3.1. A hallás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__49/#m1217anyt36_47_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__49/#m1217anyt36_47_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__49/#m1217anyt36_47_p1)
A hallószerv kifejlődése a várandósság első trimeszterében kezdődik a hallóhólyag és az otocapsula kialakulásával, és már korán létrejönnek a centrális kapcsolatok is. A külső- és középfül anatómiai és funkcionális értelemben már a születéskor teljesen kifejlettek, a cochlea az első életév első hónapjának végére fejlődik ki teljesen (Boothroyd 1997; Katona 1996). A belsőfül az egyetlen szervünk, amely már igen kis koraszülöttben is eléri a felnőttkori méretét, másrészt a csontos labirintus és a hallócsontok őrzik a primitív enchondrális csontszerkezetet egész életünkben (Katona 1996). A hallási érés alapja a központi idegrendszerben a neuronok myelinizációjának fokozódása, az agytörzsi cochleáris magvak szintjén pedig a szinapszisok és a dendrikus kapcsolatok számának növekedése. Fontos a belső szőrsejtek és a VIII. agyideg axonok közötti szinaptikus kapcsolatának fejlődése, valamint az idegvezetési szinkronizáció javulása.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__49/#m1217anyt36_47_p2 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__49/#m1217anyt36_47_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__49/#m1217anyt36_47_p2)
Az újszülött hallja a környezet hangingereit, beleértve a beszédet mint akusztikus ingert, és már a születés utáni napokban másképpen reagál a beszédhangokra, mint egyéb hangingerekre. Kéthetesen képes az emberi hangot más hangoktól megkülönböztetni. A csecsemő élete első két hónapjában megijed a hangos zajoktól, a harmadik hónaptól már a hang forrását keresi a szemével. A női hang (elsősorban az édesanyáé) megnyugtató hatással van rá. Fiatal csecsemők érzékelik az emberi hang érzelmi változásait, főként a beszéddallamra reagálnak. Számos beszédhangra és hangkapcsolatra felfigyelnek, képesek bizonyos differenciálásra (Eimas et al. 1971). Ez azonban nagy valószínűséggel a nyelvi tapasztalattól független hallási és neurális rendszer működési eredménye. Öthónapos korukban felismerik a legközelebbi hozzátartozók hangját. Körülbelül 6 hónaposan a csecsemő a fejét már a hangforrás irányába igyekszik fordítani (Fent 2007). A hallásküszöb és a hallási figyelem folyamatosan javul kisdedkortól iskoláskorig (Kemaloğlu et al. 2005; Müller et al. 2012). A nagyon mély és magas frekvenciákat a 1,5–3 év közötti gyermekek még nem ismerik fel jól, az 5–6 évesek azonban megközelítik a fiatal felnőttek hallásállapotát (Trehub et al. 1989). Az 5–12 évesek hajlamosak kevéssé figyelni az irrelevánsnak vélt hallási információkra szemben az idősebb gyermekekkel.