Központi adatbázisokról lévén szó, a különböző elemzési kategóriák az online felületre fókuszálnak, hiszen ahogyan azt megfigyeltük, az egyes terminográfiai bejegyzések belső elrendezése (mikrostruktúrája) az online felületen általában közvetlenül nem látható, és így nem vizsgálható. Gondoljunk például arra, hogy a hierarchikus elrendezésű, háromszintű szerkesztési struktúrán belül a definíció és a terminus adatmezők akár két különböző szerkesztési szinten is szerepelhetnek. Ezek elhelyezkedése akkor írható le, ha rendelkezésre áll valamilyen egyéb, a nem látható jellemzőket bemutató leírás a belső szerkezetről. A WIPO Pearl esetében szerencsés a helyzet, mert nemcsak az egyes adatmező-kategóriákat leíró felhasználóknak szánt használati útmutatóhoz1 férhetünk hozzá, hanem tanulmány formájában az adatbázis belső struktúrájának leírásához is, amelyet a szerzők éppen azért tettek közzé, mert a fent leírtakkal tisztában voltak (Valentini et al., 2016). Az említett tanulmány szerzői ‒ akik egyben a belső, szerkeszthető PCT terminológiai adatbázis és az online elérhető, kizárólag adatközlő felületként működő WIPO Pearl fejlesztői is ‒ írásukban a belső adatbázis létrejöttének és fejlesztésének körülményein kívül ismertetik azt, hogy a hármas hierarchikus struktúrában (bejegyzés, nyelvi indexálás és terminus szintje) szerkesztési szintenként milyen kötelező vagy fakultatív adatmezőtípusok szerepelnek, és mennyiben követték az adatbázis szerkezetének kidolgozásakor az ISO kategóriákat, továbbá bemutatják a szabadalmi fordítások területén alkalmazott terminológiai feldolgozás sajátosságait.

Bár a jelen tanulmány elsősorban a WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis online felület fő jellemzőinek leírására fókuszál, a fent említett tanulmányban szereplő háttér-információk, továbbá a WIPO PCT Translation Division elnevezésű szabadalmi fordítási osztály munkatársaival folytatott egyetemi együttműködés és konzultáció (Tamás, 2020) lehetővé tette, hogy igény szerint bekukkantsunk a színfalak mögé.