2.2. Idegenforgalmi adó külföldön

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmust hagyományosan jövedelmező tevékenységnek tekintjük, ugyanakkor napjainkban a turisták volumene annyira megnőtt a városokban és a különböző nevezetességek helyszínein, hogy több szerző inkább egyenesen károsnak, mint nyereségesnek tekinti az iparágat (Seraphin et al. 2018). Egy másik szintre emelve ezt a kérdést, úgy tűnik, hogy miközben egyre több turisztikai célpont túlzott mértékű látogatottságot tapasztal, jó néhány célpont alacsony látogatottsággal küzd (Mihalic 2017). A túlzott mértékű látogatottsággal kapcsolatos kérdések megoldására szolgálhat az idegenforgalmi adó, amelynek az alkalmazása nemcsak Magyarországon jellemző, hanem szerte a világon, legyen az egy szomszédos ország vagy az Európai Unió más tagállama.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi szakirodalom az idegenforgalmi adó kifejezést mint „tourist tax” sokkal szélesebb körben értelmezi, mint a magyarországi gyakorlat. A „tourist tax” kifejezésbe beleértendő minden adófajta, amely a turistákat érinti az utazásuk során közvetett vagy közvetlen módon (Kozma 2024). A WTO 1998-ban készült tanulmánya alapján tizenkét szektorban 45-féle adót lehet elkülöníteni; ezek kétharmad részét a fogyasztók, azaz a turisták (30 darab), egyharmad részét pedig a vállalkozók fizetik meg (WTO 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adedoyin és szerzőtársainak tanulmányában azt olvashatjuk, hogy ezeket az adókat azért vetik ki, hogy az országok kibővítsék és diverzifikálják adóalapjukat, adott esetben a nem helyi lakos turistákat adókkal tántorítsák el a látványosságok, városok látogatásától (Adedoyin et al. 2023). Általánosságban az idegenforgalmi adók közé tartoznak a be- és kiutazási adók (például a vízum), a légi utazási adók (például üzemanyagadó), valamint a közlekedéssel kapcsolatos különféle díjak, mint a repülőtéri, tengeri kikötői illetékek, határátkelési díjak és úthasználati díjak. Ezenkívül az idegenforgalmi adók érinthetik az éttermek, autóbuszok, autókölcsönzők, látványosságok belépődíjait, illetve a szállodák és más szálláshelyek költségeit is. Idetartoznak továbbá a környezetvédelmi célú adók, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják (WTO 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az idegenforgalmi adó világszerte egyre fontosabbá vált a turizmus külső költségeinek internalizálása, valamint a beruházások támogatása, a szociális szolgáltatások nyújtása és a környezet védelme érdekében (Göktaş–Çetin 2023). Bármilyen formában is történjen az idegenforgalmi adó kivetése, a szállodatulajdonosok vagy az idegenforgalmi ágazat egésze soha nem tartotta különösen üdvözlendő újításnak. Ennek ellenére az adó számos támogatóra talált, és különböző formákban alkalmazzák (Hughes 1981). Az idegenforgalmi adó nemzetközi szintű kivetése ellen azonban számos pró és kontra álláspontot olvashatunk a szakirodalmakban. Bakhat és Roselló, valamint Seetaram és szerzőtársai az adó csökkentését vagy megszüntetését javasolják a turisztikai ágazatra gyakorolt negatív hatása miatt (Bakhat–Roselló 2013; Seetaram et al. 2014). Palmer és Riera Font a teljes eltörlés mellett érvel, mivel az adó megléte csak többletbevételt generál (Palmer–Riera Font 2003). Ezzel szemben vannak olyan szerzők, mint Falk és Hagsten vagy Gago és szerzőtársai, akik másként vélekednek (Falk–Hagsten 2019; Gago et al. 2006). Az előbbi tanulmány Ausztria esetében igenis kívánatosnak tartja az idegenforgalmi adót, míg a második Spanyolország szempontjából tartja jó gyakorlatnak.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave