Tátrai Szilárd: A nézőpont a nyelvi megismerésben
›
4. A diskurzus perspektiváltsága: figyelemirányítás narratív és lírai szövegekben
›
4.1. A történetek referenciális értelmezése
›
4.1.1. És az jó is lesz
›
4.1.1.3. Összegző megállapítások

4.1.1.3. Összegző megállapítások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez az alfejezet azt a kérdést helyezte középpontba, hogy mi és hogyan irányítja a figyelmünket akkor, amikor megkíséreljük megérteni a különböző történeteket. Ebből kiindulva olyan értelmezői modell kidolgozására tett javaslatot, amely a narratív diskurzusokban történetként megjelenő referenciális jelenet megértését a történet fizikai világának (tér- és időviszonyainak), társas világának (szociokulturális viszonyainak) és mentális világának (a szereplők mentális állapotainak) a perspektivikus megjelenítésével, illetve feldolgozásával kapcsolja össze. A modellt pragmatikai érdekeltségűvé teszi, hogy a történet világának a megteremtésében központi szerepet tulajdonít a kontextusfüggő kiindulópontok alaptípusainak: a tér- és időbeli pozicionáltságnak, a szociokulturális szituáltságnak, valamint a tudati beállítódásnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alfejezet a korábban felvázolt nézőpontmodell alkalmazhatósága mellett első lépésként William Faulkner That will be fine című novellájának nyelvészeti érdekeltségű elemzésével érvelt. E vizsgálat általánosítható tapasztalata az volt, hogy a novellába ágyazott fiktív beszédesemény (a közös figyelmi jelenet) és az annak keretében elbeszélt események (a referenciális jelenet) közötti deiktikus kapcsolat, amely a tér- és időbeli kontiguitáson alapul, lényegileg befolyásolja a kontextusfüggő kiindulópontok szerveződését és működését, és ezzel összefüggésben a történet fizikai, társas és mentális világának a megértését. A That will be fine jellemzője emellett az is, hogy a benne található fiktív elbeszélő diskurzusban magáról a beszédeseményről, a beszédesemény résztvevőiről és azok fizikai, társas és mentális világáról meglehetősen kevés szó esik, nem válik hangsúlyossá sem a referenciális tájékozódásnak a történetmondóhoz köthető ’itt és most’-ja, sem az a szubjektív attitűd, amellyel az elbeszélő az elbeszélt eseményekhez fordulhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A That will be fine fizikai, társas és mentális világának megkonstruálásáról általánosságban az is elmondható, hogy abban a fiktív történetmondó kontextusfüggő kiindulópontja mellett lényeges szerep jut egyfelől az elbeszélt ’én’ kiindulópontjának, amely az ő szavainak és tudati folyamatainak a közvetítése során jut érvényre, másfelől az egyéb szereplők kiindulópontjainak, amelyek a tőlük jellemzően egyenes vagy szabad függő módon idézett részekben irányítják a megértést. A novella további jellemzője, hogy – habár a fiktív történetmondónak nem áll szándékában beszámolni róla – az általa elmondottakból mégis kibontakozik Uncle Rodney-nak és az ő erőszakos halálának a története is. Ahhoz pedig, hogy a That will be fine-t Uncle Rodney történeteként is olvashassuk, ironikusan kell viszonyulnunk a fiktív történetmondó verziójához, pontosabban ahhoz a perspektívához (értelmezői, értékelői centrumhoz), amelyből megkonstruálja a történet világát.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave