Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
Rezilienciatanulás? Avagy a Covid–19-világjárvány hatása a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésére és tanulására
›
4. Az esetek összehasonlító elemzése
›
4.4. Az adaptáció szakasza

4.4. Az adaptáció szakasza

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adaptációs szakasz a kritikus eseménnyel való megküzdést követően zajlik a szervezetben. Duchek (2020) modellje ennek két fő területét határozza meg: a reflexiót és a változást, ez utóbbi alatt a tevékenységekben történő szervezett változást érti. A szervezet tanulása szempontjából e területek kiemelt jelentőséget hordoznak, hiszen ezek keretében alakul ki a kritikus esemény során történt folyamatok közös értelmezése, keretezése, valamint a tanulságok alapján épülhetnek be a működésbe olyan folyamatok, melyek a jövőben megkönnyítik a szervezet környezeti változásokhoz történő alkalmazkodását. Az adaptációs szakasz jelentőségét a Covid–19 első szakaszát követően növelte, hogy várhatóak voltak a további járványhullámok és az ehhez kapcsolódó lezárások, tehát a közeli jövőben szükségessé vált az első szakasz tapasztalatainak újbóli alkalmazása. Kutatásunk sajátossága, hogy magukat az esettanulmányokban szereplő interjúkat önmagukban is értelmezhetjük összegző reflexiókként, hiszen a résztvevők visszatekintve értelmezik saját helyzetüket, tevékenységeiket, kompetenciáikat, értékeiket és identitásukat. A továbbiakban ezek szervezeti szintre, és ezen belül szervezeti, kollektív tanulásra és rezilienciára vonatkozó elemeit összegezzük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudatos, tervezett és támogatott reflexió valamilyen formája mindegyik vizsgált intézmény gyakorlatában megjelent. Ennek támogatására az intézmények mindegyike gyűjtött valamilyen módon véleményeket az érintettektől (pl. tanári, szülői és diák-kérdőívek vagy megbeszélések). Az adatgyűjtések eredménye több intézmény esetében becsatornázódtak a szervezet működésbe, változást idéztek elő (erről lentebb írunk bővebben). Az esettanulmányokban a reflexiók témáikat tekintve sokszínűek, azonban a legtöbb interjúban megjelenik a jelenléti oktatás érzelmi és szociális értékeinek tudatosulása a tantestületben, valamint saját erőforrásaik tudatos elemzése, értékelése. A kollektív szakmaiság elemei közül a távolléti oktatási tapasztalatok kapcsán a legtöbb interjúban a kollektív autonómia és felelősség erősödését említik a válaszadók, mint közös tapasztalatot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Élhettünk a szabadságunkkal”
 
„A tanári szabadság biztosítása fontos záloga a folyamatos fejlesztésnek, »szakmailag megvalósíthatják magukat, az elképzeléseiket. Szerintem bátran és megteremtve megalkothatják önmagukat […]. Én mindig azt szoktam mondani, hogy aki itt, nálunk, a mi iskolarendszerünkben nem tudja magát sikeresnek érezni, akkor neki el kell gondolkodnia ezen«. A vezetés kiemelt célként tűzte ki, hogy a Covid alatt is teljes biztonságot teremtsen a kollégák számára.” (részlet az „E” esettanulmányból)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esettanulmányokban megjelenő reflexiós elemek egy jelentős részének témája a pedagógusok kollektív tanulása és együttműködése, melyet azokban az intézményekben, melyekben e területen már bevált gyakorlatok működtek, a meglévő rendszereket továbbfejlesztve, bővítve, új feladatokkal felruházva valósítottak meg („E” eset, „B” eset, „F” eset, „A” eset, „D” eset). Ahol viszont a közös tanulás és együttműködés keretei a vészhelyzeti működést megelőzően még nem stabilan működtek, ott az esettanulmányokban megjelenő reflexiókban és tevékenységekben kiemelt szerepet kap ezek kialakításának szükségessége („C” eset).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudatosabb kommunikáció
 
„A vészhelyzet után közvetlenül sokkal hatékonyabb kommunikáció kezdődött a kollégák és a vezetés között. Erőteljesebb a segítés, a gyerekekkel történő kommunikáció még személyre szabottabb, főleg felső és gimnáziumban. Az iskolai kommunikáció tudatosabbá, átláthatóbbá vált – vezetők, feladatok tekintetében nagyon hasznos a digitális felület. Az utolsó két évben a diákok heti egy, illetve heti két alkalommal tantermen kívüli oktatással dolgoznak, otthonról dolgoznak, van lehetőség konzultációra – az önálló tanulást készítjük elő. Tételkidolgozás, beadandók – ezeket a felületen adják be. Jelenleg visszük tovább az online meetingeket, értekezleteket is.” (részlet az „C” esettanulmányból)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emellett a reflexiókban megjelennek olyan, szervezeti működésre vonatkozó további elképzelések, javaslatok is, melyeket a távolléti oktatás során szerzett intenzív tapasztalatok hatására, de nem a távolléti oktatásra vonatkozóan fogalmaztak meg az interjúalanyok: például a belső szervezeti kommunikáció tudatos átgondolásának („F” eset) vagy a tanári munkaterhek elemzésének, tanulói alapkompetenciák tudatosabb fejlesztésének („D” eset) szükségessége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tapasztalatokra történő reflektálás eredményeképpen számos új, a szervezeti reziliencia erősítését célzó változás/változtatás jelent meg az intézményekben. A minden esettanulmányban megjelenő jellegzetes elemeket három nagy csoportba sorolhatjuk:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1) az érintettek digitális kompetenciáinak belső erőforrásokra építő, tervezett, módszeres fejlesztésére irányuló tevékenységek (pl. digitális akadémia, tanárok szabadegyeteme, szimulációs nap),

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2) a technológiai erőforrások fejlesztésére irányuló tevékenységek (kötelező platform, Classroom iskolai szintű bevezetése), valamint a

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3) folyamatok leírására, keretezésére irányuló szabályozási tevékenységek (pl. netikett, pedagógusok munkaterheinek szabályozása, digitális SZMSZ). Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelnünk a szabályozás és spontaneitás egyensúlyának dilemmáját a pedagógusok szakmai együttműködésének és tanulásának vonatkozásában, melyre több interjúalany is kitér: miközben a szabályozás elősegíti az átlátható folyamatok kialakítását, eközben a formalizáltság a spontán elköteleződésből kialakuló kollegiális szakmaiság akadályává válhat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogyan szabályozzunk?
 
„A munkacsoport ebben az általuk létrehozott távoktatási szabályzatban kodifikálta a jó gyakorlatok, az ajánlások, hírlevelek, közös gondolkodás révén összegyűlt tudást, így az egyéni tudásokat szervezeti szintű tudássá volt képes alakítani. A távolléti oktatás szabályzata a következő területeket érintette: célok, tanulási eredmények; alternatív online órarend; hiányzás; kamerahasználat; tanárok közti értekezletek; online órák platformja; értékelési javaslatok; csalások; jogi keretek; netikett. Júliusban újraalakult a munkacsoport, mivel a kihívások is változtak, például már kevésbé volt szükség újabb appok megismertetésére, népszerűsítésére, helyette fontosabbá vált, hogy a munkacsoport tagjai jó gyakorlatokat tudjanak megosztani és magas teherbírással rendelkezzenek.” (részlet az „E” esettanulmányból)
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave