4.1.2.3. Összegző megállapítások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_471/#m1301ananm_471 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_471/#m1301ananm_471)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_471/#m1301ananm_471)
Az alfejezet a narratív diskurzusokban történetként megjelenő referenciális jelenet megértésének leírását megcélzó modell alkalmazhatóságát Ottlik Géza Iskola a határon című regényének vizsgálatával is be kívánta mutatni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a narratív fikció fiktív történetmondót szerepeltető sémájának és vele összefüggésben az auktoriális történetmondót szerepeltető sémájának az Iskolában megvalósuló sajátos rekonfigurációja az adott kontextusfüggő kiindulópontok érvényességét folyamatosan relativizáló értelmezése előtt nyit lehetőségeket az erre érzékeny olvasók számára.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_472/#m1301ananm_472 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_472/#m1301ananm_472)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_472/#m1301ananm_472)
Az Iskola a határon társas világának konstruálására fókuszáló vizsgálat arra is rámutatott, hogy a fiktív elsődleges történetmondó, Bébé Medve-olvasata és önolvasata egymás által relativizált megfigyelői pozíciókat, illetőleg e kiindulópontokból hozzáférhetővé tett magatartásminta-konstrukciókat eredményez. A fiktív történetmondó által játékba hozott perspektívák működtetése nemcsak a Medve-féle mintát relativizálja, hanem ahhoz való viszonyában a saját maga által követettet is. És ekképpen relativizálódnak a történet társas világának egyéb szereplőihez kapcsolódó magatartásminták is. Ebbe a sorba illeszkedik Gereben Énok története is, aki Bébé megkísértőjeként, és ennélfogva a Medvét megkísértő Tóth Tibor ellenpontjaként járul hozzá a regényben megkonstruálódó társas attitűdök és stratégiák közötti feszültségviszonyok növeléséhez, valamint a regény referenciális összetettségének fokozásához.