Manresa (Spanyolország) és Velence (Olaszország). A közepes méretű európai városok is aktívan csatlakoztak az SDG-k lokalizációs kezdeményezéséhez, és megalkották saját fenntarthatósági stratégiájukat. Manresa egy úgynevezett „Manresa Polgári Szövetség a Fenntarthatóságért” nevű szervezetet hozott létre annak érdekében, hogy támogassa a Manresa 2030-as városfejlesztési stratégia1 megtervezését, végrehajtását és monitoringtevékenységét. A város emellett foglalkozott az SDG-kommunikációs stratégiával, amely kifejezetten az önkormányzati alkalmazottakra és tanácsnokokra, képviselőkre összpontosított. A történelmi városközponttal, román, reneszánsz és gótikus épületekkel rendelkező Manresa a katalán főváros, Barcelona és Monserrat között (kolostor és hegység), egy síkságon fekszik; elsősorban kulturális és spirituális motivációjú, városlátogató turistákat vonz.

A népszerű városi desztináció, Velence 2023-ban a Szent Márk téren nyitotta meg tematikus, a fenntartható városokra fókuszáló kiállítását, a „Gondos(kodó) Velence Pavilont” (Venice City Care Pavilon). A kiállításon keresztül (és online formában is) bemutatták, mit jelentenek az SDG-k a városok mindennapi életében, kezdve Velence városával, és összekapcsolva a világszerte szerzett tapasztalatokkal.

Mombasa, Kenya. 2023-ban Mombasa a fiatal helyi lakossággal és az UN-Habitat szervezettel együtt dolgozott egy, a globális városmegfigyelési keretrendszerhez kapcsolódó statisztikai és térbeli adatgyűjtési projekt (City Scan Data Tool) megvalósításán. Az eszköz célja a társadalmi-gazdasági folyamatok, a területi egyenlőtlenségek és a létesítményekhez való hozzáférés monitorozása. Az összegyűjtött információkat felhasználják a fejlesztési prioritások megismerésére, a kihívások azonosítására és a fenntartható fejlődési célok elérését célzó beavatkozási javaslatok kidolgozására (UN-Habitat 2023a). Mombasa Kenya második legnagyobb városa az Indiai-óceán partján, a Parti tartomány és ezen belül Mombasa kerület székhelye, lakóinak számát 1,5 millióra becsülik. Fontos kikötő, az óceánparti turizmus központja, területén nemzetközi repülőtér működik.

Szöul, Dél-Korea. A 9,4 millió lakosú Szöul fenntartható fejlődési jövőképe tizenkét stratégiából, huszonnyolc feladatból és harminc mutatóból áll, amelyek három nagy alapvető célkitűzésbe szerveződnek: környezet (ellenállóképesség és élhető környezet); társadalom és kultúra (társadalmi egyenlőség és kulturális életképesség); valamint gazdaság (kreatív gazdaság és munkahelyteremtés). A 2014-ben elindult folyamat legfontosabb kezdeményezései közé tartoznak a gazdasági demokratizálás, az ifjúsági foglalkoztatási politikák bevezetése (pl. a szöuli innovációs park létrehozása), a megosztásos gazdaság kezdeményezése (Sharing City Seoul), a jóléti közigazgatás reformja, az energiatakarékosság és az újrahasznosítás (az „egy atomerőművel kevesebb” programmal). A fenntarthatósági terv foglalkozik a közlekedéssel (kerékpármegosztó szolgáltatás), a közlekedésbiztonsággal és a környezetvédelemmel. Kifejezett cél a levegőminőség javítása érdekében a finom por és az üvegházhatású gázok koncentrációjának jelentős csökkentése. A társadalmi kihívások közé tartozik a nők biztonságára vonatkozó intézkedések bevezetése, a nyílt közadatok terjesztése, valamint egy új, nyilvános, részvételi költségvetési rendszer.

Tokió, Japán. Tokió 2023-ban tette közzé második fenntarthatósági akciótervét (Tokyo Metropolitan Government 2023), amely igazodik a 14 milliós város (metropoliszával együtt 35 millió lakost érintő) hosszú távú stratégiájához (Tokyo Metropolitan Government 2024). A fenntarthatósági akcióterv emberközpontú; célja, hogy inkluzív társadalmat hozzon létre (gyermekek és egészséges öregedés kiemelt szerepe; biztonsági háló megerősítése; a szegénység és az új egyenlőtlenségek csökkentése; idősek, nők, fogyatékkal élők és a külföldi állampolgárok integrálása), egyensúlyt teremtve az érettség és a folyamatos növekedés között. A stratégia a Covid–19-válságból való kilábalásra szólít fel, foglalkozik a rugalmas és fenntartható társadalom építésével, miközben az éghajlati válság leküzdésén és a fenntartható élet megvalósításán dolgozik. A stratégia másik pillére a strukturális reform, amelynek keretében olyan programokat támogatnak, amelyek a japán társadalom előtt álló strukturális kihívások alapjaiba hatolnak (például a digitalizáció elmaradása). A stratégia kiemeli a belföldi turizmus szerepét, a gyalogosan megközelíthető látnivalók jelentőségét; a beutazásra vonatkozóan pedig japán kulturális értékeire (gasztronómia, művészet, építészet) és a természeti attrakciókra (Tama körzet és a szigetek) fókuszál. Tokió jelenleg a világ egyik legnépesebb metropolisza; a főváros az élmények végtelen tárházát kínálja a városlátogatási motivációval érkezőknek. Világszínvonalú éttermek, hagyományos szent helyek, modern múzeumok, egyedülálló szubkultúrák tartoznak a legnépszerűbb vonzerők körébe.