3.1.2.2. A társas attitűddeixis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társas deixis kategóriájába a személyjelölés mellett az attitűdjelölés is beletartozik. A társas attitűddeixis a megnyilatkozó szociokulturális viszonyulásait juttatja érvényre (vö. Verschueren 1999: 20–21; Yule 1996: 10–11; valamint Marmaridou 2000: 74–81). Az attitűddeixis abból a szempontból mutatja a társas deixis kategóriájának nyitottságát, hogy nem a referenciális jelenet szereplőinek a megnyilatkozó kiindulópontjából történő azonosításában kap szerepet, hanem a megnyilatkozónak a megformálásban érvényesülő szociokulturális szituáltságát működteti kontextusfüggő kiindulópontként. Ahogy arról már szó esett, a társas attitűdjelölés összekapcsolódhat személyjelöléssel, ám el is válhat attól. A társas attitűdjelölés személyjelöléssel összekapcsolódó jellegzetes nyelvi kifejezései a magyarban a tegező és nem tegező alakok, illetve a különböző felszólító és megszólító formák. E deiktikus kifejezések a megnyilatkozók és a címzettek között fennálló, pontosabban diskurzusról diskurzusra újra és újra létrejövő társas kapcsolatot, egyenrangú, illetve alá- vagy fölérendelt társadalmi viszonyt, valamint a közöttük lévő társadalmi távolságot (közelséget) teszik megjeleníthetővé.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(29a)
Pista, te hol laksz?
(29b)
István, maga hol lakik?
(29c)
Besenyő úr, ön hol lakik?
(29d)
Besenyő Pista bácsi, hol tetszik lakni?
(29e)
A Besenyő Pista bácsi hol lakik?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (29a–e) példákból látható, hogy a magyar azok közé a nyelvek közé tartozik, amelyek a címzetthez fűződő szociokulturális viszonyulás kifejezésére tegező (29a) és nem tegező (29b–e) megoldásokat is alkalmaznak. A magyar nyelvben az általában bizalmasabb, közvetlenebb viszonyt kifejező tegezéssel szemben többféle, a társadalmi távolságot érzékeltető megoldás kínálkozik (vö. Domonkosi 2002, 2012, 2016, 2022). A társadalmi távolságot kiemelő, de azért familiárisabb viszonyt tételező magázás (29b) és az egyértelműen formális kapcsolatot megjelenítő önözés (30c) mellett – azokkal akár kombinálódva – lehetőség van a kimondottan udvariasnak vagy udvariaskodónak ható tetszikelésre (29d) is (l. Domonkosi–Kuna 2015). A (29e) pedig értelmezhető akként is, hogy abban a megszólításra is alkalmas Besenyő Pista bácsi forma a maga, ön névmási megoldásokhoz hasonló funkciót tölt be, mégpedig nem vokatívuszként, hanem a mondat szerkezetébe integrálódva. E nem tegező, távolságtartó megoldások közös jellemzője, hogy a címzett jelölésére harmadik személyű – tehát alapesetben a beszédeseményen kívül eső, a résztvevőktől általában térben is távolabb elhelyezkedő személyre vonatkozó – formákat alkalmaznak. E harmadik személyű inflexiós morfémák (igeragok és birtokos személyjelek) a beszélő és címzettje közötti társadalmi távolság metaforikus megjelenítését, kiemelését teszik lehetővé (l. erről pl. Yule 1996: 10–11; valamint Tolcsvai Nagy 1999a: 165). A (29a–e) azt is szemléltetik néhány példával, hogy a tegező és nem tegező formák mellett a címzett megszólítására alkalmazható különféle megoldások (Pista, István, Besenyő úr, Besenyő Pista bácsi) is kifejezhetik a megnyilatkozó társadalmi viszonyulását. E megoldások természetesen közel sem merítik ki a magyarra jellemző megszólítási lehetőségeket. Annyi mindenesetre megjegyezhető, hogy a magyar beszélők a megszólításokat a tegező és nem tegező formákkal kombinálva árnyaltan ki tudják fejezni a résztvevők közötti különféle személyközi kapcsolatokat. A (29a–e) ebből csak néhány jellemző együttállást mutatott be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A többes szám első személy sem csupán a referenciális jelenet szereplőinek kontextusfüggő azonosításában kaphat szerepet. E formák alkalmazásával a megnyilatkozó a társas attitűdjét is kifejezésre juttathatja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(30a)
Nem tudhatjuk, hogy mikor következhet be pozitív változás.1
(30b)
Hogy vagyunk, hogy vagyunk?, viccelődött Rákosi elvtárs… Jól vagyunk, jól vagyunk, viccelődtek a parasztok.2
(30c)
Ma 2 szurit kaptunk.3
(30d)
Nem csukjuk be az ablakot?4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a (24)-ben az egyes szám második személy, úgy a (30a)-ban a többes szám első személy teszi lehetővé az általános alany jelölését. A többes szám első személy alkalmazása ugyanakkor itt a megnyilatkozó azonosulását, szolidaritását, azaz tágabban a társas attitűdjét is kifejezi azzal, hogy az állítást önmagára is vonatkoztatja, illetve hogy a saját nem tudását másokra kiterjesztve feltételez általános információhiányt. A (30b) és a (30c) megnyilatkozója esetében az önmagára vonatkoztatás pedig már csak virtuálisan történik meg, a viccbeli kommunista politikus esetében ugyanúgy, mint a kisgyerekes anya kommentjében. A (30b) kérdésében a referenciális jelenet szereplőjeként a megszólított parasztokat, a (30c)-ben pedig a szóba hozott kisgyereket azonosítjuk, akikkel kapcsolatban a beszélők kifejezik a társas viszonyulásukat. A (30d) ugyancsak a többes szám első személy virtuális használatát szemlélteti (l. részletesen Veres-Guspiel 2017). Képzeljük el, hogy egy szobában többen vannak, és az ablaktól legtávolabb elhelyezkedő személy teszi fel a fenti kérdést. Mivel egy ablak becsukása általában nem több ember közös cselekvése, ez esetben jó okunk van azt indirekt kérésként értelmezni, vagyis azt feltételezni, hogy itt a megnyilatkozó valaki mással kívánja végrehajtatni a megjelölt cselekvést. Ha azonban a megnyilatkozó az ablakhoz legközelebb helyezkedne el, kérdését célszerű lenne indirekt ajánlatként értelmezni, vagyis úgy, hogy ekkor a megnyilatkozó saját maga kívánja becsukni az ablakot. Mindenesetre akár kérésként, akár ajánlatként jelenik meg a (30d), a megnyilatkozó azzal, hogy közösségként konstruálja meg a jelenlévőket, a konstruálásban kifejezésre juttatja a társas viszonyulását is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyjelöléssel összekapcsolódó attitűddeixis azonban nem csak a megnyilatkozó és a címzett(ek) viszonylatában értelmezhető. A megnyilatkozó az egyéb harmadik személyekhez fűződő társas viszonyulását is kifejezi azzal, ahogy ezt a harmadik személyt megemlíti. A Pista, István, Besenyő úr, Besenyő Pista bácsi kifejezésekkel például nemcsak megszólítani lehet valakit, hanem meg is lehet említeni. A megemlítés pedig a harmadik személy vonatkozásában ugyanúgy megjeleníti a megnyilatkozó társas viszonyulását, mint a megszólítás a második személy vonatkozásában. Mindamellett a beszédesemény résztvevőinek társas viszonyát megjelenítő kifejezések tekinthetők az attitűddeixis prototipikus formáinak, nem pedig az egyéb harmadik személyeket megemlítő formák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társas deixis kategóriájának nyitottságára figyelmeztet, hogy a társas attitűdjelölés nem csupán a személyjelöléshez kötötten valósulhat meg. A megnyilatkozó szociokulturális helyzete azon túl is kontextusfüggő kiindulópontul szolgál a referenciális jelenet interszubjektív megkonstruálásában. A megnyilatkozó ugyanis a hozzáférhetővé tenni kívánt tapasztalatok nyelvi megkonstruálását viszonyba hozza azokkal a közösségi alapú, kulturális kötöttségű elvárásokkal, amelyek az adekvát nyelvi megformálással kapcsolatban mozgósíthatók a közös figyelmi jelenet résztvevői számára (l. Tátrai 2012a; Tátrai–Ballagó 2020a, b). A megformálásban érvényesülő kontextusfüggő szociokulturális viszonyulás (a személyközi viszonyokon túl a diskurzus megalkotottságához, a nyelvi konstrukciók időbeliségéhez, a szóba kerülő dolgok értékességéhez, az adott nyelvváltozat normáihoz) a stílustulajdonítás társas deiktikus természetére mutat rá (→ 5). A szociokulturális tényezőket működésbe hozó nyelvi konstrukciók alkalmazása ennélfogva olyan szociokulturális deixisként funkcionál, amely e konstrukciók stilisztikai potenciálját a közös figyelmi jelenet interszubjektív szociokulturális kontextusában teszi kiaknázhatóvá (l. még ehhez Simon 2014; vö. még Stockwell 2002: 41–57; Tolcsvai Nagy 2012).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave