A város Környezetvédelmi Programjában fő fejlesztési irányként jelennek meg a zöldterületek, ezen belül is a hozzáférhetőségük, a minőségük és a mennyiségük növelése az elsődleges cél. Előírják, hogy a lakosság legalább 95 százaléka számára legfeljebb 300 méteren belül rendelkezésére kell állnia közparknak vagy egy hektárnál nagyobb méretű természetvédelmi területnek. Växjö a jövőben további zöldítéseket tervez, amelyek az esztétikai és rekreációs szempont mellett hozzájárulnak a városi hőszigetek és villámárvizek kialakulásának, illetve a zajszint és a levegőszennyezettség mértékének csökkentéséhez, miközben ezek egyúttal az organikus gazdálkodás helyszínei is. A természeti értékek megóvása érdekében az önkormányzat több érzékenyítési kampányt folytatott, útmutatókat osztottak szét az iskolákban és az óvodákban, valamint kiadták a Green Växjö című könyvet, amelyben információkat találunk a különböző zöldfelületekről és elérhetőségükről (Växjö Önkormányzata 2019). Az önkormányzat létrehozta a „Városi Fadíjat”, amelyet minden évben meghirdetnek a lakosság körében, ezzel is ösztönözve őket arra, hogy védjék és gondozzák a természeti értékeket. Ezek mind a helyi kertturizmust erősítik a huszonhét Natura 2000-es területtel, a számos parkkal és városi kerttel együtt (Växjö Önkormányzata 2016).

A hulladékgazdálkodás terén jelentős intézkedések történtek: létrehozták az „Újrahasznosító falut”, ahol a használt tárgyakat újrahasznosítják, felújítják, átalakítják, majd újra eladásra kerülnek. További jó gyakorlat köthető a Macken nevű céghez, amely összegyűjti a boltokból a maradék zöldségeket és gyümölcsöket, csatnikat (szószféleségeket) készítenek belőlük, és a helyi piacon értékesítik. A keletkező szerves hulladékot – és minden mást is – szelektíven gyűjtik, majd biogáz formájában felhasználják a közlekedésben. A városi kertészkedés rendkívül fontos fejlesztési irány, amire jó példa a településen található farm: a terület szerves részét képezi a város zöld infrastruktúra-hálózatának, élelmiszert termel, valamint munkát ad olyan embereknek, akik nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket a helyi éttermek veszik meg, de a nyári időszakban a farm területén is bárki vásárolhat ebédet.