3.1. A kutatás célja és kérdései

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelen kutatás 5 és 9 éves gyermekek (fiúk és lányok, összesen 24 fő) társalgásában vizsgálja a beszélőváltások időtartamát. Célunk elsősorban az életkorral való összefüggések feltárása: az 5 és 9 éves korban jellemző átlagos szóátvételi időtartamok (FTO-k) és időzítési mintázatok bemutatása, korábbi kutatásaink mintáját bővítve, és lányok társalgásaira is kiterjesztve. Emellett célunk a gyermekek beszédtempójának mérése és az életkorral, valamint a beszélőváltás-időzítéssel való összefüggésének vizsgálata. Utóbbi kapcsán a gyermekek átlagos beszédtempója és átlagos beszélőváltási időtartama (FTO-ja) közötti kapcsolatot kívánjuk feltárni, tehát a korábbi kutatásoktól eltérően a beszélőváltási időtartam és a következő beszélő (jelen esetben a gyermek) beszédtempója közötti összefüggésre vagyunk kíváncsiak. Ezt kiegészítjük a gyermekek átlagos fordulóhosszúságának vizsgálatával is, mivel az szintén összefügg a nyelvi fejlődéssel, és mind a beszélőváltásokhoz, mind a beszédtempóhoz kapcsolódik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek mellett röviden kitérünk a nem szerepének kérdésére is, azt vizsgálva, hogy a két életkori csoporton belül megjelenik‑e szignifikáns különbség a fiúk és a lányok csoportjai között a fenti társalgási jellemzőkben – vagyis a beszélőváltás-időzítésben, a beszédtempóban és az átlagos fordulóhosszban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási kérdéseink a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Milyen időtartamok jellemzik a beszélőváltásokat a két korcsoportban, lányokkal bővítve a korábbi vizsgálati mintát? Van‑e szignifikáns különbség a két életkori csoport átlagos váltási időtartama között? A szakirodalmi adatokkal összevetve van‑e még különbség a 9 évesek átlagos beszélőváltási időtartama és a felnőtt társalgásokra jellemző értékek között?
  • Milyen átlagos beszédtempó és átlagos fordulóhossz jellemzi a gyermekek társalgását 5 és 9 éves korban? Van‑e eltérés a két életkori csoport beszédtempója között?
  • Találunk kapcsolatot az FTO, a beszédtempó, valamint az átlagos fordulóhossz értékei között? A gyorsabban beszélő gyermeknél gyorsabb a beszélőváltások megvalósulása is?
  • Találunk jelentősebb különbséget a fiúk és lányok beszélőváltás-időzítése között valamelyik életkori csoportban?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt feltételezzük – a korábbi kutatások alapján, amelyek a beszélőváltás-időzítésnek és a beszédtempónak is az életkorral való szoros kapcsolatát mutatták –, hogy a vizsgált paraméterekben az 5 és 9 évesek társalgásai között jelentős különbségeket találunk; ezen belül (a) a 9 évesek szóátvétele általánosan gyorsabb (vagyis átlagos FTO-értéke egységesen alacsonyabb) lesz, mint az 5 éveseké, (b) a 9 évesek átlagos beszédtempója gyorsabb lesz, mint az 5 éveseké; és (c) a 9 évesek átlagos fordulóhossza nagyobb lesz az 5 évesekénél; továbbá feltételezzük azt is, hogy (d) az életkori csoportokon belül lesznek egyéni eltérések, és ezekben a gyorsabb beszédtempó, a gyorsabb szóátvételek és az átlagosan hosszabb fordulók együtt fognak járni. Feltételezzük továbbá, hogy még 9 éves korban is eltérnek az FTO-értékek átlagai és eloszlásai a szakirodalomban olvasható felnőtt adatoktól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lányok és fiúk időzítési jellemzőiben feltételezésünk szerint lesz különbség: a lányok beszélőváltásai átlagosan kicsit gyorsabbak lesznek a fiúkénál, 5 és 9 éves korban egyaránt. Ezt nem a felnőttek beszédének különbségeit vizsgáló kutatások eredményeire alapozzuk, amelyek elsősorban kulturális és szocializációs okokat feltételeznek a nők és a férfiak beszédbeli jellemzői mögött (Kiss 2002), hanem a nyelvfejlődésbeli különbségekre, amelyeknek a vizsgált életkorokban még jelentős szerepe lehet. A kutatások szerint a lányok nyelvi fejlődése általában gyorsabb ütemű a fiúkénál az anyanyelv‑elsajátítás során: a lányok előbb kezdenek beszélni, mondataik hosszabbak, komplexebbek, ugyanazon életkorban nagyobb szókincs jellemzi őket, beszédészlelésük érzékenyebb a változásokra (Gósy 2005; Neuberger 2014).
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave