A helyi élelmiszerrendszerek és rövid ellátási láncok (REL) egyre nagyobb jelentőséggel bírnak ebben a kontextusban, mivel képesek csökkenteni a környezeti terheket (szállítási távolságokat, szénlábnyomot), miközben erősíthetik a társadalmi kohéziót (közvetlenebb kapcsolatot teremtenek a termelők és a fogyasztók között), és a leszakadó vidéki régióknak is esélyt adhatnak (munkahelyteremtés, jövedelem felhasználása helyben), illetve eddig kihasználatlan termőterületeket hasznosítanak. A globális élelmiszer-biztonság2 és élelmezésbiztonság fenntartása érdekében alapvetően új megközelítések szükségesek mind a termelés, mind a fogyasztás terén. A körforgásos gazdasági gyakorlatok, a vásárlási szokások radikális megváltoztatása, a húsfogyasztás racionalizálása, az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a helyi élelmiszerrendszerek innovációja kulcsfontosságú területek, amelyekre nagy figyelmet kell fordítani (Gerten et al. 2020). Az SRC szakértői szerint elengedhetetlen lépés a fenntarthatóbb földhasználati gyakorlatokra való áttérés, amelyek középpontjában a rövid ellátási láncok és a helyi élelmiszerrendszerek állnak. Mivel az élelmiszerrendszerek problémái eltérőek lehetnek régiónként (néhol aszály van, máshol a belvíz okoz gondot), illetve kultúránként (néhol elhízás, máshol éhezés), a megoldásoknak is kultúra- és régióspecifikusnak kell lenniük. Ennek megfelelően bizonyos beavatkozások, amelyek egyes régiókban a fenntarthatóságot segítik, más régiókban vagy más léptékben nem feltétlenül biztosítják a fenntarthatóságot (Eakin et al. 2017), tehát az élelmiszerkrízisre sem létezik univerzális megoldás. Az urbanizáció és az élelmiszerkrízis tovább növelik a helyi termelők támogatásának és a rövid ellátási láncok megerősítésének fontosságát.

A Nemzeti Agrárkamara szerint a helyi élelmiszerrendszerek, rövid ellátási láncok és kis léptékű mezőgazdaság potenciális előnyei között szerepel a kistermelők jobb helyzete, a fogyasztók növekvő bizalma és a friss termékek elérhetősége (NAK é. n.). Az (EU) 1305/2013 rendelet 2. cikke szerint a rövid élelmiszer-ellátási lánc olyan korlátozott számú gazdasági szereplőt foglal magában, akik elkötelezettek az együttműködés, a helyi gazdasági fejlődés, valamint a termelők, feldolgozók és fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt. Ezt az értelmezést egészíti ki az (EU) 807/2014 rendelet 11. cikke, amely kimondja, hogy a rövid ellátási láncok létrehozásának és fejlesztésének támogatása csak olyan ellátási láncokra terjedhet ki, amelyekben legfeljebb egy közvetítő van a gazda és a fogyasztó között. A JRC (az Európai Unió Közös Kutatóközpontja) szerint a helyi élelmiszerrendszerben az élelmiszerek egy meghatározott földrajzi területen – körülbelül 20–100 kilométeres sugáron belül – kerülnek előállításra, feldolgozásra és értékesítésre (Kneafsey et al. 2013). De a helyi élelmiszertermékek meghatározása messze túlmutat az egyszerű távolság fogalmán, mivel az érintettek saját prioritásaik, aggályaik, képességeik, céljaik és egyedi értékük szerint érzékelik a helyi élelmiszertermékeket (Chicoine et al. 2022). Tehát a helyi élelmiszerrendszerek és a rövid élelmiszer-ellátási láncok nem szinonimák, ugyanakkor a fenntarthatósági potenciáljukat illetően hasonló koncepciók – a tanulmányban nem különítjük el őket határozottan.

A tanulmány célja, hogy feltárja a helyi élelmiszerek és a rövid ellátási láncok fenntarthatósági potenciálját, valamint hangsúlyozza fontosságukat a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek kialakításában. Német és magyar kistermelői interjúk és terepkutatás alapján mutatjuk be az előállítók attitűdjét, valamint az innováció lehetőségeit és kihívásait ezekben az ellátási láncokban, jó gyakorlatokon keresztül pedig szemléltetjük az innovatív megoldásokat – ilyenek például a közösségi kertek, termelői piacok és CSA-rendszerek. Ez a tanulmány tehát az elméleti keretek megértésén túl gyakorlati példákon keresztül is bizonyítani kívánja, hogy a helyi élelmiszerrendszerek és a rövid ellátási láncok részei a jövő fenntartható élelmiszerrendszereinek, továbbá bemutatja, hogy a hagyomány és tradíció mellett ezek a rendszerek nyitottak az innovációra is.