2.2.1. Történetnyelvtan
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p1 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p1)
A narratívák definiálhatók azon szabályszerűségek mentén is, ahogyan felépülnek. Ilyen szabályszerűségek összessége a történetnyelvtan (story grammar), amely a történetek narratív szerkezetét írja le. A történetnyelvtani modelleket széles körben használják a narratívák kutatásában és a narratív struktúrák elemzése során. Hickmann (2003) megfogalmazásában a történetnyelvtanok olyan makrostruktúrát írnak le, amelyek meghatározzák a narratívák megértését, befolyásolják a hallgató értelmezését.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p2 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p2)
Az egyik első történetnyelvtan-leírás Stein és Glenn nevéhez köthető. Az 1979‑es elmélet szerint a történetek epizódokból, az epizódok pedig történetegységekből állnak. A történetegységek (pl. szereplők megnevezése, alaphelyzet megfogalmazása, a szereplők reakcióinak megfogalmazása, az eredmény megfogalmazása) jelenléte nélkülözhetetlen egy teljes epizód megalkotásához. Ezeket a történetegységeket az 1. táblázatban látható módon határozták meg. A történetegységek egymásutánisága alkotja az epizódot, az epizódok pedig több epizódból álló, komplexebb történetekké állhatnak össze.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p3 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__130/#m1217anyt36_128_p3)
Más elméletek a történetek globális struktúráját a 2. táblázatban ismertetett módon, három kötelező elem meglétével határozták meg. Eszerint minden történet egy alaphelyzettel indul, ami lehet egy probléma vagy a főszereplő egy meghatározott célja, ezután következik a megoldásért, a cél eléréséért tett lépések sora, végül a megtett lépéseknek köszönhető végeredmény, következmény zárja az elbeszélést (Berman–Slobin 1994).