelölt vagy konvenciók által meghatározott, pl. család, szervezet, iskola.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave