3.1. Viselkedési és fejlődési kételyek a nyelvi/nyelvtani specificitással szemben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Viselkedési tekintetben számos alaposabb megfigyelés kezdett utalni arra, hogy a specifikus nyelvfejlődési zavar talán mégsem annyira specifikus, kisebb – a hagyományos intelligenciavizsgálatokban nem megjelenő – úgynevezett minimális kognitív zavarok, módszertanilag a hagyományos intelligenciavizsgálatok által nem kimutatható kognitív korlátozottságok képezhetik az alapját. Ezek a felismerések megkérdőjelezik a „specifikus” megnevezés érvényét ezeknél a csoportoknál. Az egyik ilyen kognitív korlátozottság a verbális munkaemlékezet zavara SNyZ gyermekeknél, a másik pedig a beszéd során gyorsan változó akusztikus bemenetek feldolgozási nehézsége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Részletesebb elemzések kimutattak jellegzetes munkaemlékezeti, illetve procedurális emlékezeti zavarokat a nyelvtanfejlődési zavarok korrelátumaiként (Baddeley et al. 1998; Gathercole–Baddeley 1990; Ullman–Pierpont 2005 – összefoglalásukra l. Lukács–Kas 2008). Emellett a gyors akusztikus feldolgozás zavarait mutatták ki a vizsgált gyermekeknél (Tallal–Piercy 1973; Tallal 2003).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredetileg specifikus nyelvfejlődési zavart mutató 4–10 éves gyermekek nyelvi zavarait elemezve Lukács Ágnes és munkatársai magyar anyagon is több tekintetben rámutattak arra, hogy talán nem is annyira sajátos ez a zavar. Más kognitív rendszerek, a munkaemlékezet, a végrehajtó működések és főként a procedurális tanulási rendszer több területre kiterjedő szekvenciatanulási zavara rejlik mögötte (Lukács–Kemény 2014; Lukács et al. 2016). A kontrollfunkciók zavara szótalálási nehézségekhez is vezet a nyelvfejlődés zavaraiban (Ladányi–Lukács 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ullman és Gopnik (1999, 80) a procedurális emlékezeti zavart már a nevezetes KE család tagjait vizsgálva is felvetették. A frontális lebeny és a bazális ganglionok öszeköttetései által biztosított kétirányú zavartalan információáramlás szükséges mind a procedurális emlékezeti rendszer, mind pedig a motoros működés megfelelő szerveződéséhez. Három szintű zavart javasoltak. „Először van egy olyan hiányosságuk, amely a ragozási morfológiát és más nyelvtani működéseket befolyásol. Ez magyarázza, hogy nem tudnak új ‑ed múltidejű ragozott formákat létrehozni. A frontális/bazális ganglionok procedurális emlékezeti rendszert érintő zavara magyarázhatja ezt a nyelvtani nehézséget, akárcsak motoros készségben mutatkozó zavaraikat. Másrészt, érintetlen nyelvtan híján a szokványosan ragozást megkívánó helyzetekben is a viszonylag sértetlen fogalmi rendszerükre támaszkodnak. A formákat a szótárból a forma fogalmi megfelelősége és hozzáférhetősége alapján választják ki. Ez a működés a deklaratív emlékezeti rendszerre támaszkodhat. […] Harmadikként, az érintett személyek egy részénél expliciten kialakult egy kompenzációs stratégia, ‑ed végződést téve hozzá a fogalmi alapon kiválasztott formákhoz. Ennek a stratégiának az explicit elsajátításában a deklaratív emlékezeti rendszernek lehet szerepe.” Ennek az utóbbi két mozzanatnak az az alapja, hogy a deklaratív memória viszonylag épen marad SNyZ-ben. Ennek megfelelően a szabályalkalmazás helyett sok egyedi elemet, példányt, szóalakot jegyeznek meg.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave