Végül összesen tizenhárom sztenderdet vizsgáltunk meg, amelyek együttesen 1622 kritériumot vizsgálnak. (Egyes szempontrendszerek 20–40 elemet tartalmaznak, mások több, mint 200-at, átlagosan 147-et.) Elemzésünk alapján ezeknek a kritériumoknak átlagosan 17 százaléka sorolható a körforgásos gazdaság valamely R eleméhez, ami összesen 275 kritériumot jelent a vizsgált tizenhárom sztenderd esetében (1. ábra).

 

 

Az összesített eredmények alapján is látható, hogy a sztenderdekben a csökkentés a legdominánsabb körforgásos kategória, utalva az erőforrás-felhasználás csökkenésére olyan működtetéssel összefüggő esetekben, amikor nincs mód az adott erőforrás kiváltására. Meglátásunk szerint azonban maga a felhasználáscsökkentés ugyan a fenntarthatóság kulcseleme, de a körforgásos gazdaság kritériumait még nem elégíti ki, annak mindössze az előszobája. A termék előállításának újragondolása a második leggyakoribb elem a sztenderdekben. Ez kitér a termék, szolgáltatás módosítására, például fenntartható és tartós anyagok használatára. A turizmusban könnyen tetten érhető, így a sztenderdekben is gyakran jelent meg a rövid ellátási láncok kialakítása, a szállítás kiiktatása, ahol lehetséges, illetve idesoroltuk a fenntartható, környezetbarát közlekedési módokat is. Huszonkét olyan kritériumot azonosítottunk, amelyek erőforrások, anyagok konkrét kiváltásáról szólnak, azok fenntarthatóbbal való helyettesítését támogatják. Ez a kritérium hasonlít a csökkentéshez, ugyanakkor itt valóban cseréről van szó, ami a körforgásos gazdaság alapeleme. Az újrahasznosítás a környezettudatosság alapja; a sztenderdekben is több helyen megjelent a hulladék átalakítása, feldolgozása. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a szelektív gyűjtés önmagában még nem újrahasznosítás, hiszen ebben az esetben nem a turisztikai szolgáltató állít elő új anyagot a hulladékból. Hasonlóképpen az újrafelhasználás esetében is, amikor alkatrész vagy termék újrafelhasználása történik átalakítás nélkül. Tizenhat esetben merült fel a javítás, ami elsősorban az eszközök, gépek, berendezések állagmegóvásában, folyamatos karbantartásában volt tetten érhető a sztenderdekben. A vásárolt mennyiség csökkentésére vagy a csomagolás elutasítására vonatkozó visszautasítás kategóriájába tizenkét kritérium került, amellyel az erőforrás-felhasználás mellett a hulladék csökkentése is megvalósítható. Mindössze két kritérium szerepelt a visszanyerés kategóriájában, ami nem meglepő, hiszen az energia-előállítás hulladékból nem kifejezetten a turisztikai szolgáltatók profiljához tartozó tevékenység – bár kétségkívül a körforgásos gazdaság fontos eleme.

 

 

A 3. táblázatban látható, hogy a körforgásos szempontok legnagyobb arányban a Nordic Swan, valamint az EU Ecolabel sztenderdnél jelennek meg, elsősorban a Reduce kategóriában. Az EartCheck és a Green Key a Reduce kategória mellett a Replace-re is hasonló hangsúlyt fektet, vagyis a felhasználás csökkentésén túl az erőforrás-felhasználás konkrét kiváltását, fenntarthatóbb megoldással való helyettesítését támogatja. Érdekesség, hogy az EuroSpa inkább az újragondolás és az újrahasználat mellett tette le a voksát. A GSTC és a Travelife nagy hangsúlyt fektet a Relocate szempontra, vagyis a rövid ellátási láncok és fenntartható közlekedési módok preferálására. A Nordic Swannál pedig a szolgáltatás teljes újragondolása is kiemelkedő szerepet kapott.