Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A narratív készség elsajátítása gyermekkorban • Alapfogalmak, tipikus és atipikus fejlődés
›
2. A narratív készséghez kapcsolódó alapfogalmak
›
2.1. A narratíva

2.1. A narratíva

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első meghatározás, amely a történetmesélő készséghez szorosan kapcsolódik, maga a narratíva fogalma. A narratívákkal foglalkozó irodalomban az 1960-as évek óta számtalan meghatározás és definíció született, köszönhetően annak is, hogy a narratívák több tudományterület felől is megközelíthetőek. A műfaj vizsgálat tárgya a pszichológiában, politológiában, irodalomtudományban, diskurzuselemzésben, pragmatikában, nyelvtudományban és más tudományterületeken is. A jelen tanulmány elméleti keretein túlmutat a narratívák meghatározásának történeti áttekintése és a terjedelmes, szerteágazó szakirodalmi háttér teljes ismertetése. Ebben az írásban a narratív készség megismerése, a történetmesélés elsajátítása szempontjából releváns meghatározások, narratív struktúrákhoz kapcsolódó elméletek kaptak helyet a teljesség igénye nélkül (Gósy 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A narratívák minden esetben történések egymásutánját mesélik el (Peterson–McCabe 1991). Egy narratíva történéseinek tartalma lehet valós vagy képzeletbeli, a történet formáját tekintve lehet szóbeli vagy írásbeli. Vannak olyan megközelítések is, amelyek a történetmondást mint tevékenységet írják le: az elbeszélés, történetek létrehozása olyan tevékenység, melyet a gyermekek arra is használnak, hogy az őket ért tapasztalatokat és élményeket értelmezzék (Hymes 1982).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanazt az élményt, eseménysort többféleképpen is el lehet mesélni a kontextustól, a közönségtől és az elbeszélő szándékától függően. Az eseményeknek azonban van egy olyan sorrendje, amely a történet egésze, célja szempontjából logikus. Ez adja az elbeszélés struktúráját. Az elbeszélés úgy is definiálható, mint időbeli és ok-okozati összefüggésben álló valós vagy fiktív események sorozatának nyelvi bemutatása, amely egy téma köré szerveződik, és amelyet a szereplők kognitív és érzelmi állapotai motiválnak (Bruner 1990; Labov–Waletzky 1967).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jól megformált elbeszélésnek három fő jellegzetessége van. Az egyik, hogy a nyelvi felépítése megfelelő legyen. Ez azt jelenti, hogy a beszélő megfelelően használja a grammatikai és lexikai elemeket, valamint a szintaktikai szerkezeteket (Halliday–Hasan 1976). Másodikként említhető, hogy a szövegben minden esetben jelen kell lennie az időbeli és oksági összefüggéseknek. A narratívák harmadik jellemzője a kommunikációs helyzetnek való megfelelés, a pragmatikai szempont, amely azt mutatja, hogy a beszélő az információt hogyan strukturálja és helyezi el, annak érdekében, hogy segítse a hallgatóság számára a történet feldolgozhatóságát és megértését (Johnston 2008; Labov 1981). Bruner (1990) meghatározásában a narratívák nélkülözhetetlen alkotóeleme a személyes perspektíva, amellyel a beszélő személye, saját vélekedése is helyet kap a történetekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tehát egy komplex elbeszélés létrehozásához a nyelvi készségek különböző területeinek összetett működtetésére van szükség, beleértve a szókincset, a szintaxist, a morfológiát és a pragmatikát is (McCabe–Rollins 1994). Ezenkívül – mivel az elbeszélések a beszélőtől a hallgatónak olyan strukturált információkat közvetítenek, amelyeknek a helye és ideje nem itt és most van – metanyelvi készségekre is szükség van a narratíva előállításához (Curenton–Justice 2004).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A narratíva-létrehozás egyik lehetséges formája egy kép alapján alkotott történet elmesélése. Ebben az esetben fiktív, szóbeli történetet hozunk létre, a képek meghatározott sorrendje alapján. A legtöbb esetben a gyermekek narratív készségét leíró nyelvészeti kutatások ilyen típusú történetek elemzését tartalmazzák.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave