Az esettanulmányokhoz kiválasztott hat intézményt az alábbi szerkezetben, illetve szempontok szerint mutatjuk be: elhelyezkedés, fenntartó, típus, méret, szervezeti jellemzők, tanulók és a tanárok jellemzői, vezetés szerepe, a mintába kerülés oka, specialitás (2. táblázat). Az egyes eseteket az ábécé egyes nagybetűivel jelöltük, s az elemzésekben is e formát követjük majd.

 

Fővárosban működő, egyetemi fenntartású gyakorló általános iskola és gimnázium, melyben összesen 27 osztályban közel 920 diák tanul, a lányok és fiúk aránya osztályonként megközelítőleg azonos. A hatalmas, régi épületben az általános iskolai tagozat mellett hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi tagozatot működik. A tanulók között nem jelennek meg hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok (SNI), de az intézmény nyitott a befogadásra. Az iskola a hazai szakmai közösségeken belül jól ismert pedagógiai műhely, mindez pedig fő szempont volt az eset kiválasztásakor. Egyes tanáraik, de az iskola egésze is számos fejlesztő munkában vett részt, tankönyvek, módszertani anyagok készítésében, szakmai szervezetekben aktív, véleményformáló szakemberekként jelennek meg. Az intézményben megosztott vezetés van, deklaráltan feladatközpontú szervezeti struktúrával működik, a vezető egy ötfős vezetői teamben dolgozik, négy igazgatóhelyettessel szoros együttműködésben. A kiválasztásban további szempontként jelent meg, hogy a tanárképzésben és -továbbképzésben is jelentős szerepet játszik, ami miatt rendszeresen és intenzíven vesz részt a tanárjelöltek és más tanárok szakmai fejlődésének, tanulásának támogatásában. Az iskola pedagógiai céljai között jelentős szerepet kap a tehetséggondozás, tehetségnevelés, illetve a tanulás tanulása, vagyis a korszerű tudásmenedzsment-folyamatok megismerése és gyakorlása, aminek hatására évek óta a tanulói mérések, felvételi eredmények, tanulmányi versenyeredmények alapján felállított iskolai rangsorok élén szerepel.

 

Nagy múltra visszatekintő, hatalmas épületű, állami fenntartású gimnázium Budapest belvárosában, ahol jelenleg hat évfolyamon folyik az oktatás, a tanulói létszám 900 fő, megközelítőleg kilencven tanárkollégával. Az esettanulmányi mintába kerülést indokolta a tantestület folyamatos szakmai aktivitása, innovatív hozzáállása, hiszen maguk készítették elő az iskola szerkezetváltását, a tanárok jegyzeteket, feladattárakat, tankönyveket szerkesztettek és írtak a saját képzésük hatékonyságának növelése érdekében. Az iskolába a felvételi vizsgán legjobban teljesítő diákok jutnak be magas felvételi pontszám mellett, a fiúk és lányok aránya közel 50-50%. A hallgatói összetételre nem jellemző a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok jelenléte, de az átmenetileg szűkösebb anyagi helyzetű családok pályázhatnak alapítványi támogatásért. A vezetés, kiegészülve az egyes munkaközösségek vezetőivel alkotja az Igazgatótanácsot, mely az intézmény legfőbb döntéshozói fóruma. A vezetés teret enged és támogatja az alulról szerveződő kezdeményezéseket, a pedagógusok és a diákok felől érkezőket egyaránt. Az intézményben hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek a tanításon kívüli programokra, és rendszeresek a kirándulások belföldön és külföldre egyaránt. Az országos rangsorokon évek óta az első helyeken szerepel az intézmény.

 

A nyolc évfolyamos általános iskola az Észak-Magyarország régió egy kisvárosában működik, egyházi, görögkatolikus fenntartású. Jelenleg a város legnagyobb és egyben legkeresettebb általános iskolája a nem felekezeti szülők körében is. Az iskola a vizsgált telephelyén 50 pedagógus munkatárssal működik, és nagyságrendileg 25 osztályban 700 diákot fogad. A hátrányos helyzetű tanulók aránya 10% körül mozog, a sajátos nevelési igényű gyerekek pedig közel 4%-ot tesznek ki. Az iskola vezetése klasszikus felépítésű, a vezető munkáját három igazgatóhelyettes és diszciplináris területek, illetve alsó-, felsőtagozat szerint rendeződő munkacsoportok vezetői segítik. Az iskola kiválasztásának egyik fő szempontja volt, hogy 2011-ben egyházi fenntartásba került, új igazgató került az iskolába, és azóta az iskola jelentős átalakuláson ment át, a felvirágzás növekvő tanulói létszámot is eredményezett. Az iskola különösen nagy hangsúlyt fektet a környezetével való interakcióra, a külső igények és folyamatok monitorozására és a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztésére, ennek során az elmúlt években impozáns infrastrukturális és módszertani gazdagságra tett szert a hálózati kapcsolatain keresztül elérhetővé vált erőforrásoknak köszönhetően.

 

A tizenkét évfolyamos református iskola Magyarország déli részén, kisvárosi környezetben helyezkedik el, a tanulók összlétszáma 660 körüli, a pedagógusok száma 57 fő. A településen a lakosságszám folyamatosan csökken, miközben az oktatási intézményhálózat sokszínű, sokszereplős, ezért az intézménynek folyamatosan versenyeznie kell a környezetében lévő iskolákkal a tanulólétszám biztosítása érdekében. A képzési program jelenleg két nagy képzési utat határoz meg: az egyik az 5. évfolyamban történő belépést követően az érettségiig tartó útvonal, a másik a 9. évfolyamon történő belépéssel az érettségiig tartó képzési út. Az utóbbi években számos innováció jelent meg a képzésben (pl. projektalapú oktatás, tantárgyi tömbösítés, 1,5 órás tanórák stb.), ezek az új pedagógiai elemek minden esetben alapvetően a vezetőség kezdeményezésére jöttek létre. A módszertani újításokon túl az intézmény kiválasztását az is indokolta, hogy az utóbbi években a hagyományos tantárgyi munkaközösségek helyét a feladatok köré szerveződő munkaközösségek vették át. A megújulásra azért is szükség volt, mert a pedagógusok többségének módszertani kultúrájában a tanításközpontúság dominált, a tudásmegosztási folyamatokban a munkaközösségen belüli tevékenységek voltak általánosak, és csak kevesen vettek részt fejlesztési feladatokban.

 

Egy dunántúli megyeszékhelyen működő, alapítványú fenntartású, angol–magyar két tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium, amely három feladatellátási helyen összesen 475 diákkal, 61 pedagógus kollégával működik, az óvodát követően tizenkét évfolyamon. Mind az általános, mind a középiskolai osztályok tanulói között szinte minden fontosabb társadalmi-szociális csoport képviselői megtalálhatóak, a tanulók szociális összetétele az országos átlagnak megfelel. Az iskola „családi vállalkozásként” indult, így a fenntartó és az intézményvezető értékrendje, víziója nagyon erősen megjelenik az iskola mindennapi életében. Az iskola kinyilvánítottan nem „versenyistálló” szeretne lenni, a cél, hogy minden gyerekhez megtalálják az utat. A kutatásba való beválasztásukat az indokolta, hogy az intézményben jelentős szervezetfejlesztés indult el, készítettek egy digitális tanulószervezetté válást megalapozó intézményi diagnózist és egy erre épülő Digitális Tanulószervezet Stratégiát, mely 6 fő területet érintett: vezetőség, infrastruktúra és eszközök, szakmai továbbképzések, tanítás és tanulás, értékelési gyakorlatok és digitális kompetenciák. A pedagógusok attitűdje a különböző oktatási szinteken eltérő, azonban nyitottak a változás felé.

 

A gimnázium budapesti, inkluzív szemléletű, alapítványi fenntartású, négy évfolyamos, nyelvi előkészítővel; évfolyamonként 3–3, 27–30 fős osztály működik. A jelenlegi működést (szemléletmód, profil, képzési formák tekintetében) 2013-ban dolgozták ki, majd 2020-ban másodszorra is akkreditáltatták alternatív pedagógiai programjukat, kerettantervüket. A tanulók hozzájárulást fizetnek, de a társadalmi igazságosság és a befogadás elvei mentén lehetőséget nyújtanak rászorulók felvételére is. Az iskolában vállalják sajátos nevelési igényű tanulók befogadását, akiknek helyben is biztosítják a gyógypedagógiai fejlesztést és megsegítést (429 főből 40 fő integrált tanuló). Az iskola mintába kerülésének egyik szempontja volt, hogy a szervezetet a megosztott vezetés jellemzi, a vezető minden vezetői grémiumnak tagja, ahol az intézményt érintő legfontosabb kérdések többségi alapon dőlnek el, ahol a vezetőnek is csak egy szavazata van, illetve a diákok is aktív formálói a pedagógiai folyamatnak, az intézmény életének: tanárértékelési rendszer működik; szavazati joggal rendelkeznek az egyes munkacsoportokban. Másrészt korszerű, integrált, innovatív pedagógiai módszereket alkalmaznak, átlépik a tanórák kereteit: epocha, projekt, tömbösítés, a tanóra és a tanórán kívüli tevékenység azonos megítélés alá esik stb.