1.5. Validitási vizsgálatok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KOFA-2 kiválasztott szekcióival végzett validitási vizsgálatok szerint a szülők válaszai nagymértékben megfelelnek kétéves gyermekeik nyelvhasználatának (Kas et al 2010). A szókincslista validitási vizsgálatában az állatnevekre adott szülői értékeléseket hasonlítottuk össze a gyerekek képmegnevezési feladatban nyújtott teljesítményével. A képmegnevezési feladatban minden gyermeknek egyenként kellett megneveznie a KOFA-2-ben felsorolt állatokat. A gyermekek által produkált, illetve a szülők által közölt állatnevek száma közötti korreláció nagyon magas és szignifikáns volt (0,98; p < 0,001), csakúgy, mint a szülői jelzések és a gyermekek által a szekció minden egyes tételére külön-külön számított megnevezések közötti korrelációk (0,88–1). Konkrétan, a tesztelt 43 állatnévből 26 esetében teljes egyezést, további 16 állatnévnél 0,88–0,96 közé eső korrelációs együtthatót (phi-koefficiens) kaptunk, és csak egyetlen szó, a pulyka esetében 0,36-os értéket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvtani morfémák szekció érvényességi vizsgálatához 10 helyviszonyt jelölő morfémára vonatkozóan hasonlítottuk össze a szülői beszámolók adatait és a gyermekek teljesítményét egy játékállatokkal végzett, kiváltott produkciós feladatban. Ebben a feladatban a kísérletvezető egy kis játéknyulat mozgatott, aki az anyjával bújócskázott. Az anyanyúl szemét bekötötték. A gyerekek feladata az volt, hogy megmondják az anyanyúlnak, hogy a kis nyúl merre mozog, a válaszokat közvetlen kérdésekkel idéztük elő, pl. „Hová ment a nyuszi? Hol bujkál most? Honnan kukucskál elő?” A szülők átlagosan 3,48 morféma használatáról számoltak be, míg a gyerekek átlagosan 2,18 morfémát produkáltak a felidézett produkciós feladatban. A gyermekek által használt és a szülők által megjelölt nyelvtani morfémák száma közötti korreláció nagyon magasnak és szignifikánsnak bizonyult (0,849; p < 0,001), ami a szülői értékelés általános érvényességéről árulkodik ebben a tekintetben. Az egyes morfémákra vonatkozó koefficiensek többnyire szintén szignifikánsak voltak (7 a 10-ből), de valamivel nagyobb eltérést mutattak 0,51 (közepes) és 0,86 (nagyon erős) között. Megjegyzendő, hogy kísérleti helyzetben a nyelvtani funkcióelemek jóval nehezebben válthatók ki ilyen kis gyerekeknél. A nem szignifikáns, illetve alacsony összefüggést mutató morfémáknál minden esetben aránytalanul alacsony volt a pozitív válaszok száma, például a mögött névutót mindössze 3 gyerek szülője jelölte be (11%), és a kísérleti helyzetben egyetlen gyerek produkálta. Úgy tűnik tehát, hogy bár a szülők jelzései kevésbé pontosak a gyermekeik által használt kötött morfémák megadásában, mint az állatneveknél, mégis képesek viszonylag pontos becsléseket adni a gyermekeik által használt morfémák számáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva, ezek a vizsgálatok nagyrészt támogatják a KOFA-2 vizsgált szókincs és nyelvtan alszekcióinak érvényességét, utóbbi esetben egy kifejezetten a magyar CDI számára kifejlesztett anyagon (Kas et al. 2010). Arra ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a szülők számára nagyobb kihívást jelenthet felismerni és értékelni az absztraktabb nyelvi elemek – kötött morfémák, kevésbé konkrét jelentésű szavak – használatát gyermekük beszédében.
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave