Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor (szerk.): Körhinta • A körforgásos gazdaság a turizmuságazat nézőpontjából
›
VII. Egy csipetnyi Balaton – A helyi termékek népszerűsége az utazók körében
›
4. Helyi termékek a turisztikai élményláncban

4. Helyi termékek a turisztikai élményláncban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi termékek számos ponton integrálhatók a turisztikai élményláncba. A turisztikai vizsgálatokban mind a kínálati (szolgáltatók), mind pedig a keresleti (fogyasztók) oldalon népszerű téma a helyi termék (Tóth-Kaszás et al. 2017). A turizmusorientált tudományos kutatásokban a helyi terméken belül jellemzően élelmiszer- és nem élelmiszer-jellegű termékeket különböztetnek meg a szakemberek. Nem meglepő módon az élelmiszerek, ételek iránti érdeklődés jelentősebb, hiszen az étkezés napjainkban szerves része a turisztikai mobilitásnak, és míg régen az otthonon kívül elfogyasztott ételek számos kockázattal járhattak, a gasztronómia mára élmény lett. Az új ételek kipróbálása akár önálló utazási motivációként is értelmezhető (Hinek 2017). Gasztronómiai örökség, helyi ételek pedig a világon mindenhol fellelhetők (Barrionuevo et al. 2019), és vélhetően az egészséges táplálkozás előtérbe kerülése is abba az irányba mutat, hogy minden úti cél épít saját gasztronómiai értékeire, a finom ételek és italok magában a turisztikai élményben és a marketingkommunikációban egyaránt helyet kapnak. A desztinációk imázsának fontos része a helyi ételekről alkotott kép (Pestek–Cinjarević 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élelmiszer- és nem élelmiszer-jellegű csoportosítás mellett a helyi termékek értelmezhetők ajándéktárgyként is. Maga a „szuvenír” szó a francia souvenir (emlékezni) szóból ered (Swanson–Timothy 2012), az idetartozó tárgyak azonban sok esetben ajándékként is szolgálnak. Az utazási emlékek gyűjtése régre nyúlik vissza, már az ókori és a középkori utazók is vittek haza magukkal különféle tárgyakat (Hume 2013). Az emléktárgyak, ajándéktárgyak az utazási élmény fontos részét képezik (Boley et al. 2013; Staphit 2018), és a turizmuskutatás is sokrétűen foglalkozik a témával (Swanson–Timothy 2012). A szuvenír vásárlásának okai között szerepel, hogy az utazó ajándéknak szánja, emléknek, illetve „bizonyítja” vele az utazást (Boley et al. 2013). Funkcióját tekintve a hely identitását reprezentáló szuvenír 1) jelentést ad a helynek, illetve a felkeresett desztinációnak, 2) támogatja az úti cél marketingjét és 3) új termékek megjelenését, fejlesztését teszi lehetővé (Cave et al. 2013). A szuveníreknek több fajtája különböztethető meg (Gordon 1986):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • képi emlék (pl. képeslap);
  • helyszínről származó darab (pl. kagylóhéj);
  • szimbólum (pl. miniatűr);
  • jelzésértékű tárgyak (pl. póló);
  • úgynevezett helyi termékek (pl. élelmiszer).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi termék közvetlenül vagy közvetetten részét képezheti a turisztikai élménynek. A helyi termékek vásárlása például – különösen vidéki térségekben – az utazási élmény szerves részét képezi (Kastenholz et al. 2016). A helyi termékek és a turizmus közötti kapcsolódási pontot jelentheti továbbá a vendéglátóhelyekkel való együttműködés, az adott termelőnél helyben történő fogyasztás, a piacon, illetve a fesztiválon, rendezvényen való részvétel. Helyi termékre épülő látnivalókkal is egyre gyakrabban találkozunk; ma már van múzeuma a sajtnak, az olívaolajnak, a csokoládénak, számos italnak stb. A helyi termékek önálló turisztikai motivációként is definiálhatók (Dunn–Wickham 2016; Barrionuevo et al. 2019). A helyi termékekre épülő helyszínek, például egy termelői piac pedig akár önálló úti célként is értelmezhetők (Garner–Ayala 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi termékek turisztikai integrációjának pozitív hatásai között említhetjük a turisztikai kínálat bővítését és egyedivé tételét, ezzel is növelve az úti cél ismertségét, versenyképességét (Szőllősi et al. 2014). Szintén kedvező hatás, hogy a magas minőségű helyi termék vásárlása hatással van a látogatók elégedettségére (Pestek–Cinjarević 2014) és lojalitására (visszatérési szándék, ajánlás) (Kastenholz et al. 2016) egyaránt. A helyi termékek negatív hatása lehet, hogy a turisztikai hasznosulás sokszor együtt jár a magasabb árakkal, illetve a helyi termékek ezáltal csak bizonyos szegmensek számára fizethetők meg (Barrionuevo et al. 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Habár a helyi termékeket a legtöbben fenntarthatónak vélik (Lin–Mao 2015), az összkép ebben az esetben is összetettebb. A fenntarthatósággal kapcsolatban a helyi termékek esetében kritikaként említhetjük, hogy egy-egy adott termékre – jellemzően növényre – építő desztinációkban a helyi termékekben üzleti lehetőséget látó szolgáltatók tulajdonképpen átalakítják a táji környezetet. És bár a végeláthatatlan levendulamezők látványa a franciaországi Provence-ban vagy hazánkban, Tihanyban és környékén kétségkívül vonzó a potenciális látogatók számára, a hely élővilágát nem feltétlenül befolyásolja pozitívan. Szintén kérdésként merül fel a fenntarthatósággal összefüggésben, hogy azokon a népszerű célterületeken, ahol a tömegturizmus eredményeként jelentős a helyi termék iránti kereslet volumene, az miként elégíthető ki nem ipari termeléssel.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave