A szakmai hitelesség és a tanári professzióhoz közvetlenül kapcsolódó feladatok felerősödése mellett azonban az iskolavezetés-kutatásokban a vezető mint a szervezeti változások ösztönzője is megjelenik. A transformational leadership (átalakító vezetés) egy olyan vezetőség képét rajzolja meg, ahol a vezetők feladata, hogy a szervezetet a folyamatos fejlődés irányába mozgósítsák (Marzanos et al., 2005; Krüger–Scheerens, 2012; Czető–Lénárd, 2018). A transformational leadership iskolavezetői gyakorlatát feltáró vizsgálatok jelzik, hogy pozitív összefüggés van a tanárokat felelősséggel felruházó (empowerment) törekvések, az innovatív tantestületi klíma kialakulása és a tanári énhatékonyság érzés megerősödése között (Ross–Gray, 2006; Sagnak et al., 2015; Czető–Lénárd, 2018). A változásközpontú vezetési stílus egy többdimenziós konstruktum. Bass (1990) és Marzano et al. (2005) a transformational leadership koncepcióját négy elem mentén ragadja meg (4I modell), mely elemek a vezetési tevékenység kiemelt területeit jelölik. Az (1) intellektuális ösztönzés során a vezető a szervezeti tagok nézőpontváltását, a problémák újszerű perspektívából való megközelítését törekszik ösztönözni. A kollaboráció feltételeinek megteremtése mellett szintén jelentős, hogy a közösség tagjait a vezető egyéni figyelemben is részesítse és személyre szabottan is támogassa törekvéseiket ([2] individuum tisztelete), és magas elvárásokat fogalmazzon meg a szervezet valamennyi tagjával szemben ([3] inspiráló motiválás). Kapcsolódva az instructional leadership szakértő szerepéhez, a változásközpontú vezetés esetén is kiemelt, hogy a vezetőség referencia a tagok számára, szerepvállalása és attitűdjei mintaként szolgálnak a szervezet számára ([4] idealizált befolyás). A transformational leadership koncepciója meghatározó jelentőségű a tanuló szakmai közösségek működésének támogatása során, mert az szorosan összefonódik a szervezeti fejlődés, tanulás és a vízió (jövőkép) elemekkel is, és lehetőséget ad a kollaboratív tanulás feltételeinek megteremtésére (Luyten–Bazo, 2019).

A változásközpontú vezetési modell leírásakor találkozhatunk olyan további fontos területekkel is, melyek szintén közvetlenül kapcsolódnak a tanuló szakmai közösségek elindításához és támogatásához is (vö. Silins–Mulford, 2002; Mulford, 2003; Silins et al., 2002; Yu et al., 2002):