Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
A vezetés szerepe a tanuló szakmai közösségek működésében, a pedagógusok tanulásának támogatásában
›
4. Az esetek összehasonlító elemzése
›
4.1. A tanuló szakmai közösségek működésének támogatása, az optimális működés szervezeti feltételeinek kialakítása

4.1. A tanuló szakmai közösségek működésének támogatása, az optimális működés szervezeti feltételeinek kialakítása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esettanulmányok készítése során a résztvevőkkel egyéni, illetve fókuszcsoportos interjúkat készítettünk, melyek során a résztvevőket arra kértük, gondolják végig saját szervezetükhöz kapcsolódóan, melyek azok a szervezeti elemek, melyek ösztönzik a szakmai kollaborációt, és melyek azok a tényezők, melyek ennek gátjai lehetnek. Az interjúalanyok percepciója alapján az alábbi tényezők azok, melyek átfogóan, valamennyi szervezet esetén a támogató tényezők között szerepeltek az esettanulmányok másodelemzésekor:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Autonómia: a szervezeten belül a szakmai tanulás legfontosabb támogató tényezőjeként az inspiráló, bizalommal teli, szakmai autonómiát ösztönző szervezeti kultúra azonosítható, ahol az iskolai mindennapokban, a szervezeti döntésekben és a tanítás során egyaránt jelen van a szakmai önállóság és felelősség megélése. A szervezetben meghatározó értéket jelent a magas színvonalú, önálló kezdeményezésre is épülő, alkotó szakmai munka, melyhez szorosan kötődik, hogy a tanárok ismerik, értékelik, elismerik egymás érdemeit, sikereit.
  • Bizalom: a pedagógusok szakmai fejlődésének kedvez a vezetés felől érkező tisztelet és az egyenlő elbírálás hangsúlya, valamint ha a szervezeten belül támogatott a változtatás, a kísérletezés, az innováció, ami együtt jár az esetleges szakmai tévedésekkel, amit a szervezet nem hibaként értelmez, hanem a fejlődés szerves részének tekinti.
  • Kötődés: az iskolát szakmai műhelyek hálózata alkotja, a kollégák között szoros szakmai kapcsolat van (együttműködés, tudásmegosztás), akár baráti kötődések is. A személyes és szakmai közösségi háló alapvető jellemzője a szakmai tanulásnak, nem is annyira az iskolai működést biztosító funkcionális szakmai együttműködésről van szó, inkább együttműködő szakmaiságról vagy a szakmai fejlődést is célzó, professzionális, hivatásbeli együttműködésről (OECD, 2009).
  • Felelősség: a szervezet folyamatos és mindenki számára elérhető információáramlást biztosít, a szerepek, feladat- és döntési jogkörök átláthatók, és a szervezeti tagok folyamatosan megélik, hogy felelős döntési helyzetekben vannak. Ez különösen érvényes az önálló, az autonómiát igénylő, az ezzel járó felelősséget természetesnek tartó munkavállaló esetében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elemzésünkben az akadályozó tényezők között az alábbi elemek jelentek meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Terhelés: a magas szakmai elvárások, az újítások, a kísérletezés, a tanórán kívüli tevékenységek tervezése, lebonyolítása, értékelése olykor aránytalanul megterhelő mennyiségű feladatot jelenthet, ami miatt csak korlátozott mértékig tudnak megvalósulni a kezdeményezések, a kreatív megoldások gyakran az intézményesülés előtt elhalnak a tanárok folyamatos leterheltségének következtében. A vezetésnek a terhek arányos elosztásában és a támogató szervezeti klíma kialakításában döntő szerepe van.
  • Kompetenciahatárok: ez az együttműködésen alapuló közösségek vezetési dilemmáját, a középvezetői szerep felértékelődésének kérdését és annak legitimációs kérdéseit ötvözi. A saját szakmai területén kiváló teljesítményt nyújtó, elismert, autonóm személyiségek magas aránya egy szervezeten belül megnehezíti a középvezetők támogató/ellenőrző szerepét. Ugyanakkor, ha a tanárok számára fontos a közös vízió és célok kialakítása, akkor nemcsak értik, hanem azonosulnak is azzal, hogy a vezetés különböző szintjeire szükség van.
  • Problémamegoldás: A pedagógusok szakmai autonómiája a tanulási és fejlődési utak sokszínűségét, személyre szabottságát erősíti, azonban egyidejűleg veszélyként rejti magában az elszigetelődő, magányos megoldáskeresést, ami az informális, kollegiális segítségkérést, egyéni problémamegoldást erősítheti fel, gátolva a közös szervezeti tudás keletkezését. Ebben az esetben fontos kérdés, hogy mennyire együttműködő, hibát toleráló a kultúra, és ennek megfelelően a szervezeti működés, melyre a vezető (mint személy), a vezetés (mint csoport) van hatással.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave