6.1. A szóhangsúly agyi feldolgozása csecsemőkorban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p1 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p1)
Úgy tűnik, hogy a szóhangsúly-mintázat a szupraszegmentális jellemzők feldolgozásának szilárd pillére, s egyben meghatározója a beszédészlelés további fejlődésének is. Ezek a megállapítások azonban olyan módszertani szigorúságot igényelnek, amelyeknek régebben többféle módszertani akadálya volt, s bár kevesebb, de ma is van. A kognitív fejlődés-idegtudományi vizsgálatokat megelőző kutatásokban gyakran alkalmazott viselkedéses mutató volt a fentebb említett fejfordítási preferencia, valamint a tápláláshoz nem kapcsolódó (nonnutritive) szopás ritmusa. A szopásritmus mint viselkedéses korrelátum mérése a maga idejében ötletes fejlesztés volt; mérőeszközzel (általában analóg–digitális átalakítókkal) összekapcsolt szárazcumi mozgását követve keletkeztek azok az adatok, amelyek elemzéséből arra következtettek, hogy a babák miként észlelik az idegen prozódiát. Mehler és munkatársai (1988) a szopási ritmus vizsgálatával követték, hogy a francia-orosz kétnyelvű beszélővel felvett mondatokat miként dolgozták fel négynapos francia újszülöttek és kéthónapos amerikai csecsemők. Az eredmények azt mutatták, hogy a francia újszülöttek, akiknek jelentős születés utáni tapasztalatuk nem lehetett, a két nyelvet meg tudták különböztetni, s kifejezetten a franciát preferálták, amelyet a szopási ritmus jelentős megnövekedése jelzett. A kéthónapos amerikai babák ezt a két nyelvet nem tudták megkülönböztetni, ám az olasz és angol mondatokat alkalmazó kontrollkísérlet eredményei náluk is az anyanyelv, itt az angol, preferenciáját mutatták ki. Ezeket az eredményeket a szerzők úgy értelmezték, hogy a preferencia alapja a nyelv prozódiai ismerőssége, amelyet a francia újszülötteknél a méhen belüli hallás alapozhatott meg. Feltételezhető ezért, hogy a nyelvelsajátítás korai szakaszában a magasabb szintű prozódiai egységek fontos, a felnőttkorban használt nyelvi rutinok kialakulását támogatják (áttekintésként l. még Mehler–Christophe 1994). Meglepőnek tűnhet, hogy a beszédészlelés korai szakaszát a nagyobb egységek feldolgozása határozza meg, ám a hallási észlelés pszichológiai kutatásai azt igazolják, hogy a fejlődés során az összetett egységek feldolgozása megelőzi az egyszerűét (áttekintésként l. Winkler 2015)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p2 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p2)
A kognitív fejlődés-idegtudomány számára azonban a 2000‑es évektől új lehetőségek nyíltak meg. Már nemcsak a folyamatosan fejlesztett paradigmákat alkalmazó EEG, MEG, EKP és EKPm módszerek voltak elérhetők, hanem a kicsiknél is alkalmazható újabb technika, a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS – near-infrared spectroscopy) is. Az utóbbi módszer, amely a látható fényhez közeli tartományba eső infravörös fényt használ (800–2500 nm), az egyes agyi régiók aktivitásmintázatához köthető helyi vérátáramlás-változás vizsgálatára létrehozott nem-invazív eljárás, azaz a kibocsátott fény ártalmatlan. A csecsemőknél nem alkalmazható fMRI mérések helyett ezzel a módszerrel az adott ingerek feldolgozása megbízhatóbban követhető, mint a fejfordítási preferencia vizsgálatokban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p3 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p3)
Az egyik sokat idézett, NIRS módszert alkalmazó kutatásban (Abboub et al. 2016) a vizsgált nyelv a francia volt. A szerzők hipotézise az volt, hogy a hallási feldolgozó rendszer automatikusan csoportosítja az olyan akusztikus kulcsingereket, mint a hangmagasság, a hangintenzitás és az időtartam, s ennek szótagszintű megfelelése lehet az adott inger kezdete (trochaikus csoportosítás) vagy vége (jambikus csoportosítás). A kutatók azt vizsgálták, hogy az időtartam, a hangmagasság és -intenzitás miként befolyásolja a csoportosítást. Nem beszédingereket, hanem azonos hangmagasságú és intenzitású tiszta hangokból álló, időtartamban eltérő párokat alakítottak ki, azaz hosszú-rövid, rövid-hosszú és egyforma hosszúságú pároknál nézték, hogy miként változik az agyi aktivitás. Azt találták, nem meglepő módon, hogy a tipikustól, azaz a francia jambikustól eltérő trochaikus mintázat nagyobb aktivitást váltott ki. Ez azért is meglepő eredmény, mert kizárólag akusztikus paramétereket vizsgáltak, ezek szekvenciája felelt meg a nyelvet jellemző metrikának. A szerzők az eredmények jobb értelmezéséhez további méréseket végeztek két feltételben is; az egyikben a hangmagasság, a másikban a hangintenzitás tért el, azaz az ingereket alkotó összetevők szekvenciája felelt meg az első kísérletnek. Ez azt jelenti, hogy itt hangmagasság- és hangintenzitás-párokat alakítottak ki, s az eredmények alapján úgy tűnik, hogy ezek a francia hangsúlyban az időtartamnál kevésbé fontos szerepet játszanak. A mért aktivitás ugyanis gyengébb volt, s ennek egyik értelmezési lehetősége, hogy az egyes akusztikai paraméterek eltérő súllyal befolyásolják az észlelést. Feltételezhető ezért, hogy a mintázaton belüli időtartamnak van jelentős szerepe, és nem egy általános akusztikai eltérésnek. Elképzelhető ezek alapján, hogy a prozódia tekintetében az intrauterin tapasztalat olyan megalapozó, a reprezentáció alakulását vezető tényező, amely a nyelvi fejlődést is befolyásolhatja (Gervain 2020). Ez a felvetés nem csupán arra mutat rá, hogy a magzati élet utolsó harmadában aktív hallásnak milyen fontos a szerepe, hanem arra is, hogy a koraszülöttség ennek a tapasztalati szakasznak a hiányát is jelenti, s ezzel nyelvi késéshez és a szókincs bővülésének lassulásához is vezethet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p4 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p4)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p4)
Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy miként befolyásolhatja az intrauterin tapasztalat hiánya a prozódiai feldolgozás fejlődését, sorra veszünk néhány olyan mérföldkőnek számító tanulmányt, amelyben idegtudományi módszerekkel sikerült megragadni az időre született újszülöttek és csecsemők hangsúlyérzékenységének általános és nyelvspecifikus jellemzőit.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p5 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p5)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p5)
Az EKP módszert alkalmazó első vizsgálatok egyikében 4 hónapos csecsemők eltérési válaszait (EV1) mérték a BAba–baBA (a németben ezek álszavak, a nagybetűs írás itt a prominenciát jelöli) trochaikus és jambikus kontrasztokra (Friederici et al. 2007) és azt találták, hogy a babák a trochaikus mintázatra érzékenyek, annak sértését megnövekedett amplitúdójú EV kíséri. Ezt az eredményt erősítik meg ugyanannak a kutatócsoportnak a fejfordítási preferencia módszerét (HTP, head turn preference) alkalmazó vizsgálatai 4 és 6 hónapos csecsemőkkel (Herold et al. 2008).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p6 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p6)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p6)
A hangsúlyészlelés követésére az EKP módszert alkalmazó csecsemővizsgálatok egybehangzó eredménye, hogy az elsőszótag-hangsúlyos szavak akusztikus kiemelkedése a beszédfolyamból a szegmentáció fejlődésének első lépése. Azt látjuk, hogy az anyanyelv metrikus és statisztikai jellemzőin kívül jelentős változások következnek be a lexikális és prozódiai feldolgozás interakciójának köszönhetően.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p7 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p7)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p7)
Saját vizsgálataink (Ragó et al. 2021; Garami et al. 2017; Varga et al. 2019; 2021) a lexikális státusz és a prozódia olyan integrációjára utalnak, amely magyarázhatja azokat a különbségeket, amelyeket a felnőttekkel és csecsemőkkel végzett vizsgálataink eredményei között látunk. A magyar anyanyelvű felnőttekkel végzett vizsgálatainkra épülő modelljavaslatunk (Honbolygó–Csépe 2013) egy olyan sémára vonatkozott, amelynek alapja az első szótag kiemelkedő akusztikai tulajdonsága, s ez a jellegzetes hangsúlykiosztási szabály határozza meg a hangsúly észlelését is. A modelljavaslatnak azonban túl kellett lépnie azon, hogy az EN vizsgálatokban szinte kötelezően alkalmazott kontrollfeltétel, azaz az alkalmazott (standard és deviáns) ingerek szerepe következmények nélkül megfordítható, azaz a másodikszótag-hangsúlyos szó vagy álszó is gyakran adott (standard) ingerként használható. Tapasztalataink szerint ez a feltétel itt nem működik, legalábbis a szabálytalan hangsúlyú álszavakra nem sikerült olyan rövid idejű emléknyomot kialakítani, amely észlelési referenciaként szolgálva a szabályos hangsúlyú ingerekkel mint deviánssal EN választ váltott volna ki, azaz predikciós hibát jelzett volna. Egész egyszerűen ez azt jelenti, hogy a kötött hangsúly kötelező, a szabálytalan pedig nem szolgálja az eltérés detekcióját. Ez még inkább vonatkozik a valódi szavakra, ahol a jelentés sem képes feloldani a szabályhoz kötött feldolgozás egyedüli útját. Ez részben hasonlít ahhoz, amelyet a francia nyelven végzett viselkedéses eredményeire alapozva Dupoux és munkatársai (1997) hangsúlysüketségnek neveztek. Maga a fogalom igen vitatott, annak ellenére, hogy a kifejezés igen szemléletes. Valójában nem a hangsúly feldolgozása nem történik meg, hanem a hangsúlyészlelés másként történik, mint más nyelvek esetében, például a leggyakrabban vizsgált angolban és németben. Igen valószínű, hogy a franciában a frázisjelölő akusztikai tulajdonságok hozzáadódnak a szószintű prominenciához, azaz a frázis demarkatív szerepe befolyásolja az észlelést, s az ettől eltérő nyelvek észlelésekor feltehetően a metrikai információ és a hangsúly helyének és mintázatának megjósolhatósága kerül ellentmondásba.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p8 (2025. 01. 14.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p8)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 01. 14. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__28/#m1217anyt36_26_p8)
Nem valószínű ugyanakkor, hogy az anyanyelvi hangsúlylehorgonyzás a kezdetektől fogva jelen lenne, illetve a szegmentációnak nem lehetne többféle mechanizmusa. Ha ez mégis így lenne, a nem kötött hangsúlyú nyelvekben aligha lenne továbblépés a prominens kezdőszótaghoz kötött feldolgozáson. Ennek az elképzelésünknek az alátámasztására végeztük azokat a csecsemővizsgálatokat, amelyekben a szavak és álszavak hangsúlyeltérésével kiváltott EV válaszokat mértük 4, 6 és 10 hónapos korban időre születetteknél és koraszületetteknél. Itt érdemes ismét megjegyeznünk, hogy az EKP-ok eltérési komponensének megnevezésére a csecsemő- és kisgyermekkorban az EV és nem az EN megnevezést használjuk, ezzel is jelezve, hogy itt a választ a biológiai érés és az észlelés fejlődése együtt határozza meg. A beszédingerekkel kiváltott válaszok esetében az agyi érési folyamatok mellett a reprezentáció változásait is figyelembe kell vennünk, ezért a polaritását váltó, amplitúdójában és látenciájában is csökkenő, a meghatározó folyamatok tekintetében is egyre inkább ismert válasz a fejlődés dinamikájának követésére is lehetőséget ad.
1 Az eltérési válasz (EV) kifejezés semleges megjelölése annak az eltérésre érzékeny EKP‑komponensnek, amely jelenlegi ismereteink szerint kizárólag a csecsemőkre jellemző. Bevezetésére azért került sor, mert polaritása, eltérően az idősebb gyermekeknél és felnőtteknél regisztrálható EN-től, lehet pozitív és negatív is. Ez a polaritásváltozás függhet az akusztikus ingerek típusától (beszéd-, vagy más hangok), a feldolgozás fejlődési jellemzőitől és az idegrendszeri éréstől.