Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
Rezilienciatanulás? Avagy a Covid–19-világjárvány hatása a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésére és tanulására
›
2. Elméleti háttér
›
2.2. Kollaboratív szakmaiság, avagy az eredményes együttműködésre épülő tanulás szervezeti jellemzői

2.2. Kollaboratív szakmaiság, avagy az eredményes együttműködésre épülő tanulás szervezeti jellemzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pedagógusok tanulási folyamatainak elemzéséhez a kollaboratív szakmaiság elméleti keretét azért használjuk fel, mert a Duchek (2020) alapján ismertetett rezilienciamodell általános szervezeti szintű megfigyeléseket tesz, miközben az iskolákban zajló munkahelyi tanulásnak, a pedagógusok tanulásának, szakmai fejlődésének számos, az iskolára jellemző sajátossága van, melyek meghatározzák az adott intézmény alkalmazkodóképességét. Viszont oktatáskutatások sora foglalkozik azzal, hogy az iskolákban működő szakmai tőke sajátosságait (Fehérvári et al., 2016; Hargreaves–Fullan, 2021), a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének és együttműködésének hatásait azonosítsa (Caena, 2011; Lénárd et al., 2020; Rapos et al., 2020), melyek az eredményes működésben, a változásokra való reflektálásban, innovációban és proaktív magatartásban is jelentős szerepet játszanak. Célunk tehát, hogy az általános, szervezeti szintű rezilienciamodell kapacitáselemeinek iskolai szférában azonosítható sajátosságait jobban megismerjük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalom alapján a pedagógusok közti együttműködési formák sokfélék lehetnek, amelyek közül vannak eredményesebbek és kevésbé eredményesek (Little, 1990; Hargreaves–O’Connor, 2018). Hargreaves és O’Connor (2018) ezért bevezette a kollaboratív szakmaiság (collaborative professionalism) fogalmát. A szerzők abból indulnak ki, hogy mivel nem mindegyik szakmai együttműködés (professional collaboration) működik jól, ezért érdemes az együttműködéseket nemcsak leíró kategóriák mentén bemutatni, hanem egy olyan tízelemes szempontrendszer mentén is (2. ábra), ami a gyakorlatban vizsgált esetek alapján meg tudja mutatni, hogy hogyan lehet közösen szorosabb és eredményesebb szakmai gyakorlatot kialakítani.1 A kollaboratív szakmaiság elmélete számos elemében épít a szervezeti tanulás és tanuló szervezet elméleteire (Easterby-Smith–Lyles, 2011), ezen elméletek fogalmait bővíti, illetve adaptálja a pedagógusok tanulására, de jelen tanulmányban terjedelmi korlátok miatt ezek összekapcsolásával nem foglalkozunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra: A kollaboratív szakmaiság sajátosságai (Hargreaves–O’Connor, 2018)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollaboratív szakmaiság tíz kritériumának rövid értelmezését adjuk a következőkben:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Kollektív autonómia: a pedagógusok kevésbé függnek a fentről jövő bürokratikus hatóságtól, viszont egymástól igen.
  2. Kollektív hatékonyság: a tanárok hisznek abban, hogy közösen képesek változást elérni a diákok tanulásában.
  3. Kollaboratív vizsgálódás: a tanárok mindennapi rutinjuk részeként vizsgálják a problémákat, feladatokat, illetve az eltérő gyakorlatokat, hogy fejlesszék a saját gyakorlatukat.
  4. Kollektív felelősség: a pedagógusok közösen kötelezettséget vállalnak, hogy segítik egymást a „közös” gyermekek nevelésében.
  5. Kollaboratív kezdeményezőkészség: kevesebb kezdeményezés jelenik meg az iskolában, de azokat erősebben tudják képviselni. A rendszer támogatja, ha a tanárok előállnak ötletekkel, segítenek egymásnak.
  6. Kölcsönös párbeszéd: ezek a beszélgetések, visszajelzések őszinték, éppen ezért nehezek is, felszínre hozzák a tantervvel, tanulók viselkedésével kapcsolatos értékbeli különbségeket, eltérő nézeteket. Sokszor van egy formális forgatókönyve a párbeszédeknek, ami enyhítheti a feszültségeket (pl. először a meghallgatásra és a tisztázásra építsen a párbeszéd, utána lehetséges az egyet nem értés kifejezése) és megteremtheti a kölcsönösséget.
  7. Közös munka: sokféle közös érdemi szakmai munka azonosítható, ilyen lehet, amikor a tanárok közös produktumokat, tantervet fejlesztenek, együtt tanítanak (teamtanítás), strukturált formák közt egymásnak visszajeleznek, közösen kutatnak.
  8. Közös cél és jelentés: az együttműködő szakmaiságban a közös célok, értelmezések kialakítása, továbbfejlesztése fontosabb, mint önmagában a diákok teljesítményének növelése. Ráadásul a hangsúly a gyerekek holisztikus fejlesztésén van, hogy mindenki megtalálja az élete és a munkája értelmét, célját önmaga és a társadalom számára is.
  9. Együttműködés a diákokkal: a diákoknak a tanárokkal közösen kell részt vennie a változások megteremtésében, nem passzív inputokat vagy visszajelzéseket adó szereplők, hanem aktív résztvevők a változásokban, újításokban.
  10. Teljes képben gondolkodjon mindenki: annak segítése, hogy mindenki értse a teljes képet, amit közösen vizionálnak, élnek meg és alkotnak meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollaboratív szakmaiság egyes elemei felerősödnek a ducheki rezilienciamodell bizonyos szakaszaiban, más-más jellemző jegyek intenzív működése válhat szükségessé a váratlan eseményekkel való találkozás egyes szakaszaiban. Az esettanulmányok elemzése során ezt igyekszünk alaposabban feltárni.
 
1 A tíz elem részletes bemutatását lásd a kötet Tókos, K. – Eszes, F.: A szakmai fejlődés és tanulás eredménye/eredményessége és az ahhoz vezető tanulási utak kapcsolata című tanulmányában.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave