Bevezetés

Az említett kötetek nemcsak kutatási eredményeket mutatnak be, hanem egyúttal oktatási célokat is szolgálnak, megtörtént a felhasználásuk a felsőoktatásban és a fordítói gyakorlatban egyaránt. A kötetek megírásában segítségemre voltak felsőoktatási tanulmányaim, amelyeknek köszönhetően előismeretekkel rendelkezem a nyelvészet, a gazdaság és a jog területén. Támaszkodom továbbá a mindennapi gyakorlati tapasztalataimra a fordítás, a terminológiai munka, valamint az oktatás területén. Sokat jelentett, hogy különböző műhelyek munkájában vehettem részt, így az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában és a KRE BTK TERMIK Kutatócsoportjában, és ennek köszönhetően Klaudy Kinga és Fóris Ágota professzor asszonyok értékes szakmai támogatására számíthattam. Az OFFI Zrt. kereteiben pedig az állandó és folyamatos fejlődés lehetőségével, fordítói munkámban Vida Tamás lektor, mentorom segített, terminológusi tevékenységemben Németh Gabriella vezérigazgató asszony biztosított lehetőséget a szakmai előrehaladásra és gyakorlati tapasztalatok szerzésére, továbbá a Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át című könyv publikálására az OFFI Zrt. támogatásával. A jogi terminológia sajátosságairól, valamint a terminológia és a dokumentáció kapcsolatáról szóló írásaimhoz további támogatást kaptam, ezért köszönetemet fejezem ki az Európai Bizottságnak, hogy 2022 júniusában az ELEXIS projekt kutatói ösztöndíjában részesülhettem. Ennek keretében a leideni Holland Nyelvtudományi Intézetnél eltöltött egy hét alatt Frieda Steurs professzor asszony és munkatársai megosztották velem ismereteiket és tapasztalataikat, amelyeket felhasználtam ezen tanulmányok megírásakor. Köszönettel tartozom továbbá a dél-tiroli EURAC Kutatóközpont (Elena Chiocchetti és Natascia Ralli kutatók, terminológusok) és az ENSZ WIPO fordítási osztály (Geoffrey Westgate osztályvezető és Cristina Valentini terminológus) munkatársainak, hogy részemre kutatási anyagot szolgáltattak, és kérésemre ellenőrizték a vizsgálati anyag helyességét. Köszönet illeti továbbá Fischer Mártát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK Idegen Nyelvi Központ igazgatóját, aki támogatta az egyetemi kurzuson belül megvalósuló hallgatói terminológiai projekteket és a projektben a szakértői tanácsadást nyújtó, Domokos Gábor professzort, a Morfodinamika Kutatócsoport vezetőjét és munkatársát Sipos Andrást Köszönetemet fejezem ki Bölcskei Andreának és Somssich Rékának, akik a habilitációs eljárás keretében gondosan átolvasták írásomat, és megfogalmazták bírálatukat értékes megjegyzéseket fűzve hozzá. Szintén köszönet illeti szakmai lektoraimat, Sermann Esztert és Papp Esztert, akik gondos munkájukkal rávilágítottak a figyelmemet a módosítandó és kiegészítendő részletekre. A jelen kötetben a fókuszt a fordításorientált terminológiai megközelítéséből bemutatott terminológiamenedzsment területére, különös tekintettel a terminológia adatbázisokra mint a jogi szakfordítás és a jog által szabályozott területeken hasznosítható fordítói segédeszközre helyeztem. A kéziratban szereplő tanulmányok több mint 80%-ban a PhD-fokozat megszerzése óta megjelent írásaim naprakészre frissített (hol jelentősen, hol kisebb mértékben kiegészített és átdolgozott) változatai. A kötet újdonsága, hogy a jogi terminológia jellemzőit összefoglaló jelleggel és a terminológiamenedzsment szemszögéből tárgyalja.

A terminológiamenedzsment releváns abból a szempontból, hogy ez a terület egyre tudatosabban jelenik meg a fordítóirodák és fordítók mindennapi gyakorlatában, és így az oktatás területén is érdemes ennek egyre nagyobb figyelmet szentelni. Jelentős terminológiai munka folyik például regionális (l. a dél-tiroli bistro adatbázist), nemzeti színtéren és nemzetközi szervezeteknél (l. az Európai Unió fordítószolgálatait és az Egyesült Nemzetek Szervezete és annak szakosított szervezeteit). Több ezek közül lehetőséget biztosít arra, hogy hallgatói projektek keretében az egyetemek is bekapcsolódhassanak a terminológiai munkákba (l. az uniós IATE adatbázis szerkesztői által kínált lehetőségeket vagy a kötetben szereplő a WIPO Pearl terminológiai adatbázisról szóló részeket). A jogi szaknyelv a jogi terminológia sajátosságai miatt speciális szemléletmódot kíván meg, amelynek tudatosítására az oktatás során szintén érdemes hangsúlyt fektetni.

A terminológiamenedzsment alapfogalmairól és módszertanáról a nemzetközi szakirodalomban a vállalati menedzsment oldaláról közelítve publikált többek között Drewer & Schmitz (2017) és Warburton (2021), de ide sorolható a Német Terminológiai Társaság (DTT e.V.) Edition folyóirata, illetve bevált gyakorlatokat tartalmazó kézikönyve (Drewer, Pulitano & Schmitz, 2014), továbbá a terminológiai ajánlásokat tartalmazó ISO-szabványok (l. a kötet első fejezetében). A magyar szakirodalomból érdemes megemlíteni a dokumentáció és a fordítási munka mint projektfolyamat felőli megközelítést tükröző írásokat (pl. Faludi, 2020; Fóris, 2020; és Faludi & Fóris, 2023).

A jogi terminológia sajátosságainak bemutatására számos írás született különböző megközelítésből. Ezek tárgyalják a jog és a nyelv kapcsolatát hagyományos nyelvészeti szemléletmódból kiindulva (Dobos, 2009, Szabó, 2014, Szabó‒Vinnai, 2018), a fordításra (Cao, 2007) vagy az európai uniós jogi terminológiára koncentrálva (Somssich 2011), az intézményi (nagy nemzetközi szervezetek) jogi terminológiáját elemezve (Prieto Ramos, 2020) vagy a fordítás szemszögéből a nemzeti és nemzetközi jogi terminológiát összevetve (Gáspár & Somssich, 2019, Prieto Ramos & Cerutti, 2021), esetleg a nyelv-, illetve terminológiapolitika felől közelítve (Chiocchetti, 2019). Született továbbá egy átfogó jellegű tanulmánykötet a jogi terminológiáról (Biel & Kockaert, 2023), amely azonban más aspektusból tárgyalja a jogi terminológia területet. Foglalkozik például a jogi terminusok tulajdonságaival a szemantika felől közelítve, a definíciók vizsgálatával a jogszabályokban, a nemzeti jogi terminusok kezelésével fordított szövegekben és ehhez kapcsolódóan kínai és arab nyelvi terminusokat elemző esettanulmányokkal. Bemutatja a jogi terminológia helyzetét többnyelvű szervezeteknél, különös tekintettel az uniós terminológiára. Ez utóbbin belül az uniós terminusalkotásra, az uniós fogalmak szemiotikai elemzésére fókuszál, továbbá röviden kitér az olyan terminológiai eszközökre és forrásokra, mint a jogi szótár, a terminológiamenedzsment elemei, továbbá tárgyalja a gépi fordítás szemszögéből kontextuális összetettség jelentőségét, a képzésen belül a bírósági tolmácsolás kihívásaira és a jogi terminológia oktatásának módszertani kérdéseire koncentrál. Tehát a kötet szűkebb vagy tágabb viszonylatban, de e könyvtől eltérő szemszögből tárgyalja e terület jellemzőit, nem kifejezetten a fordításorientált terminológiai irányzatot és azon belül a terminológiamenedzsment elméleti (szakirodalmára) és gyakorlati (adatbázisépítésre és oktatásra) szempontjait helyezi vizsgálatainak középpontjába.

Jelen kötet hat tanulmányt foglal magában, amelyek tárgyát a terminológiamenedzsment kérdései, a jogi terminológia jellemzői, a terminológiai adatbázisok, a dokumentáció és a jogi terminológia, két online terminológiai adatbázis leírása képezi. Tartalmazza továbbá egy hallgatói terminológiai projekt bemutatását a szabadalmak világából.

A kötet első tanulmánya A terminológiai adatbázisok mint a fordításorientált terminológia és a terminológiamenedzsment eszközei címmel a fordításorientált terminológia és a terminológiamenedzsment területéről kiindulva mutatja be a terminológiai adatbázisokat mint olyan fordítói segédeszközöket, amelyek leginkább alkalmasak a terminológiai adatok tárolására és visszakereshetőségének biztosítására. Az írás foglalkozik a terminológiai adatbázisok és más segédeszközök jellemzőivel, így az elektronikus szótárak, a számítógépes ontológiák, a tezauruszok, a taxonómiák és fogalomtárak legfontosabb tulajdonságaival, majd kitér a terminológiai adatok jellemzőire, típusaira, az azok előállításához szükséges összetevőkre, az ilyen jellegű adatbázisokat igénylő szervezetekre.

A második tanulmány A jogi terminológia jellemzőiről címmel azt a célt tűzi ki maga elé, hogy bemutassa a jogi terminológia sajátosságait a magyar jogi szaknyelvből kiindulva, a fordítási kihívásokra és fogalomalapú megfeleltetésre koncentrálva. Az írás során végig a fordításorientált terminológia megközelítését igyekeztem szem előtt tartani. A bemutatott jellemzők a jogi szakfordítások, elsősorban a hiteles fordítások, a jogszabályfordítások készítése és feldolgozása során szerzett tapasztalatokra épülnek, és ennek megfelelően a gyakorlati példák is e területekről származnak. A jogi terminológia sajátosságai közé tartoznak elsősorban a társadalmi-kulturális változásoknak való kitettség és így a naprakészség igénye, a számos, elsősorban a nyelvben és nem tárgyi valóságban élő elvont fogalom miatt kialakult erős verbalitás, a jogszabályokra jellemző egyértelműség és rugalmasság, a jogintézmények fogalmi rendszerbe ágyazottsága, országspecifikussága és az ebből következően eltérő fogalmi osztályozások, a kontextusfüggőség, továbbá az uniós és a nemzetközi jogi szaknyelv, fogalmak és terminológia semlegessége. Az utóbbi évek során egyre inkább előtérbe került a jogi nyelv területén a közérthetőség kérdésköre is, amelynek megvalósítása a jog területén különösen fontos, gondoljunk az állampolgárok és közigazgatás közti kommunikációra vagy a jogbiztonság megvalósulására.

A harmadik írás Terminológia és dokumentáció a terminológiai adatbázisokban címmel arra fókuszál, hogy a terminológia és a dokumentáció hogyan kapcsolódik egymáshoz, hogy segítheti egymást a két terület. A dokumentáció két szinten is megmutatkozik a terminológiamenedzsmenten belül, jelentősége megnyilvánul egyfelől szervezeti szinten a terminológiai adatbázisok fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges háttér-dokumentációban, másfelől a terminológiai adatbázisok tartalmában. A dokumentáció hozzájárul ahhoz, hogy a terminográfiai bejegyzésekben megfelelő adatok álljanak a felhasználók rendelkezésére, így biztosítva a minőségi terminológiai munkához szükséges pontosságot, megbízhatóságot és az adatok felhasználóbarát közzétételét. A tanulmány kitér röviden a lexikográfia módszereire és eszközeire is, különös tekintettel a jogi terminológia kezelésére, bemutatva egy, a leideni Holland Nyelvtudományi Intézetnél fejlesztés alatt álló jogi elektronikus szótárt is. Az írás bemutatja, hogy a terminológia és a dokumentáció különös jelentőséggel bír a jogi terminológia megfelelő közzétételében.

A negyedik tanulmány, amelynek címe A dél-tiroli bistro jogi terminológiai információs rendszer bemutatása, egy konkrét terminológiai projektet mutat be. Az írás ismerteti az EURAC Kutatóközpont Alkalmazott Nyelvészeti Intézete (EURAC Research, Institute for Applied Linguistics) által megvalósított, nyilvánosan elérhető bistro jogi terminológiai információs rendszer felépítését és jellemzőit. A bistro elsősorban nyelvpolitikai célokat szolgál, jogi és közigazgatási terminológiát tesz közzé, így támogatva a közéletben a helyi német és ladin anyanyelvű kisebbség jogainak gyakorlását a bíróságon, a közigazgatási hivatalokban és a közszolgáltatóknál. Az adatbázis egyik említésre méltó újdonsága, hogy rögzíti a jogi szaknyelv és terminológia használata számára releváns kollokációkat is. A terminológiai adatbázis leírása és elemzése egy, a nagy szervezetek központi adatbázisainak kísérleti elemzési szempontrendszere alapján készült (Tamás & Sermann, 2019a, 2019b1), és ennek megfelelően mutatja be ‒ objektív szempontok alapján ‒ a terminológiai adatbázissal kapcsolatos háttér-információkat, kitér az adatbázis keletkezésének történelmi előzményeire, a technikai paraméterekre, az adatbázis tartalmára és a használatáról szóló információkra.

Az ötödik tanulmány A WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis bemutatása címmel ugyanazon elemzési szempontrendszer alapján egy, a szabadalmi terminológiát tartalmazó, jogi terminusokat is magába foglaló online terminológiai adatbázist mutat be. Célja a Szellemi Tulajdon Világszervezet szabadalmi fordítási osztálya által megvalósított és nyilvánosan elérhető WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis jellemzőinek ismertetése. Ennek alapját képezi a Tamás és Sermann (2019a, 2019b2) kísérleti szempontrendszer, amelynek célja, hogy a nyomtatott és elektronikus szótárak elemzési módszereit követve a nagy szervezetek online terminológiai adatbázisainak elemzései is lehetőség szerint szakmailag objektív szempontok alapján készüljenek.

Az utolsó, hatodik írás Hallgatói terminológiai projekt a szabadalmak világában címmel az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének szabadalmi fordítási osztályával együttműködésben megvalósított egyetemi hallgatói terminológiai projektet ismerteti. A projekt során a hallgatóknak lehetőségük nyílt valós feladatmegbízás keretében hozzájárulni a többnyelvű WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis bejegyzéseinek bővítéséhez. Az írás egyúttal bemutatja a terminológiamenedzsment ismeretek oktatásának gyakorlati hasznát, kitér a fordítást tanuló hallgatók terminológiai kompetenciafejlesztése mellett a speciális szabadalmi terminológia bemutatására is. A hallgatói terminológiai projekt a WIPO-PCT hivatalos útmutatóival összhangban valósult meg, leírása tartalmaz azonban saját módszertani megoldásokat, bemutat a terminológia kidolgozása során felmerült konkrét terminológiai példákat. A tanulmány tartalmazza a szabadalom mint speciális jogi szövegtípus és terminológia jellemzőit, az adatbázisban használt specifikus szerkesztési módszereket, így a terminusok speciális kiválasztási és dokumentációs módszereit, köztük a definíciós kontextus alkalmazását. Az írások felhívják arra a figyelmet, hogy a jogszabályok a szabadalmakon keresztül hatással lehetnek más szakterületek terminusainak alkotására, különös tekintettel a szabadalmak szövegében fellelhető pénzügyi és természettudományi-műszaki terminológiára. A könyv átfogó képet nyújtva vezeti végig az olvasót a terminológiamenedzsment alapjainak és a jogi terminológia sajátosságainak területéről kiindulva a dokumentációs kérdéseken és a gyakorlati terminológiai adatbázisépítésén át egészen a szabadalmak világában végzett terminológiai munka oktatásáig.