2.2. A turizmusszektor és az ipari szimbiózis
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fehérvölgyi Beáta–Lőrincz Katalin–Michalkó Gábor (szerk.) (2025): Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p1 (2025. 12. 07.)
Chicago
Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor, szerk. 2025. Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641436 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p1)
APA
Fehérvölgyi B., Lőrincz K., Michalkó G. (szerk.) (2025). Körhinta. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641436. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p1)
Kjaer optimista megközelítése szerint a XXI. században az emberiség a fenntarthatóságot, a túlfogyasztás helyett a megalapozott fogyasztást, az egyén helyett a közösséget helyezi előtérbe (Kjaer 2015). Rodríguez és szerzőtársai szerint az ipari szimbiózis és a turizmus kapcsolatának vizsgálatához a fősodorbeli nemzetközi tudományos közeg nézőpontja helyett más szemszögből érdemes vizsgálni a folyamatokat (Rodríguez et al. 2020). Az előző évszázad számos olyan megoldandó kérdést vetett fel, amelyekkel ma kiemelten kell foglalkozni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fehérvölgyi Beáta–Lőrincz Katalin–Michalkó Gábor (szerk.) (2025): Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p2 (2025. 12. 07.)
Chicago
Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor, szerk. 2025. Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641436 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p2)
APA
Fehérvölgyi B., Lőrincz K., Michalkó G. (szerk.) (2025). Körhinta. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641436. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p2)
A sikeres turisztikai fejlődésnek komoly területfejlesztő hatása lehet, nemcsak a fejlett települések és régiók számára, hanem a periféria számára is (Sarudi–Molnár 2004; Csizmadiáné Czuppon et al. 2015). A fejlesztési elképzelésekben ma már a körforgásos szemléletmódnak is szerepet kell kapnia (Varjú–Óvári 2024). A turizmusszektor egyik kezelendő problémája a hulladéktermelés csökkentésének elkerülhetetlensége. A szektor jelentősen hozzájárul a világszerte keletkező hulladékok mennyiségének növekedéséhez. Kiemelt turisztikai célpontoknál, látnivalóknál, éttermekben, szálláshelyeken, hotelekben ez a hatás különösen erős lehet (Diaz-Farina et al. 2020). Ez a probléma valós és jelentős, komoly erőfeszítéseket igényel a szereplőktől, döntéshozóktól. A hulladékgazdálkodás kérdéskörét vizsgálva látható, hogy a városi szilárdhulladék-kibocsátás folyamatosan nő. 2020-ban 2,24 milliárd tonna keletkezett, előrejelzések szerint 2050-re pedig a 3,88 milliárd tonnát is elérheti (World Bank 2022). A városi szilárd hulladék kezelésének fontossága az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között is kiemelt szerepet kap (UN 2015).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fehérvölgyi Beáta–Lőrincz Katalin–Michalkó Gábor (szerk.) (2025): Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p3 (2025. 12. 07.)
Chicago
Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor, szerk. 2025. Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641436 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p3)
APA
Fehérvölgyi B., Lőrincz K., Michalkó G. (szerk.) (2025). Körhinta. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641436. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1314k__164/#m1314k_162_p3)
A turizmusszektor fenntarthatósági törekvéseinek tehát egyik kiemelt sarokpontja a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítása. Wang és Wu munkájukban mindemellett kiemelik, hogy a szektor jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot használ fel, valamint a támogató tevékenységek is – például a logisztikai szektor – komoly szennyezők (Wang–Wu 2021). Ezeket figyelembe véve fontos, hogy teljeskörűen foglalkozzanak a zöld innovációval, amely a turisztikai erőforrások környezetbarát, fenntartható hasznosításának megvalósítását, a turisztikai ipar zöld fejlesztését jelenti technológiai, termék- és menedzsmentmódszerekkel megvalósuló innováción keresztül. Mindez kiemelten fontos a turisztikai ágazatot sújtó alacsony hatásfok és magas szennyezőanyag-kibocsátás problémáinak kezelésére (Liu–Song 2018; Lőrincz et al. 2021; Sun et al. 2022). Ez lehetővé válik azáltal, hogy a vállalatok között az anyag-, víz- és energiaciklusok azonosítása és optimalizálása minden olyan környezetben indokolt és alkalmazásra kerül, amelyben lehetőség kínálkozik az erőforrások megtakarítására (Smart City Cluster 2022). A pozitív változásokat elősegítheti az a tény is, hogy a Covid–19-pandémia alapvető változásokat hozott a turizmusszektor életébe (Sulyok et al. 2023).