2. A turizmus mint adóbevételi forrást termelő ágazat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus a világ egyik legfejlettebb iparága, amely jelentős mértékben hozzájárul a gazdasághoz (Cárdenas-García et al. 2015); az elmúlt évtizedekben az egyik leggyorsabb ütemben növekvő gazdasági ágazat (Palmer–Riera Font 2003). Magyarország esetében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat már az 1990-es évek közepétől a bruttó hozzáadott érték 1,5–2 százalékát adja (lásd 1. ábra), leszámítva a koronavírus-járvány éveit (KSH 2024a).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági áganként (1995, 2022)
Forrás: saját szerkesztés a KSH 2024b adatai alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. ábrán az 1995. évi hozzájárulás szerint sorba rendezett értékek tekintetében nagyobb átrendeződés mutatkozik a 2022-es évre, amely a turizmus ágazatot azonban nem érinti. A turizmus a kisebb hozzájárulással bíró nemzetgazdasági ágazatok közé tartozik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ennek a nehezen körülhatárolható ágazatnak a teljesítményét rendkívül nehéz mérni. A mérés legfőbb problémája, hogy statisztikai értelemben a turizmus mint szektor a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást fedi le – a közétkeztetést természetesen nem ideszámítva. Valójában a turizmus tehát részét képezi ugyan a nemzetgazdasági számláknak, külön kimutatásra mégsem kerül. Az ilyen jellegű ágazatok esetében az úgynevezett szatellitszámlák alkalmasak arra, hogy egy nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő ágazat sajátos elszámolásra kerüljön, annak közvetett és tovagyűrűző hatása is kimutathatóvá váljon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azzal, hogy a szatellitszámla összeállításra kerül, lehetővé válik a turizmus szerkezetének megértése, a más ágazatokkal történő pontosabb összehasonlítása, illetve eszközként is szolgálhat az országos és lokális gazdaságpolitikai döntésekhez. Mindez tehát azt jelenti, hogy a turizmus nemcsak az ágazathoz közvetlenül köthető szolgáltatások által termelt jövedelmet mutatja ki, hanem a szektor által generált, a gazdaság más szegmenseiben keletkező jövedelmeket is, ideértve a turistákat kiszolgáló ágazatok háttériparát (Frechtling 2010). A turizmusspecifikus ágazatok nemzetgazdasági részesedése 2022-ben 6 százalék felett volt, a multiplikátorhatásokat figyelembe véve a hozzáadott érték meghaladta a 9 százalékot (KSH 2024c).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szektor gazdasági szerepe összességében nő, azonban a növekvő mértékű beruházások aránya (állóeszköz-felhalmozás) a teljes nemzetgazdaságon belül csökkent. Ismert tény az is, hogy Magyarországon minden tizedik vállalkozás tevékenysége a turizmushoz kötődik. A 2022-es évet tekintve a szállodákat, panziókat üzemeltető és a gyógyfürdő-szolgáltatáshoz köthető vállalkozások száma nem túlzott mértékben, mégis növekedett (+722 db és +695 db), míg a vendéglátásban, illetve a sport- és szabadidős tevékenységben kevesebb céget regisztráltak (–951 db és –344 db) 2021-hez képest (KSH 2024c).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmuságazathoz köthető beruházások mértéke és a működő vállalkozások számának alakulása azt mutatja, hogy továbbra is a szálláshely-szolgáltatás gazdasági súlya a legnagyobb az ágazaton belül. Mindez pedig azt is jelenti, hogy ezekből a jövedelmekből jelentős adóbevétel keletkezik, ami kifejezetten a szálláshely-szolgáltatáshoz kötődik, és helyi adóként funkcionál (2. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A turisztikai tevékenység részesedése a turizmusspecifikus ágazatok tevékenységéből 2022-ben
Forrás: saját szerkesztés a KSH 2024c, 2024d adatai alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekből következően a turizmusszektor nagyon érzékeny az adókra, annak okán, hogy a szektor mind az áruk, mind a szolgáltatások tekintetében hozzájárul a bevételek növekedéséhez, bevételi forrást biztosít a közszolgáltatások, a beruházások és az infrastruktúra számára. A turizmus gyors és nagymértékű fejlődése az ágazat adóztatására is hatással van (Kraja–Osmani 2012). A turizmus tehát jelentős mértékben hozzájárul a hazai adóbevételekhez számos adónem révén, mint például az ÁFA, az SZJA, a TAO, az IFA vagy a különböző kapcsolódó járulékok és illetékek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A turisták által igénybe vett szolgáltatások (szállodák, éttermek, kulturális események, szállítás stb.) mind ÁFA-kötelesek. Ez pedig azt jelenti, hogy minden egyes turista, akár külföldi, akár belföldi, hozzájárul az állam ÁFA-bevételeihez.
  • Ezen túl a turizmusban dolgozók, például a szállodai alkalmazottak, az éttermi dolgozók, az idegenvezetők és más turisztikai szolgáltatók fizetésük után SZJA-t és társadalombiztosítási járulékokat fizetnek, amelyek növelik az állami bevételeket.
  • A turizmus közvetett hatása révén más ágazatokban is teremt munkahelyeket (pl. beszállítók, infrastruktúra), ami további SZJA- és járulékfizetést eredményez.
  • A turisztikai szektorban működő cégek, mint a szállodák és az utazásszervezők, nyereségük után társasági adót fizetnek. A helyi vállalkozások (pl. éttermek, boltok, szolgáltatók) helyi adókat fizetnek az önkormányzatoknak, például iparűzési adót, amely a helyi gazdaságot támogatja.
  • A külföldi turisták beutazása és a légi közlekedés növekedése növeli a kapcsolódó adók és illetékek bevételeit.
  • Az autóutak, a parkolási díjak, a közlekedési szolgáltatások igénybevétele szintén bevételi forrást jelentenek az államnak.
  • A turizmus által generált kereslet további iparágak bevételeit is növeli, például az élelmiszeriparban, a kiskereskedelemben és a szórakoztatóiparban. Ezek a szektorok is adóznak, így a turizmus hatása az adóbevételekre közvetetten is érezhető (Palkovics 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem véletlen, hogy a turizmusban alkalmazott adók a tudományos szakirodalom középpontjában állnak, mivel döntő szerepet játszanak közvetlenül az ágazat és különböző dimenzióinak alakításában (Safarov et al. 2023). Az adókból származó bevételek a turizmus fenntarthatóságának biztosítása szempontjából, valamint az iparág minőségének javítása érdekében elengedhetetlenek (Cetin et al. 2017). A kérdés az, hogy a közvetlenül az ágazatban és a közvetett módon más szektorokban keletkező jövedelmek mekkora hányada áramlik vissza, és kerül felhasználásra ténylegesen közvetlenül a turizmus fejlesztésére irányuló projektekben – például a foglalkoztatás vagy a beruházások vonatkozásában –, javítva ezzel a helyi lakosság életminőségét.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave