2. A jelnyelvek általános jellegzetességei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A siket közösségekben használt jelnyelvek önálló természetes nyelvek, komplex és konvencionális rendszerek, melyek a társadalmi érintkezés során természetes módon alakulnak ki, s amelyek éppoly hatékonysággal töltik be a kifejező és megismerő funkciókat, mint bármelyik hangzó nyelv. Ezek a nyelvek azonban nem akusztikus úton terjednek, hanem a vizuális csatornát veszik igénybe: a kezeken, az arcon, a testen jelennek meg, s vizuálisan érzékelhetőek (Grosjean 1982; Bos 1994; Woll–Kyle 1994; Bartha 2004; Bartha et al. 2006). A jelnyelvek függetlenek a körülöttük használt hangzó nyelvektől, azaz nem azok manuális-vizuális megjelenítései. A nagyfokú ikonikusság miatt a jelnyelvek jobban hasonlítanak egymásra, mint a hangzó nyelvek (Zeshan 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangzó nyelvek és a jelnyelvek sok közös tulajdonsággal rendelkeznek, ám számos vonásban eltérnek egymástól (részletesen l. Varga et al. 2017), aminek alapján arra lehet következtetni, hogy legalább két modalitás áll az emberi nyelvi kapacitás rendelkezésére: az auditív-vokális és a vizuális-gesztusos (Meier 2002).
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave