1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A XXI. században felértékelődött a fenntartható és felelős turizmus, a szabadidős tevékenységek, valamint a helyi lakosság és a turisták életminőségének kérdésköre a településfejlesztésben. A városoknak – ahol a lakosság többsége él, és amelyek a városi turizmus célpontjai – környezettudatosabbá és fenntarthatóbbá kell válniuk (Lőrincz et al. 2021). Ez a zöld gondolat kiterjed a körforgásos gazdaságot, a megújuló energia-, víz- és hulladékgazdálkodást, a környezetkímélő közlekedési módokat vagy a közösségi kerteket, parkokat, zöld területeket, valamint az életminőséget, a közösségépítést, együttműködést célzó települési programokra. Döntéshozói, szolgáltatói és fogyasztói oldalról is egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a különböző funkciókat (lakóhely és úti cél) ellátó települések milyen társadalmi, gazdasági és természeti környezetet képesek kínálni. A tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen hatása és marketingkommunikációs üzenete van a zöld díjaknak desztinációs szinten, tágabb értelemben véve pedig hogyan erősítik a városmárkázást, a fenntarthatósági fejlesztések elfogadottságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a fenntarthatóságra és az életminőségre irányuló törekvések az Európai Unió város- és turizmusfejlesztési politikájában is prioritásként jelennek meg. Az Európai Bizottság létrehozta az Európa Zöld Fővárosa (2008) és az Európa Zöld Levele (2015) díjakat, amelyek célja, hogy népszerűsítsék a zöld és fenntartható városok példamutató megoldásait, illetve más településeket is hasonló kezdeményezésekre ösztönözzenek. A zöld díjak kritériumrendszerének kidolgozásával, majd a díj odaítélésével az átlagember számára is igyekeznek ismertté és elfogadottá tenni a települési szintű fenntarthatósági kezdeményezéseket.1 Hasonló tendencia figyelhető meg tagországi szinten is: Magyarország például évek óta meghirdeti a Virágos Magyarország versenyt,2 a különböző környezetszépítő programokat, és részt vesz annak európai, Entente Florale Europe fordulójában.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány három konkrét, Magyarországon települési szinten megszerezhető zöld díjra – az Európa Zöld Fővárosa (EZF), az Európa Zöld Levele (EZL) és az Entente Florale Europe (EFE) díjakra – fókuszál. A díjak tartalmi felépítése, vizuális megjelenése, monitoringfunkciói, valamint a zöld márkázásban (green branding) játszott szerepe mellett hazai és nemzetközi esettanulmányokat ismertetünk mint jó gyakorlatokat. Az egyes díjakhoz kapcsolódóan azok a városi szintű, adaptálható megoldások kerülnek fókuszba – Tallinn (Észtország), Växjö (Svédország) és Zalakaros (Magyarország) –, amelyek a helyi döntéshozók (polgármesterek, képviselők és szakértők, a turizmusszakma irányítói, turisztikai vállalkozók, civil szereplők) számára mutatnak gyakorlati példákat. A tanulmány célja, hogy feltárja a zöld díjak elnyerésének és hatékony használatának sikertényezőit, integrálható lehetőségeit, segítve a hazai településeket a városmarketingben és a fenntartható(bb) desztinációmenedzsmentben.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave