6.2. A konstruálás pragmatikai megközelítése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_890/#m1301ananm_890 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_890/#m1301ananm_890)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_890/#m1301ananm_890)
A kontextusfüggő kiindulópontok modelljének kidolgozása hangsúlyossá tette a kognitív nyelvtan egyik kulcsfogalmának, a konstruálásnak a pragmatikai vonatkozásait (vö. Verhagen 2007). A kutatás ugyanis a konstruálást (i) a társas megismerés adaptabilitásának, (ii) az együttes figyelemirányítás interszubjektivitásának, valamint (iii) a kontextualizáció perspektivikus jellegének összefüggésrendszerében tette értelmezhetővé.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_891/#m1301ananm_891 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_891/#m1301ananm_891)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_891/#m1301ananm_891)
A kutatás rámutatott, hogy az alternatív konceptualizáció és az adaptív nyelvi tevékenység kölcsönösen feltételezi egymást: a nyelvi konstrukciók sokféleségét, perspektivikus természetű variabilitását a kommunikációs igények kielégítése motiválja, és a kommunikációs igények kielégítése is motivált a nyelvi variabilitásban rejlő potenciál által. Ezzel összefüggésben azt is kiemelte, hogy az adaptáció biokulturális folyamatába ágyazódó nyelvi tevékenységet – mint társas megismerést – egyszerre jellemzi a tudás megosztása és a cselekvések összehangolása. Eszerint a nyelv variabilitását kiaknázó, egymással együttműködő emberek számára a nyelv egyfelől olyan megosztott tudásként nyert értelmezést, amely a világ dolgain és eseményein történő megosztozást teszi lehetővé, másfelől olyan összehangolt cselekvésként, amely a világbeli cselekvések összehangolásához biztosít hatékony lehetőséget a számukra.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_892/#m1301ananm_892 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_892/#m1301ananm_892)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_892/#m1301ananm_892)
Fontos elméleti belátásként jelent meg továbbá az is, hogy a nyelvi szimbólumok alkalmazásának lényegi feltétele a közös figyelmi jelenetekben való részvétel általános társas kognitív képessége. A diskurzusok így olyan közös figyelmi jelenetekként is értelmezhetővé váltak, amelyek résztvevői a világról szerzett tapasztalataikon úgy osztoznak meg, hogy figyelmüket a világ meghatározott folyamataira és az azokban szereplő dolgokra, vagyis különböző referenciális jelenetekre irányítják. Ennek keretében a kutatás a megnyilatkozás fogalmának újraértelmezését, illetőleg kulcsfogalommá emelését kezdeményezte. A megnyilatkozást figyelemirányítási eseményként (aktusként) értelmezte: a megnyilatkozónak a maga kontextusfüggő perspektívájából konstruálódó olyan folyamatosnak tekinthető közléseként, amellyel szemben a beszédpartner válaszolói pozíciót tud kialakítani (vö. Bahtyin 1988). A megnyilatkozó ugyanis a befogadó mentális irányultságát (figyelmét, megértését) befolyásolja azzal, ahogyan a közös figyelmük számára a világ egy adott részének körülhatárolását kezdeményezi, az abban történő tájékozódás lehetőségét is megteremve.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
