Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A statisztikai tanulás szerepe a tipikus és atipikus nyelvelsajátításban
›
4. A statisztikai tanulás és a nyelvi képességek atipikus nyelvfejlődésben
›
4.1. Statisztikai tanulás és nyelvi képességek nyelvfejlődési zavarban

4.1. Statisztikai tanulás és nyelvi képességek nyelvfejlődési zavarban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvfejlődési zavar a nyelvi képességek jelentős elmaradásával járó neurokognitív fejlődési zavar, melyben a nyelvelsajátítás több szinten is sérülhet, és ezek a deficitek nem magyarázhatók intellektuális, szenzoros vagy szocioökonómiai státuszbeli okokkal. A primér nyelvi sérüléshez gyakran társulnak különböző viselkedési, kognitív vagy szenzomotoros tünetek (Bishop 2017; Bishop et al. 2017). A nyelvfejlődési zavarral diagnosztizált gyerekek nagy heterogenitást mutatnak a nyelvi sérülés jellegében és mértékében (a nyelvfejlődési zavar spektrumzavarként való értelmezését l. Lancaster–Camarata 2019), valamint más kognitív tartományokban, például a végrehajtó funkciók (pl. Kapa–Erikson 2019) vagy az ST területén (pl. Lukács–Kemény 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ST sérülékenységét nyelvfejlődési zavarban több tanulmány is alátámasztja (pl. Ahufinger et al. 2022; Evans et al. 2009; Hsu et al. 2014; Lammertink et al. 2020; Lukács et al. 2021), és bár ennek ellentmondó eredmények is megtalálhatók a szakirodalomban (pl. Gabriel et al. 2011; Hall et al. 2017), a metaelemzések (például Lammertink et al. 2017; Obeid et al. 2016) is amellett érvelnek, hogy a nyelvfejlődési zavart csoportszinten általában a tipikus fejlődéshez képest gyengébb ST-teljesítmény jellemzi mind az akusztikus (pl. Evans et al. 2009; Hsu et al. 2014; Lammertink et al. 2020; Lukács–Kemény 2014), mind a vizuomotoros (pl. Lum et al. 2014; Mayor-Dubois et al. 2014) modalitásban, valamint a nyelvi (pl. Evans et al. 2009; Hsu et al. 2014; Lammertink et al. 2020; Lukács–Kemény 2014) és nemnyelvi (pl. Lum et al. 2013; Mayor-Dubois et al. 2014) tartományban egyaránt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvtani szabályok elsajátítását modellező mesterségesnyelvtan-tanulási feladat alkalmazásával mindeddig kevés kutatás született nyelvfejlődési zavarban. Gillis és munkatársai (2022) egy vizuális mesterségesnyelvtan-tanulási feladattal szignifikáns elmaradást figyeltek meg nyelvfejlődési zavarban a tipikus fejlődésű gyerekekhez képest. Lukács és Kemény (2014) akusztikusan bemutatott, viszonylag összetett, kategóriaalapú nyelvtan használatával figyelt meg nyelvfejlődési zavarban a tipikusnál gyengébb mesterségesnyelvtan-tanulási teljesítményt, míg Hall és munkatársai (2017) egy egyszerűbb nyelvtant alkalmazva nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport között. Összességében tehát a nyelvfejlődési zavarra jellemző az alacsonyabb ST-teljesítmény. Továbbra sem világos azonban, hogy ez hogyan kapcsolódik a különböző nyelvi tünetekhez és más kognitív sérülésekhez.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave