Tamás Dóra Mária: Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében
›
A jogi terminológia jellemzőiről,
›
4. A jogi terminológia egyes jellemzőinek ismertetése
›
4.8. A jogi terminológia és a közérthetőség

4.8. A jogi terminológia és a közérthetőség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsőként érdemes a közérthetőség fogalmát definiálnunk a jog területén belül. A közérthető nyelvhasználat (plain language vs. legalese) olyan típusú megfogalmazást fed, amelyet a befogadó első olvasásra megért. Ennek értelmében akkor beszélhetünk egy szöveg közérthető megfogalmazásáról, amennyiben a célközönség megtalálja, amire szüksége van, megérti azt, és fel tudja használni a talált információt igényeinek kielégítésére.1 Az ISO/DIS 24495-1 Plain Language – Part 1: Governing Principles and Guidelines szabvány szerint akkor közérthető a beszéd, ha a megfogalmazása, szerkezete és megjelenése (dizájnja) olyan mértékben világos, hogy annak célzott olvasói könnyen megtalálják azt, amire szükségük van, megértik és hasznosítani képesek a rendelkezésükre álló információt. A közérthető fogalmazás iránti igény az Egyesült Állomokból indult el, kiindulópontként Mellinkoff 1963-as könyvét és a kormányzati tisztviselők kezdeményezését tekinthetjük. Idővel világszerte jelen lévő mozgalommá, majd kutatási irányzattá vált (l. erről részletesen Szoták & Tamás, 2020, 46‒66).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közérthetőség mércéjét az iskolázottságot figyelembe véve az átlagemberhez érdemes igazítani (Szoták & Tamás, 2020, Horváth P., 2021), hogy az állampolgárok gyakorolni tudják alapvető jogaikat, ismerjék a társadalmi normákat, megbízzanak a hatóságokban. A jogbiztonsághoz egy jól működő demokráciában szükség van, sőt segít pénz és idő megtakarításában (l. Németh & Szoták, 2021). Šarčević (2014) szerint a jogbiztonság a jog hozzáférhetőségében és hatásainak előreláthatóságában mutatkozik meg, aminek teljesüléséhez közérthetőnek kell lennie. Ez igényli a jogi terminusok konzisztens használatát, ami hozzájárul a koherencia megteremtéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos még kiemelni, hogy egy „nemzet versenyképességét az országban használt államnyelv jövőbeli helyzete és életképessége is befolyásolja, így a nyelvvel kapcsolatos kérdéseket nem pusztán elvi síkon kell tárgyalnunk, hiszen ezek fontos nemzetstratégiai kérdések, amelyeknek egyben gazdasági vonzatuk is van” (Németh, 2019, 24, l. még Tolcsvai Nagy, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió kiadott egy Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös gyakorlati útmutatója c. brosúrát, amely az Európai Unió jogszabályainak szerkesztésében részt vevők számára (2015, 10)2 tesz ajánlásokat. Ennek megfelelően a „jogi aktus szövege:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • világos, könnyen érthető és egyértelmű;
  • egyszerű és tömör, szükségtelen elemektől mentes;
  • pontos, az olvasó minden bizonytalanságát eloszlató kell hogy legyen.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi szaknyelvben leginkább a világos fogalmazás (Horváth, 2018) és a műfajtudatosság (Balogh, 2019) segít a közérthetőség gyakorlatba történő átültetésében. A közérthetőség egyik követelményeként megjelenő egyszerűsítés a jogi terminusok esetén nehezen vagy egyáltalán nem megoldható kérdés, mivel a pontatlan megfogalmazás, a szakszavak behelyettesítése egy másik hasonló szakszóval nem feltétlenül takarja ugyanazt az eredeti fogalmat, például: „kártérítés vs. kártalanítás, rablás vs. lopás, cégjegyzés vs. cégbejegyzés, apport vs. pénzügyi hozzájárulás, hontalan vs. hajléktalan, vészhelyzet vs. veszélyhelyzet, szükséghelyzet vs. szükségállapot” (Szoták & Tamás, 2020, 62). E terminusok nem szinonimái egymásnak, hanem más-más fogalmat takarnak. A szükségállapot például a különleges jogrend egyik esete (Tamás, 2019a, 55‒56), míg a szükséghelyzet másnak az életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (Ptk. 5:26. § nyomán). Célszerűbbnek látszik olyan a jogi terminológiáról szóló kiadványok megjelentetése, amelyek a jogi fogalmak közérhető leírását tartalmazzák (l. Márki & Szaniszló, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekességként megemlíthető az új közigazgatási eljárásról szóló törvényben (2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási eljárásról, rövidítve: Ákr.) a véglegessé válás terminus bevezetése a korábbi jogszabályban, A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvényben (rövidítve: Ket.) használatos jogerő mellett, amelyet az új jogszabályban a bírósági döntésekre tartanak fenn. A döntés véglegességét az Ákr. 82. §-a írja le, amely a hatósági eljárás befejezését jelöli, a döntés közlésével áll be, amikor azt már a hatóság nem módosíthatja. A jogerőnek két értelmezése létezik: az alaki jogerő a döntés megtámadhatatlansága, amikor ellene rendes jogorvoslat (fellebbezés) nem vehető igénybe; az anyagi jogerő alatt a döntés megváltoztathatatlansága értendő, amikor a döntés már semmilyen, sem rendes, sem rendkívüli jogorvoslattal nem támadható meg. Az alaki jogerő terminus közigazgatási jogrendtartásbeli megváltoztatása abból a meggondolásból ered, hogy az alaki és anyagi jogerő kettős fogalma túlságosan tudományos (absztrakt) megközelítés, amely nehézséget okozhat ügyfélnek és ügyintézőnek egyaránt, ezért az Ákr-ben az alaki jogerő helyett a közérthetőséget figyelembe véve bevezették a döntés véglegessége terminust.3
 
1 https://vilagosbeszed.hu/.
2 Közös gyakorlati útmutató – Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös gyakorlati útmutatója az Európai Unió jogszabályainak szerkesztésében részt vevők számára (https://op.europa.eu/ hu/publication-detail/-/publication/3879747d-7a3c-411b-a3a0-55c14e2ba732/language-hu).
3 Ezúton fejezem ki köszönetemet dr. Magas Ágnesnek, aki jogi szakértőként segítette e példa hátterének felkutatását.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave