5. Értékelés és következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények azt mutatják, hogy az 5 és a 9 éves korosztály beszélőváltás-időzítése között jelentős különbség van: a statisztikai elemzés alapján – a többi gyermekhez képest eltérő társalgási stratégiákat használó gyermek adatait eltávolítva – a 9 évesek FTO-inak átlagai szignifikánsan rövidebbek voltak, mint az 5 évesekéi, a beszélőváltások összességében gyorsabbá váltak az életkor előrehaladtával. A 24-ből 23 gyermek átlagos FTO-ja 0,08 és 0,853 s közé esett, azonban egy 9 éves lány esetében (BR001L09) az FTO-átlag 1 s fölötti értéket mutatott (1,026 s, szórás 0,580, medián 1,02; a legkisebb FTO-érték 0,149, a legnagyobb 2,686).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az FTO-k eloszlása terén is találtunk eltérést az 5 és 9 évesek között: elsősorban a fiúk csoportjában, ahol a 250–500 és 500–800 ms közötti FTO-k nagy része áttolódott a 0–250 ms közti sávba, de az eloszlás összességében is jobban megközelíti a felnőtteknél jellemző görbét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. táblázat: A korrelációs elemzés eredménye az átlagos FTO-k, beszédtempóértékek és fordulóhosszak összevetésekor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statisztikai elemzés az átlagos beszédtempót és átlagos fordulóhosszakat tekintve szintén szignifikáns különbséget mutatott a két életkori csoport között. A 9 évesek átlagos beszédtempója lényegesen gyorsabb volt, és fordulóik átlagos hossza is szignifikánsan meghaladta az 5 évesekét. Ezek az eredmények megfelelnek az előzetes elvárásoknak, és az életkor hatását mutatják mind a beszélőváltás gyorsasága, mind az átlagos beszédtempó, mind a fordulók átlagos hossza terén. Ezeken belül vannak egyéni eltérések, mind az egyes beszélőkre jellemző időtartamátlagban, mind az időzítési mintázatban, mind pedig a beszédtempó terén; ez szintén összhangban van a korábbi kutatások eredményeivel, és előzetes várakozásainkkal is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor csak részben teljesült az a feltevésünk, mely szerint a gyorsabb szóátvételek, a gyorsabb beszédtempó és az átlagosan hosszabb fordulók jelensége együtt fognak járni: ezek között ugyanis nem találtunk szignifikáns összefüggést. Miközben tehát a beszélőváltások időtartama, a beszédtempó és a fordulóhossz is az életkorral szoros összefüggésben változik, ez nem egymással összekapcsolódó változást jelent. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a beszélőváltások időzítése nem a beszédtempó általános gyorsabbá válásának a következménye, hanem egy attól különálló temporális aspektust alkot. Érdemes kiemelni azt is, hogy a 9 éveseknél nagyobb a szórás a beszélőváltási időtartamokban, mint 5 éves korban, és a lányok csoportjában különösen nagy szórás figyelhető meg. Ez arra utalhat, hogy egy bizonyos életkor után már nem folytatódik az FTO-átlagok csökkenése a nyelvi fejlődés hatására, hanem az időzítés az általános mintázaton belül széttartóvá válik, a nyelvi fejlődés egyéni változatok kialakulásában érvényesül. Benyomásaink szerint a 9 éves korban megfigyelhető időzítésbeli különbségek hátterében elsősorban már nem a nyelvfejlődés ütemének eltérése, hanem egyéni beszélőváltási stratégiák, egyedi jellemzők kialakulása áll, valószínűleg összefüggésben a társas környezettel és szociokulturális tényezők hatásával; ennek vizsgálata azonban egy másik kutatás feladata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek mellett röviden érintettük a nem szerepének kérdését is. A lányok és a fiúk eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy a lányok beszélőváltás-időtartamai 5 éves korban szignifikánsan rövidebbek, és 9 éves korban is többnyire alacsonyabb FTO-értékeket mutatnak, mint a fiúkéi. A lányok szóátvételei tehát mindkét korosztályban általában gyorsabbak a fiúkéinál. Ugyanakkor mindkét életkori csoportban volt olyan gyermek, akire ez nem volt érvényes, valamint a fiúk és lányok csoportján belül is nagy szórás figyelhető meg mind a beszélőváltási adatokban, mind a beszédtempó és a fordulóhossz terén, ami azt jelzi, hogy nemcsak a nem szerepe a meghatározó ezek alakulásában. Ennek hátterében kognitív és szociokulturális tényezők is állhatnak; ezeket, valamint a nemek szerinti jellemzőket szintén további kutatásokban lenne érdemes vizsgálni.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave