Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A születés előtti nyelvi tapasztalat és annak hatása a későbbi nyelvfejlődésre
›
3. Születéskori nyelvi univerzalitás

3. Születéskori nyelvi univerzalitás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újszülöttek kezdeti vizsgálatai az 1980-as években arra világítottak rá, alátámasztva ezzel a veleszületett nyelvi képességek elméletét, hogy az újszülöttek beszédészlelési képességei egyetemesek, nem szorítkoznak a csecsemő jövendőbeli anyanyelvének hangjaira. Az újszülöttek nyelvi univerzalitásának kérdése a pszicholingvisztika területén központi szerepet töltött be. Az „univerzális hallgató” elnevezés, amelyet a csecsemőkre használtak, arra utal, hogy az újszülöttek rendkívül érzékenyek nemcsak a jövendő anyanyelvükben meglévő, hanem a számukra ismeretlen nyelvekben előforduló beszédhangokra, nyelvi kontrasztokra is, és képesek megkülönböztetni őket egymástól (Nallet–Gervain 2021; Singh et al. 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az univerzális elmélet szerint (Aslin–Pisoni 1980) a csecsemők olyan észlelési képességekkel rendelkeznek már a születéskor, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy észleljék az összes lehetséges fonetikai kontrasztot, amely a világ nyelveinek fonológiai rendszerében megtalálható. Ennek az elméletnek megfelelően számos tanulmány kimutatta (Eimas et al. 1971; Dehaene-Lambertz–Baillet 1998; Dehaene-Lambertz–Peña 2001; Cheour et al. 2002), hogy az újszülöttek vagy nagyon fiatal csecsemők a felnőttekhez hasonlóan kategorikusan észlelik a fonémákat, és képesek észlelni olyan fonológiai különbségeket, amelyeknek korábban még egyáltalán nem voltak kitéve, legyen szó akár fonémákról, akár szóhangsúlymintázatokról, akár tónusokról. Ez az érzékenység az életkor előrehaladtával azután csökken vagy teljesen megszűnik azon kontrasztok esetén, amelyek nem találhatóak meg az anyanyelvben, míg az anyanyelvi kontrasztok esetében változatlan marad vagy akár javul (Kuhl et al. 2006; Werker–Tees 1984). Ezt a folyamatot az anyanyelvre való ráhangolódásnak vagy perceptuális szűkülésnek hívják, és nem csak a nyelvre, hanem számos más észlelési modalitásra is jellemző, mint például az arcok észlelésére és felismerésére (Maurer–Werker 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az univerzális fonémaészlelés mellett a csecsemőknek számos más olyan képességük is van, amely nem támaszkodik nyelvi tapasztalatokra. Így például az újszülöttek meg tudják egymástól különböztetni a ritmikailag eltérő nyelveket – még akkor is, ha azok teljesen ismeretlenek számukra (Ramus et al. 2000). Francia csecsemők felismerik például, ha a hallgatott nyelvi ingerek japánról hollandra váltanak, mivel ez a két nyelv ritmusában különbözik. Ezzel szemben a spanyolt, az olaszt vagy a katalánt nem képesek elkülöníteni egymástól, mert ezek a nyelvek ritmusukban hasonlítanak egymásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újszülöttek arra is képesek, hogy felismerjék a fonológiai frázisok határait jelző akusztikai jegyeket, mint például a hangmagasság megváltozását vagy a frázisvégi szótag megnyúlását (Christophe et al. 1994). Sőt a szóhangsúly helyére is érzékenyek, és képesek felismerni, hogy egy szóban az első vagy a második szótagra esik‑e a hangsúly (Sansavini et al. 1997). Érdekes módon azonban nem különböztetnek meg egymástól olyan szavakat, amelyek eltérő számú fonémából állnak, ha azok szótagszáma azonos, míg a különböző számú szótagból álló szavakat akkor is elkülönítik egymástól, ha ugyanannyi fonéma alkotja őket (Bijeljac-Babic et al. 1993). Mindezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a születéskor a szótag a beszédészlelés kiemelten fontos reprezentációs egysége (Mehler et al. 1996). Ezt a legújabb elektrofiziológiai eredmények is alátámasztani látszanak, mivel megmutatták, hogy az újszülöttek agya mind az agyhullámok amplitúdóját, mind azok fázisát tekintve képes követni a folyamatos beszéd szótagjait, legyen szó akár az anyanyelvről, akár egy idegen nyelvről (Cabrera–Gervain 2020; Ortiz-Barajas et al. 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újszülöttek egyetemes képességei azt is lehetővé teszik számukra, hogy megkülönböztessék a funkciószavakat és a tartalmas szavakat egymástól, akár még ismeretlen nyelvekben is, mivel a funkciószavak a legtöbb nyelvben kevésbé testesek a tartalmas szavakhoz képest, és erre a fonológiai különbségre az újszülöttek már érzékenységet mutatnak (Shi et al. 1999). Ez a képesség segít később mind a szótanulásban, mind a nyelvtan alapjainak lerakásában. Sőt, az újszülöttek olyan strukturális szabályszerűségekre is érzékenyek, amelyek a mondatszerkezet későbbi elsajátítását készítik elő. Így például ismétlődő szósorokban észlelik a szórend megváltozását (Benavides-Varela–Gervain 2017), és fogékonyak az azonosságon alapuló szabályokra is (pl. ABB: mubaba, penana stb., AAB: babamu, nanape stb.), amelyeket mind egymástól, mind azonosságot nem tartalmazó szerkezetektől (pl. ABC: mubage, penaku stb.) meg tudnak különböztetni (Gervain et al. 2008; 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében tehát az újszülöttek számos olyan beszédészlelési képességet mutatnak, amely univerzális, nem függ nyelvi tapasztalattól, és a fonológia elsajátításán kívül a nyelv több más területének fejlődését is segíti a későbbiekben. Az újszülötteket tehát joggal nevezhetjük „univerzális hallgatóknak”. A kísérletes és az elméleti kutatások sokáig leginkább ezekre az univerzális képességekre összpontosítottak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azonban egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a csecsemők már a születés előtt, a magzati időszakban bizonyos fokú nyelvi specializációt mutatnak, sőt e nagyon korai nyelvi tapasztalatok már a magzatok agyának fejlődését és működését is befolyásolják (Gervain 2015; Nallet–Gervain 2021; Chládková–Paillereau 2020). Ahhoz, hogy a magzati kori nyelvi tapasztalat hatását jobban megértsük, először meg kell vizsgálnunk, miből is áll ez a tapasztalat. Ezért az alábbiakban először azt tekintjük át, milyen fajta nyelvi ingerek és egyéb hangok érik a magzatot az anyaméhen belül.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave