Az internetes topik műfajilag annyiban hasonlít a regényre, hogy a bahtyini értelemben ugyancsak másodlagos beszédműfajként értelmezhető, amelyek a „kulturális érintkezés magasabb szintjein […] mintegy eljátsszák a beszédkapcsolatok elsődleges színterén élő legkülönfélébb formákat” (Bahtyin 1988: 278). Az Esti Kornél például a kerettörténetet követően a címszereplő szóbeli történetmeséléseit ágyazza magába, az egyes fejezetek azokat idézik, néhol egyenes, néhol szabad függő módon (l. erről részletesen Tátrai 1997). A Beégésem története pedig – mint számítógép közvetítette tematikus topik – szintén egy elsődleges, társalgási narratív műfajt, az ugyanabban a fizikai térben az ismerősökkel szóban megosztott, beégésről szóló mindennapi történetelbeszélést transzformálja, építi magába, azt az összetett műfajként értett internetes topik jellegadó alkotóelemeként megtéve.1 Ám amíg a regény egy – igaz, meglehetősen összetett – megnyilatkozásként értelmezhető, addig a tematikus topik olyan megnyilatkozásegyüttesként (Tátrai 2011a: 69–74), amelyben az egyes hozzászólások önálló megnyilatkozásokként, azaz figyelemirányítási eseményként funkcionálnak. A résztvevői szerepviszonyokkal kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a megnyilatkozók és a befogadók soha nincsenek ugyanabban a fizikai térben, és a sikeres kommunikációhoz nincsen szükség arra sem, hogy ugyanabban az időben vegyenek részt a diskurzusban. A megnyilatkozások ugyanis archiválódnak, és bármikor újra feldolgozhatók a befogadói oldalról. A résztvevők anonim módon szerepelnek a társalgásban, és legtöbbször a valóságban nem ismerik egymást. Ebből következően az egymásról alkotott elsődleges vélekedéseik alapvetően az adott diskurzusban zajló nyelvi tevékenységük alapján alakulnak ki.

Az általunk felhasznált tematikus topik, a Beégésem története kizárólag magyar nyelvű hozzászólásokat tartalmaz. A topik 2000 májusában kezdődött, és vizsgálatunk idején 26 276 hozzászólást tartalmazott. A topikindító témamegjelölésének megfelelően a posztok 84%-a történetelbeszélés, amely a diskurzus során természetesen kiegészül a narratívákra történő reagálásokkal és további egyéb, a témától eltérő megnyilatkozásokkal, úgynevezett offtopik hozzászólásokkal is. A vizsgálathoz 200 narratív hozzászólást választottunk ki ugyanabból az időszakból, különböző megnyilatkozóktól. A 200 hozzászólás 216 történetelbeszélést tartalmazott, mivel néhány hozzászólás több beégéstörténetet is tartalmazott. Ezeket az elemzéshez külön fájlban kronologikus sorrendben, beszámozva mentettük el. A történetek átlagosan 130 szóból állnak, a legrövidebb 36, a leghosszabb 393 szó hosszúságú.

A (37)-ben a topikindító hozzászólás olvasható, az ezt követő hozzászólások egyfelől beégésekről szóló történeteket mesélnek el, másfelől azokra reflektálnak.

A 216 történetelbeszélésének kvalitatív elemzésén alapuló vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a beégéstörténetek esetében – ahogy az a mentális feldolgozást implikáló elnevezés alapján várható is volt – a mentális világ szerveződése mutat műfajspecifikus vonásokat. A beégéstörténeteknek a mentális világ sajátszerű szerveződését mutató, az alapján kikövetkeztetett narratív sémája természetesen nem azonos a műfajjal. A műfaj átfogó vizsgálata további kutatásokat igényel, itt csupán a műfaj egyik jellegadó aspektusáról esik szó, amely azonban kezdőpontként szolgáltathat a műfaji sémák alaposabb feltárásához is. A vizsgálat természeténél fogva kvalitatív jellegű, nem használ statisztikai módszereket az elemzésben. Céljaként azt tűzi ki, hogy kvalitatív megközelítését adja számítógép közvetítette történetelbeszélések műfajspecifikus narratív sémáinak.