Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
Jelnyelv-elsajátítás és a nyelvi fejlődés változatossága
›
6. Kitekintés

6. Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelnyelvek és a jelelő közösségek szisztematikus tudományos vizsgálata az 1960-as években kezdődött, s a korai kutatások fókuszában főként olyan jellegzetességek feltárása állt, amelyek a hangzó nyelvek meghatározó tulajdonságaival egyeznek (Stokoe 1994). Ezek a korai kutatások nagy jelentőséggel bírtak a siket közösségek és a jelnyelvek státuszának megváltoztatását illetően. Később előtérbe kerülhettek modalitásspecifikus kérdések is, és hamarosan világossá vált, hogy a jelnyelvek tanulmányozása az emberi nyelvek jobb, teljesebb megismerését teszi lehetővé. A jelnyelvek elsajátítására vonatkozó vizsgálatok segítségével tehát a nyelvelsajátítás univerzális jellegzetességeihez is közelebb kerülhet a tudomány (McIntire 1987).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelelők és a jelnyelv-elsajátítás tanulmányozása nemcsak azért fontos, mert olyan kérdések megválaszolására nyílik mód, amelyekre kizárólag a hangzó nyelveket és használóikat tanulmányozva nem lenne lehetőség (Meier 2014), hanem azért is, mert a változatos szociokulturális és nyelvi elrendeződésekben tanulmányozható jelnyelv-elsajátítással, jelnyelvi fejlődéssel kapcsolatos eredmények rávilágítanak azokra a társadalmi problémákra is, amelyekkel a siket közösségek küzdenek. Ilyen probléma például a jelnyelvi hozzáférés, a jelnyelvnek a korai fejlesztésben és a siketoktatásban történő alkalmazásának korlátozása (pl. Magyarországon), ezzel összefüggésben a nyelvi és kommunikatív kompetenciák nem megfelelő ütemű fejlődése (Hattyár 2000; Bartha–Hattyár 2002; Bartha 2004; Bartha et al. 2006; Bokor et al. 2017; Muzsnai 2020), ehhez kapcsolódóan pedig a siketek marginalizált helyzete többek között az iskolai végzettséget, a munkaerőpiaci elhelyezkedést és a gazdasági helyzetet tekintve (Holecz et al. 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvhez való biztos hozzáférés a siket gyermek számára nem megoldott a jelelő környezeten kívül, a siketek döntő többsége pedig halló családba születik, ahol a jelnyelvi ingerek a siketség diagnózisáig nincsenek biztosítva, és gyakorta még utána sem. A generációk közötti nyelvátadás és a hozzáférés hiánya pedig súlyos következményekkel jár a siket gyermekek többségének nyelvi, kognitív és szocioemocionális fejlődésére, a későbbiekben meghatározva a siket személy társadalmi integrációjának lehetőségeit. A kutatási eredmények egyúttal felhasználhatók olyan hatékony (oktatási, fejlesztési) stratégiák kidolgozásához, amelyek az eltérő nyelvelsajátítási mintákból fakadó különbségek kiegyenlítésre alkalmasak lehetnek.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave