4.2. A vezetés hatása a szakmai közösségek alakulására, működésére

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A támogató és gátló tényezők mellett az esettanulmányok elemzése során vizsgáltuk azt is, hogy a szervezeti kontextus sajátosságai, illetve az eltérő vezetői megközelítések hogyan hatnak a szakmai közösségek kialakulására és az azokon belül zajló folyamatok működésére. Elemzésünk során – az esettanulmányok leírása alapján – a szakmai közösségeket három típusba soroltuk. Ezek működését, az iskolavezetés fő jellemzőit, a szakmai közösségek működési sajátosságait, illetve a szervezeti kontextus elemzésünk szempontjából meghatározó sajátosságait a 2. táblázatban összegeztük. Attól függően, hogy a szervezet vezetése inkább a centralizált (statikus) vagy megosztott (dinamikus) tartomány felé mozdul, eltérő folyamatokat tárhatunk fel a szakmai közösségekben is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feladatok köré szerveződő közösségek esetén, ahogyan elnevezésünkben is utalunk rá, a szervezeten belüli közösségek adott feladatok, funkciók köré alakulnak. Az inkább centralizált, hierarchikus szervezet („D” eset) esetén a feladatok köré alakuló szakmai csoportok felé elmozdulás is egy felülről induló törekvés, melynek célja a klasszikus, tudományterületi munkacsoportok felbontása. A szervezeti tudás alakítása erősen a vezető vízióján alapul, amit nehezít az is, hogy bár a változás szükségességét felismeri a vezetés, azonban arról eltérően vélekednek, ami gyakori konfliktushelyzeteket teremt a vezetőségen belül. A felülről kialakított, feladatok köré szervezett csoportok autonómiája korlátozott. Hasonló elven működő, feladatok köré szervezett csoportokat találunk a dominánsan a megosztott vezetés irányába elmozduló iskola esetén is („F” eset). Ebben az esetben azonban – mivel a szervezetet a feladatok, testületek és jogkörök formalizálása, tisztázása jellemzi – a szakmai közösségek autonómiája teljes, a közösségek működése stabil. Az iskola jelenlegi arculata és identitása erős, amit a vezetői karakter is erősen formál, ez pedig visszahat a közösségek önszabályozására is, a közös cél és vízió rendkívül erős.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakmai közösségek egy másik típusát önjáró közösségeknek jelöltük. Az elnevezéssel arra utaltunk, hogy a szakmai közösségek működése szilárd és biztosított, ez az önálló működés azonban szorosan kötődik az iskola társadalmi, szervezeti kontextusának további jellemzőihez is a vezetőség törekvései mellett. Mindkét szervezet erős gyökerekkel rendelkező, magas presztízsű iskola, melynek fennmaradása biztosított, szervezeti „létbiztonsága” erős. Ez erősen alakítja a szervezeten belüli elvárásokat is, a tudásvíziót az iskola erős gyökerei hosszútávon is formálják. Ebben a szervezeti-társadalmi kontextusban az egyik iskola („B” eset) vezetése inkább centralizált, kevésbé erősen artikulálja az elvárásokat és közös célokat, a szakmai közösségek elsősorban a klasszikus tudományterületek szerinti felosztást követik, azonban ezek vezetése (a középvezetői szerep) nem feltétlenül vonzó a szervezeten belül. A vezetőség alapvetően támogatja az alulról jövő kezdeményezéseket is, ezek azonban esetlegesek, a tudásmegosztás valójában a nem formális munkaközösségekben erős, ahol nagyobb a tagok kötődése is, a szervezeti kultúrában pedig meghatározó az erős egyéniségek jelenléte. A másik vizsgált esetünkben („A” eset) a vezetői feladatok és tevékenységek szétosztottak a szervezetben, az állandó vezetői csoport kiegészül dinamikusan változó tagokkal is. A szakmai közösségek működése önálló, stabil, magas a szervezeten belül a tagok kezdeményezőkészsége, melyet – ahogyan már utaltunk rá – ösztönözhet az is, hogy az iskola magas elvárások mentén működik, szilárd vízió, erős gyökerek, magas presztízs, erős szervezeti létbiztonság mentén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat: A vezetés hatása a szakmai közösségek alkulására, működésére az elemzett esetekben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakmai közösségek harmadik típusát a vezetés által ösztönzött közösségeknek neveztük el. Ezzel jelezzük, hogy bár ezekben az esetekben meghatározó a vezetői vízió és jövőkép, szoros a kapcsolat az iskolavezetés és fenntartó között, a célok és prioritások fontosságát a szervezeti tagok is fel- és elismerik. Az egyik esetben („C” eset) kiemelten fontos a hálózatosodás, a külső partnerek bevonása és az igényeknek való megfelelés, ami az iskola létbiztonságát is törekszik erősíteni. A másik esetben („E” eset) szintén van egy erős vezetői vízió, abban azonban kiemelt szerepet kap a szervezeti tagok jóllétének biztosítása is, ami erős elköteleződést teremthet. Mindkét esetben – az iskola tovább élésének biztosítása érdekében is – jelenleg alakulnak a tudásmegosztó platformok és innovációk az iskolában.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave