3.3. Pontosabb klasszikus genetikai adatok a nyelvfejlődési zavarokról

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különböző tipusu ikrek között érdekes konkordanciákat találtak. Stromswold (2001; 2006) 10 viszonylag kiterjedt iker- és örökbefogadási kutatás adatait újraelemezve azt találta, hogy az egypetéjű ikreknél átlagosan 0,84 az együttjárás a nyelvi fejlődési zavar meglétében, míg kétpetéjűeknél 0,52. Ugyanakkor ő is rámutatott arra, hogy a teljes konkordancia hiánya egypetéjű ikreknél arra mutat, hogy születés előtti, környéki és utáni környezeti tényezők is szükségszerűen belejátszanak a nyelvfejlődés zavaraiba (Stromswold 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bishop (2001) körültekintő kategóriákat alkalmazó vizsgálata az ikertestvérek helyreállt zavaraira is kiterjedt (akiknek például 5 éves korban még voltak beszédzavaraik, de 12 évesen már nem). Ha ezt a tényezőt is figyelembe vesszük, egypetéjű ikreknél az ikerkonkordancia 95%, míg kétpetéjűeknél csak 45%. Mindez erősen a genetikai meghatározottság mellett szól. Bishop (2001) azonban túlmegy a heritabilitási adatok igen pontos feldolgozásán is. Az SLI (sokak által hangoztatott) több altípusából kiindulva kíváncsi arra, hogy a különböző, a fentiekben említett kognitív magyarázó tényezők és a heritabilitás között van‑e valamilyen átfedés: vajon vannak‑e inkább öröklött s inkább szerzett altípusai az SLI-nak (Newbury et al. 2005)? Részletes hazai adatbemutatásra l. Kas (2011); Lukács et al. (2014). Az akusztikai és munkaemlékezeti zavarokból mint a minimális kognitív zavart magyarázó modellekből kiindulva, első lépésként megnézte, hogy menyire gyakori ezeknek a normától egy szórásnyival alacsonyabb szintje az SLI-ban. A két sokat emlegetett kockázati tényező közül az együttes előfordulás esetén különösen nagy az SLI kockázata (50%), egyenként tekintve őket pedig nagyobbnak tűnik a verbális munkamemória jelentősége (35%), mint az akusztikus integrációé (18%). A munkaemlékezet heritabilitása jóval nagyobb. Egypetéjű ikreknél a konkordancia 64%, kétpetéjűeknél 28%, míg az akusztikus integrációnál ezek a számok 60 és 49. Vagyis az SLI „öröklött” altípusa inkább munkaemlékezeti zavarokkal, „szerzett” altípusa pedig fonológiai és ezzel nyelvtani zavarokhoz vezető akusztikai feldolgozási zavarokkal függ össze. Klasszikus genetikai módszereket és a logopédusok és gyógypedagógusok tágabb diagnosztikai besorolásra való igényeit figyelembe vevő ikerkutatások során Dorothy Bishop (2001) tehát azt képviseli, hogy a nyelvfejlődési zavarnak két, nem a nyelvre korlátozódó kognitív összetevője van, s ezek közül az emlékezeti sérülés inkább örökletes, az akusztikai zavar inkább szerzett, s mindkettő az alaktannal való megküzdést befolyásolja.
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave