2.2. A turizmusszektor és az ipari szimbiózis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kjaer optimista megközelítése szerint a XXI. században az emberiség a fenntarthatóságot, a túlfogyasztás helyett a megalapozott fogyasztást, az egyén helyett a közösséget helyezi előtérbe (Kjaer 2015). Rodríguez és szerzőtársai szerint az ipari szimbiózis és a turizmus kapcsolatának vizsgálatához a fősodorbeli nemzetközi tudományos közeg nézőpontja helyett más szemszögből érdemes vizsgálni a folyamatokat (Rodríguez et al. 2020). Az előző évszázad számos olyan megoldandó kérdést vetett fel, amelyekkel ma kiemelten kell foglalkozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sikeres turisztikai fejlődésnek komoly területfejlesztő hatása lehet, nemcsak a fejlett települések és régiók számára, hanem a periféria számára is (Sarudi–Molnár 2004; Csizmadiáné Czuppon et al. 2015). A fejlesztési elképzelésekben ma már a körforgásos szemléletmódnak is szerepet kell kapnia (Varjú–Óvári 2024). A turizmusszektor egyik kezelendő problémája a hulladéktermelés csökkentésének elkerülhetetlensége. A szektor jelentősen hozzájárul a világszerte keletkező hulladékok mennyiségének növekedéséhez. Kiemelt turisztikai célpontoknál, látnivalóknál, éttermekben, szálláshelyeken, hotelekben ez a hatás különösen erős lehet (Diaz-Farina et al. 2020). Ez a probléma valós és jelentős, komoly erőfeszítéseket igényel a szereplőktől, döntéshozóktól. A hulladékgazdálkodás kérdéskörét vizsgálva látható, hogy a városi szilárdhulladék-kibocsátás folyamatosan nő. 2020-ban 2,24 milliárd tonna keletkezett, előrejelzések szerint 2050-re pedig a 3,88 milliárd tonnát is elérheti (World Bank 2022). A városi szilárd hulladék kezelésének fontossága az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között is kiemelt szerepet kap (UN 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmusszektor fenntarthatósági törekvéseinek tehát egyik kiemelt sarokpontja a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítása. Wang és Wu munkájukban mindemellett kiemelik, hogy a szektor jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot használ fel, valamint a támogató tevékenységek is – például a logisztikai szektor – komoly szennyezők (Wang–Wu 2021). Ezeket figyelembe véve fontos, hogy teljeskörűen foglalkozzanak a zöld innovációval, amely a turisztikai erőforrások környezetbarát, fenntartható hasznosításának megvalósítását, a turisztikai ipar zöld fejlesztését jelenti technológiai, termék- és menedzsmentmódszerekkel megvalósuló innováción keresztül. Mindez kiemelten fontos a turisztikai ágazatot sújtó alacsony hatásfok és magas szennyezőanyag-kibocsátás problémáinak kezelésére (Liu–Song 2018; Lőrincz et al. 2021; Sun et al. 2022). Ez lehetővé válik azáltal, hogy a vállalatok között az anyag-, víz- és energiaciklusok azonosítása és optimalizálása minden olyan környezetben indokolt és alkalmazásra kerül, amelyben lehetőség kínálkozik az erőforrások megtakarítására (Smart City Cluster 2022). A pozitív változásokat elősegítheti az a tény is, hogy a Covid–19-pandémia alapvető változásokat hozott a turizmusszektor életébe (Sulyok et al. 2023).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave