III. Egy életrajz formálódása (A korai Petőfi-legendáktól az első teljes biográfiáig)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E fejezet célkitűzése, hogy a Petőfi életéről szóló párbeszéd kibontakozását a tudományos megismerés szélesebb körű társadalmi szerepe és hatása tükrében láttassa. Az érvelés menete néhol diffúznak tűnhet a tárgyalt forrásokhoz társított, eltérő értelmezői szempontok miatt, ám e benyomás éppen a szerkezeti és szemléleti alapelvek következetes érvényesítése révén állhat elő. Hiszen amennyibben a kronológia elve mentén, történetírás és társadalom interferenciája tükrében kívánjuk leírni a Petőfi-emlékezet kezdeteinek másfél évtizedét, úgy az elemzett életrajzi dokumentumok az évek előrehaladtával eltérő, egyre differenciáltabb értelmezői kontextusokat igényelnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kezdésként a fehéregyházi csata utáni első év Petőfiről terjedő híreit kíséreljük meg áttekinteni. A szabadságharc utáni kaotikus napokat látva még nem beszélhetünk tudományos párbeszédről. Ennek oka, hogy az ellentmondásos és politikailag kényes információk rendkívül korlátozott diszkurzív körülmények között, a szabadságharc összeomlása és az azt követő megtorlások kontextusában jöttek létre, általában a privát és a félnyilvános szférában, s csak elenyésző mértékben a (sajtó)nyilvánosság szintjén. Fő kérdésünk tehát, hogy ily kaotikus körülmények között milyen ismeretek terjedtek a költőről, hogy miként tudatosult a halál valószínűsége a szélesebb társadalomban, illetve hogy a különböző hírek milyen poétaalakot formáltak a korai emlékezetben. A Petőfi eltűnése körüli bizonytalan bizonyosság, az emlékezet kezdetének nyomába eredünk: a róla szóló híreket, szóbeszédeket, legendákat rendszerezzük, majd ennek tükrében értékeljük (át) a költő elhunytáról hivatalosan nyilatkozó Szendrey Júlia második házasságának nyilvános fogadtatását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Később a szabadságharc utáni napokban megfigyelhető információs zavar lassú letisztulását, a tudományos életrajzi diskurzus első kezdeményeit követjük nyomon. Rendszerelméleti perspektívából igyekszünk föltérképezni a költő körüli „tények” és „legendák” (szétválaszthatatlan) szétválásának folyamatát: azaz a Petőfiről szóló tudományos diskurzus elkülönülését és más (politikai, gazdasági, művészi) rendszerekkel való érintkezését. Arra keressük a választ, hogy a történettudomány milyen belső (tudományos) szempontok alapján s milyen módszertani eszközökkel konstruálta meg az eltűnt poéta életének történetét – s ehhez szemléletes ellenpéldaként az irodalmi szféra korai Petőfi-ábrázolásait használjuk föl. Egyszerűbben fogalmazva: Gyulai Pál és Jókai Mór első (vázlatos és töredékes) Petőfi-életrajzait elemezzük a szerzők kulturális térben elfoglalt szerepe és pozíciója alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül az első teljes Petőfi-biográfiát, Zilahy Károly Petőfi Sándor életrajza (1864) című munkáját vizsgáljuk az életrajzírás modern irodalmi életben betöltött szerepe, illetve a hazai és nemzetközi biográfiai hagyományok tükrében: vagyis a záró részben már a tudományos diskurzuson belüli eltérésekre koncentrálunk, és az életrajzban megrajzolt zseni archetípusát helyezzük az elemzés középpontjába. A kultuszkutatások által gyakorta tárgyalt hiperbolikus, szakralizáló formulák helyett a profanizáció, a familiarizáció és a bulvárosítás nyelvi alakzatait keressük, kiemelt figyelmet fordítva a Petőfi-életrajz ifjú és ambiciózus szerzőjére is.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave