3.3. Pontosabb klasszikus genetikai adatok a nyelvfejlődési zavarokról
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__177/#m1217anyt36_175_p1 (2025. 04. 13.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 13. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__177/#m1217anyt36_175_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 13. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__177/#m1217anyt36_175_p1)
Különböző tipusu ikrek között érdekes konkordanciákat találtak. Stromswold (2001; 2006) 10 viszonylag kiterjedt iker- és örökbefogadási kutatás adatait újraelemezve azt találta, hogy az egypetéjű ikreknél átlagosan 0,84 az együttjárás a nyelvi fejlődési zavar meglétében, míg kétpetéjűeknél 0,52. Ugyanakkor ő is rámutatott arra, hogy a teljes konkordancia hiánya egypetéjű ikreknél arra mutat, hogy születés előtti, környéki és utáni környezeti tényezők is szükségszerűen belejátszanak a nyelvfejlődés zavaraiba (Stromswold 2006).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__177/#m1217anyt36_175_p2 (2025. 04. 13.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 13. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__177/#m1217anyt36_175_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 13. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__177/#m1217anyt36_175_p2)
Bishop (2001) körültekintő kategóriákat alkalmazó vizsgálata az ikertestvérek helyreállt zavaraira is kiterjedt (akiknek például 5 éves korban még voltak beszédzavaraik, de 12 évesen már nem). Ha ezt a tényezőt is figyelembe vesszük, egypetéjű ikreknél az ikerkonkordancia 95%, míg kétpetéjűeknél csak 45%. Mindez erősen a genetikai meghatározottság mellett szól. Bishop (2001) azonban túlmegy a heritabilitási adatok igen pontos feldolgozásán is. Az SLI (sokak által hangoztatott) több altípusából kiindulva kíváncsi arra, hogy a különböző, a fentiekben említett kognitív magyarázó tényezők és a heritabilitás között van‑e valamilyen átfedés: vajon vannak‑e inkább öröklött s inkább szerzett altípusai az SLI-nak (Newbury et al. 2005)? Részletes hazai adatbemutatásra l. Kas (2011); Lukács et al. (2014). Az akusztikai és munkaemlékezeti zavarokból mint a minimális kognitív zavart magyarázó modellekből kiindulva, első lépésként megnézte, hogy menyire gyakori ezeknek a normától egy szórásnyival alacsonyabb szintje az SLI-ban. A két sokat emlegetett kockázati tényező közül az együttes előfordulás esetén különösen nagy az SLI kockázata (50%), egyenként tekintve őket pedig nagyobbnak tűnik a verbális munkamemória jelentősége (35%), mint az akusztikus integrációé (18%). A munkaemlékezet heritabilitása jóval nagyobb. Egypetéjű ikreknél a konkordancia 64%, kétpetéjűeknél 28%, míg az akusztikus integrációnál ezek a számok 60 és 49. Vagyis az SLI „öröklött” altípusa inkább munkaemlékezeti zavarokkal, „szerzett” altípusa pedig fonológiai és ezzel nyelvtani zavarokhoz vezető akusztikai feldolgozási zavarokkal függ össze. Klasszikus genetikai módszereket és a logopédusok és gyógypedagógusok tágabb diagnosztikai besorolásra való igényeit figyelembe vevő ikerkutatások során Dorothy Bishop (2001) tehát azt képviseli, hogy a nyelvfejlődési zavarnak két, nem a nyelvre korlátozódó kognitív összetevője van, s ezek közül az emlékezeti sérülés inkább örökletes, az akusztikai zavar inkább szerzett, s mindkettő az alaktannal való megküzdést befolyásolja.