Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
A vezetés szerepe a tanuló szakmai közösségek működésében, a pedagógusok tanulásának támogatásában
›
4. Az esetek összehasonlító elemzése
›
4.5. A szakmai tanulás formái

4.5. A szakmai tanulás formái

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eredményeink azt is megerősítik, hogy a vizsgált hat intézményben a pedagógusok szakmai tanulásának útjai változatos képet mutatnak, vannak azonban ismétlődő elemek is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulás formális útjai között megjelennek az egyetemi szakvizsgás képzések, a rövidebb szakmai képzések, a pedagógus életpálya-modell fokozataiban való előrelépések. A formális tanulási utak valamennyi szervezet esetén említést kapnak, még azokban az intézményekben is, ahol az interjúalanyok valójában ennek másodlagos szerepét hangsúlyozzák a pedagógusok szakmai tanulása kapcsán, s nagyobb jelentőséget a szervezeten belül megvalósuló nem-formális tudásmegosztásnak tulajdonítottak. A nem-formális tanulási utak között leggyakrabban azok az aktivitások jelennek meg, amelyeket a szervezeten belül megvalósuló tanuló szakmai közösségekként értelmezhetünk. Ezekben a közösségekben kifejezett cél a tanulás, ugyanakkor ezekben a csapatokban az együttműködés és maga a tanulás többnyire nem formalizált és nem hivatalosan dokumentált. A szervezettség jellege vagy mértéke idővel változhat, strukturáltabbá válhat, amennyiben fenntartható, tanulást eredményező aktivitások vannak jelen. A nem-formális tanulás pedig olyan közösségekben jelent meg, melyek a szervezet szempontjából szűkebb kört öleltek fel, vagy rövidebb, konkrét feladatra fókuszáló, projekt jellegű szerveződések voltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyik példa erre az ’F osztály’-t létrehozó tanári együttműködés („B” eset). ’F osztály’ a humán specializációjú osztály, melynek a tapasztalatok alapján személyes kapcsolatokon múlik a hatékonysága.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Az indításkor ez epochális oktatást jelentett, két tanár együtt – projektekben – dolgozott: 4 évig tartó izgalmas munka, tudásmegosztás volt, mindig ők a legtevékenykedtetősebb osztály, sok gyakorlatias dologban vesznek részt, kékharisnya-góc: csinálnak újságot, színházat, kiállítást, be is hozzák, rendezik, színészkednek stb. Kulturális délutánokat tartanak ofőtől függően.” („B” eset – pedagógusinterjú-részlet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanuló szakmai közösség lehet hosszútávon működő stratégiai rendszerelem is. Az egyik vizsgált intézményben működik egy szakmai, fejlesztő csoport, ami az iskola SZMSZ-e alapján nem stratégiai pedagógiai-szakmai kérdésekben dönt („F” eset). Ebben a szakmai közösségben a tanulást a működés során újonnan felmerülő kérdések, problémák közösségi szintű megoldása jelenti. Ebben a tanulási folyamatban a szervezeti tanulás egyben egy problémaalapú tanulásban jelenik meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„[K]omoly tanulási terepnek tekinthetők a munkacsoportülések, de a [csoport nevét említi]-nak a heti 3 órás együttléte különösen, ahol folyamatosan pedagógiai kérdések, dilemmás szituációk kerülnek megvitatásra, majd formális döntéssé.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Ennek a munkamódszere az alábbi: a tanáriban kezdődik, tanárok beszélgetnek egymással, vagy a közös Facebook-csoportban is fel szoktak merülni gondolatok, amik a munkacsoportok elé kerülnek; ha operatív dolog, akkor a vezetőség felé kerül beterjesztésre, ha szemléleti, akkor a [csoport nevét említi] elé, de a legvégén a munkatársi közösség fogadja el (ide már általában kidolgozott előterjesztés kerül).” („F” eset – pedagógusinterjú-részlet)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belső szakmai közösségeken túl, nem-formális tanulásként értelmezhető az a hálózatosodás is, amelynek során hosszú távon tanulás történik akár szervezeti, akár egyéni szinten. A hálózatos tanulás inspiráló hatására is találtunk példát: a szervezet életében bár az újításokban, szakmai tanulásban és fejlesztésekben csak a pedagógusok egy kisebb, önkéntes köre volt aktív, pár évvel később a hatás – az eszközhasználaton keresztül – megjelent a fejlesztésekben nem aktív pedagógusok körében is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A Lego előbb angoltanításhoz használt játékos eszközként került be az iskola életébe, majd a dániai Lego központban való inspirálódás nyomán az alsós matematikaoktatásba, a technikába is beépült a Lego, s ennek nyomán a robotika és a STEM ágak is fejlődésnek indultak az iskolában.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Először volt ez a Lego és maga a kis csapat, akik erre is bátran rábólintottunk. Rábólintottunk arra, amit nem is tudtunk, hogy konkrétan mi és annyi jó dolog jött ki belőle. Ez annyira tud engem motiválni. A gyerekek részéről a kíváncsiság, a szülők visszajelzése – úgy érzem, hogy van értelme, s ez engem inspirál arra, hogy tanuljak. Így én is elmentem Billundba.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Az igazgató forrásteremtő tevékenységgel támogatta a tantestület tagjaitól induló belső motivációjú, alulról jövő kezdeményezéseket is. Ilyen módon indult el a LEGO-LET’S GO program is, valamint a LEGO EDUCATION, amelynek alapozásához a külföldi tanulmányút költségeinek túlnyomó részét a vezető segítségével a fenntartó biztosította.” (részlet a „C” esettanulmányból)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk során ismétlődően találkoztunk a vizsgált intézményekben az informális tanulás különböző útjaival is, akár csoportos, akár egyéni szinteken. Az informális kollaborációban, vagy informális együttműködő tanulásban a szociális aspektus a meghatározó. Mivel a személyes, szimpátiaalapú, baráti kapcsolódások képezik az alapját ezeknek az együttműködéseknek, többnyire hosszú távú, egymást kölcsönösen támogató mikro-ökoszisztémákról beszélhetünk, amelyekben a támogató szervezeti háttér nem szükséges, de energetizáló, a fejlesztési dinamizmust erősítő hatású, ha van szervezeti támogatottság. Az együttműködő szakmai tanulásnak ebből a formájából a tervezettség mint szervező erő ugyan sokszor hiányzik, ugyanakkor az izolációval szembeni védelem, a problémákkal való megküzdési potenciál a bizalomalapú társas kapcsolatokból ered.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Informálisan és szabadon vannak együtt a tanárok”
 
„Ez nem közvetlenül a munkáról szól, azt előzi meg, segít egymás megismerésében, a közös szakmai gondolkodás alakításában. Például az egyik munkaközösségben minden évben kétnapos kulturális kirándulást szerveztek, vagy van családos evezés egy hétvégén, bableves parti, karácsonyi koncert, nyugdíjas találkozó stb. Ezeket mindig más szervezi és nagyon sokan részt vesznek rajta. Ezeken az informális, szinte baráti találkozókon sokszor valódi, mély szakmai diskurzusok is zajlanak, például hogy legyen-e a nyelvoktatásban szintezés vagy nem, avagy mi értelme van a nívócsoportoknak.” (részlet az „A” esettanulmányból)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az informális tanulás mint tevékenység organikus részét képezi a tanári hétköznapoknak: bárhol megtörténhet, nincs formai kötöttsége sem időben, sem térben. Az informális tanulásnak ez az univerzális karaktere tág teret nyit, s egyben lehetővé teszi, hogy ösztönösen, természetszerűen akkor is működjön, ha nincs explicit támogatottsága a szervezetben. Ugyanakkor az esettanulmányok is azt mutatják, hogy tudatos szervezeti támogatással az informális tanulás ösztönözhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az informális tanulásra találtunk a legkevesebb konkrét példát az esettanulmányok másodelemzését végző kutatásunkban. Ennek oka lehet, hogy ezekben a tanulási helyzetekben a szándékoltság mellett vélhetően a tudatosítás is gyakran háttérbe szorul. A tanulással mindennapos tevékenységük során foglalkozó szakemberek esetében a tudatosítási folyamat hiánya talán abból ered, hogy mélyen rögzült nézet a tanulás fogalmát célhoz, szándékhoz, tervezettséghez és szervezettséghez kapcsolni. A formális tanulás világában aktív tanulási folyamatot tervező, szervező szakemberek számára éppen szakmai tudásuk válhat akadállyá abban, hogy tágabb tanulásértelmezésben gondolkodjanak. Lehetséges, egyszerűen egy tudatosítási folyamatra lehet szükség, amelyben a tanárok felismerhetik a tanulási források széles skáláját, a tanulás mindennapokba ágyazott organikus természetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az informális tanulás tudatosításának folyamata felidézi Nonaka SECI-modelljét, a tudás keletkezésének spirálját. Ebben az externalizáció fázisaként értelmezhető az a mozzanat, amiről most az informális tanulás tudatosításaként beszélünk. A nem szándékolt, nem tervezett és nem tanulási céllal szervezett helyzetben való tanulás új tudás létrejöttének folyamataként való azonosítása, vagyis tudatosítása, a gyakorlatból az absztrakció szintjére emeli (tacitból explicitté), s ezzel a tudásmegosztás lehetősége felé mozdítja az újonnan keletkezett tudást. Ebben a folyamatban egyúttal átlépünk az informális tanulásból a nem-formális tanulás határmezsgyéjére, ahol már sokkal magabiztosabban mozognak a pedagógusok, mint azt az esettanulmányainkban nagy számban megjelenő, változatos tevékenységek is mutatják. Ez a tudatosítási folyamat párhuzamot képez azokkal az Európai Unió által szorgalmazott törekvésekkel, amelyek az informális tanulás elismertetésére irányulnak (Cedefop, 2009; Halász, 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. táblázat azokat a konkrét tanulási formákat mutatja, amelyek a vizsgált szervezetekben megjelentek, kiegészítve a vezetői támogatással. A formális tanulás között a szakvizsgák, az egyetemi képzések, valamint a pedagógus életpálya fokozatszerzési lépcsői láthatóak. A nem-formális utak között az esettanulmányokban előkerült a szakmai fejlesztő csoportok, a tanári szabadegyetemek, a módszertani műhelyek, interdiszciplináris projektek, segítő tanárpárok, STEM – természettudományos és ezt művészetekkel kiegészített (STEAM) interdiszciplináris munkaközösségei, tanulmányutak és az eszközhasználatra épülő módszertani fejlesztőműhely is (Lego Education). Vezetői támogatásként a vizsgált szervezetekben megjelent a tanulási formák részfinanszírozása, strukturális elemként a szervezeti működésbe való beépítése, a tér és idő biztosítása a pedagógusok tanulására, a hálózatos kapcsolatépítés a külső tudásforrásként értelmezhető szereplőkkel, valamint a kommunikáció, amely mind a belső tudásmegosztó platformokról, mind a hálózatos kapcsolatokról való tájékoztatás és a tanulás elismerése területén jelentős támogató tényezőnek bizonyult.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat: A tanuló szakmai közösségek típusai, a különböző tanulási utak és a vezetői támogatás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave