Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A narratív készség elsajátítása gyermekkorban • Alapfogalmak, tipikus és atipikus fejlődés
›
4. A narratív készség elsajátítását befolyásoló tényezők
›
4.1. Atipikus fejlődés és narratív készség

4.1. Atipikus fejlődés és narratív készség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kognitív folyamatok és a narratív készség közötti egyértelmű összefüggést az is alátámasztja, hogy a narratív készség sajátosságai nemcsak a különböző életkori csoportokban, eltérő szociokulturális háttér esetén mutatnak eltérést, hanem tipikus és atipikus fejlődés esetén is más a fejlődési ütem, mintázat. A következő részben a teljesség igénye nélkül, a szakirodalomban leggyakrabban említett speciális csoportok részvételével készült kísérletek tanulságait foglalom össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatok tapasztalatai és megfigyelések is alátámasztják, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitással (ADHD) gyakran együtt jár a nyelvi érintettség, a nem megfelelő nyelvi produkció vagy az észlelés, megértés zavara. Az ADHD‑s gyermekek 35–50%-a nyelvi zavarral is diagnosztizált. Ezenkívül az ADHD gyakran társul tanulási nehézségekkel is (Al-Dakroury 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatokban az ADHD‑s gyermekek kevésbé jól szervezett és rövidebb történeteket hoztak létre, mint tipikusan fejlődő társaik. Történeteik a legtöbb esetben nem kidolgozottak, kevésbé koherensek és az ok-okozati viszonyok is hiányosak bennük (Luo–Timler 2008). Ezzel szemben más kísérleti eredmények szerint az ADHD‑s gyermekek és tipikusan fejlődő társaik történetstrukturálásában nincs szignifikáns különbség. Erre a megfigyelésre a tanulmány szerzői azt a lehetséges magyarázatot adták, hogy a nyelvi zavar és az ADHD főleg a történetmesélés mikroszerkezetére lehetnek hatással (grammatikai szerkezetek, szókincs stb.), és így a makroszerkezeti elemek jól strukturáltak maradhatnak (Luo–Timler 2008).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalomban több olyan kísérletet is találunk, amelyek arra keresik a választ, hogy intellektuális képességzavar esetén milyen jellemzői vannak a történetmondásnak. Ezen kísérletek nagy száma foglalkozik a Down-szindrómás gyermekek narratív készségével. A Down-szindrómás és a tipikusan fejlődő gyermekek teljesítményét összevető tanulmányok nagy része azt találta, hogy a Down-szindrómás gyermekek és kamaszok általában olyan elbeszéléseket produkálnak, amelyek kevésbé jól strukturáltak vagy hasonlóak a fiatalabb, mentális kor szerint illesztett tipikusan fejlődő gyermekekéhez (Boudreau–Chapman 2000; Miles–Chapman 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A narratív készséget vizsgáló nemzetközi kutatások tárgya sok esetben az atipikus (nyelv)fejlődésű gyermekek és tipikus társaik történetmesélésének összevetése. A különböző populációkban végzett kísérletek eredményei időnként ellentmondásosak, de összességében elmondható, hogy az atipikus fejlődésmenet a történetmesélés makro- vagy mikroszintjén is megmutatkozik (Norbury–Bishop 2003) A nyelvi fejlődésben elmaradást mutató gyermekek elbeszélései rövidebbek, kevésbé strukturáltak és szignifikánsan alacsonyabb pontszámokat szereznek a narratív készségeket vizsgáló kísérletekben (McFarland 1992; Schneider et al. 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kommunikációs zavarok esetén jellemző, hogy a beszélőnek nehézséget okoz a hallgató mentális állapotát, ismereteit, érzéseit felmérnie. A mentalizáció képessége nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy a történet szereplőinek motivációit, érzelmeit és vágyait felismerjük. Ebben az esetben egyértelműen kihívást jelent egy olyan történet létrehozása, amely a szereplők mentális állapota köré szerveződik. Az autizmus spektrumzavaros gyermekek esetében a kutatók összefüggést találtak a tudatelméletet tesztelő feladatok eredményei és számos narratív mérőszám között, beleértve a produktivitást, információtartartalmat, komplexitást, mentális állapotok megnevezését (Norbury–Bishop 2003). A narratívák strukturálása esetében az autista gyermekek teljesítménye gyengébb neurotipikus társaikéhoz képest. Egy 2020-as angol nyelvű vizsgálatban részt vevő autista gyermekek narratív teljesítménye mind a globális, mind a mondatszintű mutatókban elmaradt tipikus fejlődésű társaikétól (Carlsson et al. 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvfejlődési zavar olyan fejlődési zavar, amelynek esetén a gyermekeknek nehézséget okoz tipikusan fejlődő társaikéhoz hasonló tempóban és minőségben elsajátítani az anyanyelvüket. Ezekben az esetekben a gyermekek tipikus beszédkörnyezetben nevelkednek, és az elmaradás nem magyarázható érzékszervi vagy idegrendszeri eltéréssel, ezenkívül értelmi képességük is a normál övezetbe esik (Kas–Lukács 2020). Ebben a populációban a narratív készséggel kapcsolatos kutatások eredményei ellentmondásosak. A zavar a nyelv bármely szintjén megjelenhet, sokféle tünettel, így a nyelvfejlődési zavarral diagnosztizálható gyermekek nem feltétlenül alkotnak homogén csoportot. Ennek ellenére több vizsgálatban megerősítést nyert, hogy a narratív készségekben mutatkozó elmaradás fontos előrejelzője lehet a nyelvi (nyelvfejlődési) zavar jelenlétének (Bus Story: Renfrew 1995; Edmonton Narrative Norms Instrument (ENNI): Schneider et al. 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatok alapján, a nyelvfejlődési zavaros gyermekek narratív produkcióját összehasonlítva tipikusan fejlődő társaikéval megfigyelhetjük, hogy a létrehozott narratívák kevesebb történetegységet tartalmaznak (Merritt–Liles 1987; Reilly et al. 2004), elbeszéléseik szignifikánsan rövidebbek, mint az életkorban illesztett kontrollcsoporté (Botting 2002). Ezenkívül a 7–11 év közötti korosztálynál megfigyelték, hogy a történeteik kevésbé koherensek, kevesebb nyelvi eszközt használtak a koherencia megteremtésére (Strong–Shaver 1991).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatások eredményei alátámasztják, hogy a tipikus, egynyelvű fejlődéstől eltérő esetekben a narratív készség fejlődése is eltérést mutathat. Ezen eltérések megismerésének és elemzésének haszna a különböző nyelveken és populációkban a pszichológiai és logopédiai diagnosztikában és a terápiában is jelentős szerephez juthat.
 
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave