1.2. Metaforaértelmezés óvodáskorban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p1)
Az újszerű metaforák szándékolt jelentésének kikövetkeztetése kihívást jelent a kisgyermekek számára még akkor is, ha a morfoszintaktikai komplexitást és kontextuális bonyolultságot a minimálisra csökkentjük. Long és munkatársai (2021) például azt találták, hogy óvodások újszerű metaforikus kifejezéseket (4) jellemzően szó szerint értelmeznek, miközben a hasonlatok (5) jelentésének megfejtésében szignifikánsan jobban teljesítenek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_3 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_3)
(4) | A kislány egy oroszlán. |
(5) | A kislány olyan, mint egy oroszlán. |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p4 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p4)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p4)
A szerzők interpretációja szerint az eredményeket az magyarázhatja, hogy mivel a hasonlat értelmezéséhez szükséges mentális műveletet egyértelműen kódolja egy jól definiált lexikális elem (olyan, mint), a gyerekek sikeresen elérik a kívánt jelentést egyszerű logikai következtetés útján. Ez az explicit információ azonban nem áll rendelkezésükre a metafora esetében. Pouscoulous és Tomasello (2020) kísérletei azt igyekeznek kimutatni, hogy nem feltétlenül van szükség ilyen explicit segítségre: már hároméves gyerekek is megértik a (6) jellegű metaforákat, ha egyszerű kontextuális információra támaszkodhatnak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_4 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_4)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_4)
(6) | kalapos torony |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p7 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p7)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p7)
Pouscoulous és Tomasello kísérletében a gyerekek feladata az volt, hogy kiválasszák az adott kifejezés szándékolt referensét két tárgy közül, melyek közül az egyik egy metaforikus értelmezést sugallt (egy csúcsos tetővel rendelkező torony), a másik pedig valamilyen irreleváns tulajdonsággal rendelkezett (egy erkélyes torony). A kísérletben nem szerepelt olyan tárgy, amely szó szerint igaz értelmet rendelt volna a kifejezéshez (kalapos torony). A szó szerinti értelmezés hiánya módszertani szükségszerűség volt, hiszen annak bevételével két helyes megoldása lett volna a feladatnak. Bár ebben a paradigmában a gyerekek a véletlenszerűnél nagyobb valószínűséggel választották a metaforikus értelmezést (a csúcsos tornyot), amiből úgy tűnhet, hogy ki tudják következtetni az újszerű metaforák jelentését, a kísérlet eredményei nem mondanak ellent azoknak az eredményeknek, melyek szerint a kisgyerekeket félrevezetheti a szó szerinti jelentés a metafora értelmezésekor.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p8 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p8)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p8)
A szó szerinti jelentés interferáló hatását Rubio-Fernandez és Grassmann (2016) tesztelte. A szerzők olyan feladatot terveztek, amely hasonlított Pouscoulous és Tomasello paradigmájához, de lehetővé tette a szó szerinti jelentés kiválasztását. A gyerekeknek itt is két tárgyelrendezés közül kellett kiválasztaniuk azt, amelyikre szerintük egy (7) jellegű kifejezés utalt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_5 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_5)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_table_5)
(7) | kalapos vonat |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p11 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p11)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p11)
A két tárgyelrendezés egyike egy ismert jelentéssel bíró elemet tartalmazott (pl. a vonat tetején elöl ülő kutya) a másik pedig intrinzikus jelentéssel nem bíró elemet (pl. a vonat tetején elöl fekvő legókocka). Az eredmények azt mutatták, hogy 3–4 éves gyerekek szignifikánsan kevésbé voltak sikeresek a jelentéssel bíró entitások (kutya) metaforikus értelmezésében, mint a jelentéssel nem bíró tárgyak (legókocka) metaforikus értelmezésében. A szerzők eredményeiket Markman (1990), Markman–Wachtel (1988) és Clark (1987) klasszikus kölcsönös kizárás elvének kontextusában értelmezik, amely szerint, ha egy fogalomnak van ismert címkéje (kutya az előző példában), a gyerekek vonakodni fognak hozzárendelni egy második címkét (kalap).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p12 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p12)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p12)
A kölcsönös kizárás elvét tekinthetjük egy velünk született, a nyelvelsajátítást segítő eszköznek, de a fenti adatok ismeretében reális hipotézisnek tűnik, hogy az információfeldolgozási képességek fejlődési korlátai állhatnak mögötte. Tehát ezek a korlátok legalább részben felelősek lehetnek azért, hogy a gyermekek hajlamosak a szó szerinti értelmezésre hagyatkozni. Konkrétan az a felvetésünk, hogy Rubio-Fernandez és Grassman eredményeinek magyarázata az lehet, hogy a feladat helyes megoldásához a jelentéssel bíró tárgyak esetében az ismert jelentést (a kutya fogalmát) le kell gátolni a metaforikus jelentés (a kalap fogalma) javára, amelyhez a kisgyerekek nem feltétlenül rendelkeznek a szükséges kognitív rugalmassággal. A gátló folyamatok, illetve a kognitív terhelés szerepét a metaforaértelmezésében közvetlenül vizsgálták felnőtteknél az eseményhez kötött potenciál (EKP) paradigmájával. Rataj (2014) áttekintő cikkében arra a következtetésre jut, hogy az újszerű metaforikus kifejezések feldolgozása erős N400-hatást eredményez, amely összehasonlítható a szemantikai anomália esetében tapasztalttal. Az N400-hatás intenzitása a metafora újszerűségével változik: minél ismertebb a metafora, annál gyengébb. Ezt a konklúziót megerősítendő, Bambini és munkatársai (2016) a metaforikus kifejezések nyelvi kontextusát manipulálták EKP kísérletsorozatukban. A szerzők úgy érveltek, hogy ha az N400-hatás magyarázható a szó szerinti jelentés interferenciájából származó megnövekedett kognitív terheléssel, akkor egy támogató kontextus elő fogja segíteni a metaforikus értelmezést, és így csökkenteni fogja az N400-hatást egy semleges kontextushoz képest. Eredményeik pontosan a bejósolt mintázatot mutatták.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p13 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p13)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__8/#m1217anyt36_6_p13)
Ha felnőtteknél kimutatható a szó szerinti jelentés gátlásának folyamata, várhatóan kisgyerekeknél is tetten érhető lesz. Első vizsgálatunkban erre teszünk kísérletet. Pouscoulous és Tomasello, valamint Rubio-Fernandez és Grassman eredményeivel való összehasonlíthatóság érdekében az utóbbi szerzőpáros metaforaértelmezés paradigmáját használtuk azonos korosztállyal, és ezt kiegészítettük kognitív gátlást mérő tesztekkel, hogy a gyerekek válaszmintázatait összevethessük kognitív rugalmasságuk mértékével.