3.1. Koncentráció és teherbíró képesség, túlzott mértékű turizmus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kétségtelen tény, hogy az utazások jelentős része városlátogatás. 2018-ban az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC 2019) szerint az 1,4 milliárd nemzetközi turistaérkezés 45 százaléka városlátogatás volt. Figyelembe véve a városlátogatók jelentős üzleti motivációját (MICE szegmens), továbbra is meghatározó a rövid tartózkodással (city break) járó szabadidős utazók csoportja. A városlátogatások során a vendégek egész évben igénylik a szállást, az étkezést és a szórakozást, valamint ezek az utak erősen koncentrálódnak bizonyos régiókra. A népszerű európai célpontok mellett kiemelkedő látogatószámot mutat néhány közel-keleti és ázsiai helyszín, úgymint Bangkok, Bogota, Delhi, Dubai, Isztambul, Kairó, Kuala Lumpur, Manila, Jakarta, Moszkva, Mumbai, Peking és Sanghaj (UNWTO & WTFC 2018, Euromonitor 2021). Az egyes városok ikonikus, „must see” látnivalói (a Big Ben és a Houses of Parliament Londonban; a piramisok Kairóban; az Operaház Sydney-ben; az Empire State Building New Yorkban; az Eiffel-torony Párizsban vagy a Strip Las Vegasban), illetve a megarendezvények (olimpia, világkiállítás) további koncentrációt, zsúfoltságot (Weidenfeld–Leask 2016) eredményeznek a városközpontokban.
 
A túlzott mértékű turizmus (overtourism) fogalma
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus fogalmával1 (angol terminológiában: overtourism) egyre gyakrabban találkozhatunk, különösen a nyári, vakációs szezonban. Egyre több település vezetése kénytelen reagálni a jelenségre, és – elsősorban a helyi lakosság életminőségének, a városok élhetőségének érdekében – intézkedéseket hozni a fenntartható és a városi élettel összeegyeztethető turizmus fejlesztése érdekében. A túlzott mértékű turizmus – amelynek szinonimájaként a nem kiegyenlített turizmus (unbalanced tourism) kifejezést is gyakran használják – arra a negatív hatásra utal, amely a turisták által túlzsúfolt városok és városrészek (a legtöbbször idézett, jelentős nemzetközi látogatóforgalmat bonyolító úti célok: Amszterdam, Barcelona, Dubrovnik, Velence) kereskedelmi és társadalmi szerkezetét terheli (García Hernández et al. 2019, Goodwin 2019, Tiwari et al. 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus – amelynek kiváltó okai között gyakran említik a diszkont légitársaságok által kínált, kifejezetten olcsó repülőjegyeket, a rövid távú bérlemények (short-term rentals, STRs) alacsony szállásárait (Airbnb, Booking, Expedia Group, Tripadvisor) (Eurostat 2021), a szórakozási lehetőségeket, az éjszakai életet és a közösségi média hatását – megjelent más városokban, például Prága és Ljubljana esetében is (Mihalic–Kuščer 2022, Rončák 2019). Ugyanakkor a Covid–19 időszaka alatt, amikor a lezárások miatt a nemzetközi forgalom szünetelt, a belföldi, gyakran egy napra érkező kirándulók, rendezvénylátogatók kapcsán számos kevésbé ismert város is szembesült a kapacitásokat meghaladó, térbeli zsúfoltságot okozó és a helyi lakosság ellenérzését kiváltó esetekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi turizmusra vonatkozóan fontos térbeli jellemző, hogy a túlzott mértékű turizmus ritkán érinti az egész város területét – kivéve a kis lélekszámú és alapterületű, kifejezetten történelmi városok esetén. Sokkal inkább egy-egy belvárosi kerületre, zónára, közlekedési csomópontok és nemzetközi vonzerővel bíró attrakciók környékére vonatkozik. Az előbbire példa a csodálatos fekvésű, bájos osztrák kisváros, Hallstatt, amelyet napi 10 ezer látogató keres fel, miközben a település lakossága 800 fő (Leahy 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus negatív hatásai közé tartozik, hogy a (bel)városok, a turisták által látogatott terület kínálata, létesítményei és szolgáltatásai nem a helyi lakosság, hanem kizárólag a turisták igényeihez igazodnak, jelentős áremelkedést, zsúfoltságot, a közbiztonság leromlását okozva (The Economist 2024). A túlzott mértékű turizmus a lakhatásra is jelentős hatással van (a helyiek nem tudják megfizetni az ingatlanokat), ugyanakkor a turisták által bérelt szálláshelyeken hangoskodók zavarják a lakókat. A zsúfoltság megjelenik a hosszú sorokban (attrakciók, kulturális létesítmények elérése) vagy bizonyos szolgáltatások (közlekedés, vásárlás) igénybevétele kapcsán. A jelenség negatív hatásai miatt a népszerű desztinációkban (Barcelona, Berlin, Málaga, Velence) a helyiek tüntetéseket szerveztek (Goodwin 2017).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus következményei
José Mansilla, a Városi Konfliktusok Antropológiai Megfigyelőközpontjának (OACU, Observatory of Anthropology of Urban Conflicts, Spanyolország) munkatársa szerint „a túlzott turizmus térbeli következményeit számos tanulmány jelezte. A kutatások kiemelték, hogy ez a dinamika a társadalom, az identitás, a környezet és a kulturális örökség közötti kapcsolatot érinti egy globalizált, homogenizációra hajlamos világban. Mindeközben gondolhatunk rá történelmi folyamatként is, az adott terület és a turizmus közötti, sajátos kölcsönhatásban létrejövő hatalmi viszonyok szempontjából” (Mansilla 2018).
A túlzott mértékű turizmus „egy olyan folyamat, amely magában foglalja a társadalmi-térbeli kiszorulást – például a dzsentrifikációt –, valamint olyan anyagi és szimbolikus következményeket, amelyek egy adott területen a tömegturizmusból erednek. A dzsentrifikáció elkerülésének legjobb módja, ha biztosítjuk, hogy a helyi lakosok, az emberek otthonukban maradhassanak, és nem kell attól tartaniuk, hogy kidobják, kilakoltatják őket.” (Santos 2018)
 
A túlzott mértékű turizmus okai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus kialakulása (Goodwin 2017, Gonda 2022) több okra vezethető vissza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A turizmus volumenének folyamatos növekedése: egyre több ember, újabb keresleti csoportok kapcsolódnak be a nemzetközi és belföldi turizmusba; a túlzott mértékű turizmus sok város esetében önmagát generáló folyamat.
  • A keresleti jellemzők változása: a fejlett országokban, valamint globális szinten a megfelelő mértékű diszkrecionális jövedelemmel rendelkezők számára az életforma része lett a turizmus; a mindennapok része a mobilitás; az utazás sokszor presztízstevékenység és/vagy az önmegvalósítás eszköze; az utazási szokások megváltoztak, az emberek évente többször, rövidebb időszakokra utaznak el.
  • Kínálati elemek: a légi közlekedés és a tengeri/folyami hajók csökkenő árai és növekvő kínálata; az egyszerűbb és olcsóbb szállásfoglalási lehetőségek; a digitális technológiák, az egyéni utazásszervezés és attrakciófoglalás eszközei az átlagember számára is rendelkezésre állnak; elérhető szolgáltatások jó ár–érték arányú kínálata.
  • A marketingkommunikációs tevékenység átalakulása: hatékony település- és desztinációmarketing; sikeres megjelenések a közösségi médiában; vendégértékelések és ajánlások előtérbe kerülése; influenszerek és filmek hatása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a túlzott mértékű turizmus mögött számtalan desztinációmenedzsment-probléma vagy a komplex, hosszú távú stratégia, a turizmusban érintett szereplők egységes álláspontjának hiánya is meghúzódik. A városi turizmus kapcsán előtérbe kerül a „közösségi terek” ingyenes használata: ezen a tipikusan az európai, történelmi városközpontokban lévő, belépőjegy nélkül/szabadon látogatható közterületek (utcák, terek, plázák, parkok, folyók és vízparti területek stb.) használatát értjük. Az ilyen, sűrűn látogatott helyekről a turisták és a napi látogatók robbanásszerű megjelenésével kiszorulnak a helyiek, megváltozik az eredeti funkció, illetve a szolgáltatások köre (dzsentrifikáció, lakások helyett rövid távú bérlemények, helyi lakosságnak szóló szolgáltatások és üzletek helyett ajándékboltok, bárok, éttermek, szórakozóhelyek és éjszakai élet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus összetett jelenségét mutatja be a 9. ábra (European Commission et al. 2022). A városi területeken belül megfigyelhető térbeli és időbeli koncentráció kialakulásához számos alapvető ok vezet. A társadalmi-gazdasági környezet változásai, mint a magasabb életszínvonal, az utazási költségek csökkenése, a technológiai fejlődés és a média szélesebb körű hozzáférése, mind hozzájárulnak a turisztikai kereslet növekedéséhez. A demográfiai változások, a turizmusspecifikus trendek (például a „bakancslista”-turizmus megjelenése, a „3S” turizmusról a „3E” turizmusra való áttérés) és az új küldőpiacok bekapcsolódása tovább erősítik ezt a folyamatot. A turisztikai szektor növekedésközpontú szemlélete, a desztinációmenedzsment-szervezetek teljesítménymérése, valamint a kapacitásbővülés a szállításban szintén a túlzott mértékű turizmus irányába hatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az említett tényezők következtében a turistaérkezések száma gyors ütemben növekszik, ami (város)látogatói koncentrációhoz, illetve a helyi lakosok és a turisták számának egyensúlytalanságához vezet. A hagyományos városközpontok, kulturális és örökségi helyszínek, népszerű attrakciók mellett az új helyszínek, látnivalók felfedezése és a totális turizmus megjelenése tovább fokozzák a problémát. A közösségi média és a desztinációmarketing, valamint a megosztásos gazdaság és a direkt foglalások mind hozzájárulnak a túlzott mértékű turizmus terjedéséhez. Mindemellett a váratlan események, mint a globális egészségügyi helyzet vagy a szélsőséges időjárási események és a biztonsági kérdések, további bizonytalanságot okoznak a turisztikai szektorban, ami nehezíti a fenntartható tervezést és menedzsmentet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. ábra. A túlzott mértékű turizmus legfontosabb okainak áttekintése
Forrás: European Commission et al. 2022: 29 alapján saját szerkesztés
 
Desztinációmenedzsment-megoldások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A túlzott mértékű turizmus megfékezése érdekében szükség van a keretek kijelölésére, vagyis konzekvens és jól átgondolt szabályozásra, ösztönzőkre, valamint a városvezetés/desztinációmenedzsment-szervezetek által támogatott kommunikációs és disszeminációs intézkedésekre. A túlzott mértékű turizmusra reagálva meghatározó jelentőséggel bír a mérés, a monitoring; valamint a mérőszámok jellegének meghatározása. Adott városi célpont esetén érdemes mérni a turizmus sűrűségét (tourism density – turisták, látogatók koncentrációja) és intenzitását (tourism intensity – időbeli alakulás), ami az éves eloszlás (seasonality) mellett a heti, napi arányokat is figyeli. Kiemelt jelentőséggel bír a napi látogatók, kirándulók száma, akik szálláshelyet nem vesznek igénybe, azaz nem szerepelnek a vendégéjszaka-statisztikákban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben a városi turizmus néhány példáját ismertetjük a desztinációmenedzsment-intézkedésekre és a marketingkommunikációs eszközökre vonatkozóan. Ezek a konkrét esetek nem általánosíthatók, mégis a turizmusból származó bevételek növelésére és igazságosabb elosztására (és a tényleges negatív hatások mérséklésére), illetve a városi élettér minőségének (lakófunkció, életminőség) fejlesztésére irányulnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Amszterdam (Hollandia) 2023-ban a buliturizmus megállítására indított (első körben kifejezetten a 18–35 éves brit, buliturizmus-motivációjú férfiakra koncentrálva) „Stay away” – „Maradj távol!” kampányt, majd 2024-ben a felelősségteljes turizmus fejlesztése érdekében az Amszterdami Szabályok (Amsterdam Rules) kérdőívet és weboldalt is létrehozták.
  • Lisszabon (Portugália) grafikus megoldást választott: piktogramokat helyeztek ki „Lisszabon nem szereti a tömegturizmust” üzenettel (2018), ahol felhívják a figyelmet a megfelelő közlekedési módok választására és a szabályok betartására, a kisebb méretű turistacsoportokra és a hangosító berendezések mellőzésére, valamint a városon belüli turistakoncentráció csökkentésére, a kiegyensúlyozottabb attrakció-/térhasználat jelentőségére (10. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. ábra. „Lisszabon nem szereti a tömegturizmust” kampány
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Málaga (Spanyolország) városvezetése spanyol és angol nyelvű plakátokon figyelmeztette a turistákat az illendő viselkedésre (az utcán és nyilvános helyeken mindig viselni kell felsőruházatot; kérik a helyi szokások, pihenőidők tiszteletben tartását; a gyalogos közlekedés szabályainak betartását). A szabályok ellen vétő látogatók akár 750 eurós bírságot is kaphatnak (2024). A kampány egyfajta válasz a helyi lakosság tiltakozására: egyes aktivisták szerint szülővárosuk a turisták vidámparkjává vált, torzul a lakásbérleti piac, és dzsentrifikálódik a városközpont.
  • Toronto (Kanada) körülbelül húsz éve fejlesztette ki az első térképét és turista-útmutatóját (később honlapot) (Toronto Convention and Visitors Association 2025), amelyben felelősségteljes módon igyekezett bemutatni a turisztikai attrakciókat, a helyi üzleteket és szolgáltatásokat, a közösségi közlekedést, ezzel is segítve a helyes fogyasztói magatartást (Gibson et al. 2003).
  • Velence (Olaszország) #EnjoyRespectVenezia szlogennel tizenkét pontból álló javaslatot dolgozott ki a népszerű város látogatóinak, akik felelősségteljesen szeretnék élvezni a Velencében eltöltött időt. Később a történelmi központba látogatók számára bevezették a belépődíjat, korlátozták a turistacsoportok létszámát, valamint a kihangosító berendezések használatát (Città di Venezia 2024).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felelősségteljes turizmus kampány Velencében
Velence az #EnjoyRespectVenezia kampány során tizenkét pontban foglalta össze javaslatait a városlátogatók felé (Good rules for the responsible visitor; Città di Venezia 2024).
  • Fedezze fel Velence rejtett kincseit a ritkábban látogatott helyszíneken, hogy értékelje és élvezze Velence kivételes szépségét.
  • Keresse fel a lagúna és a szárazföldi Velence látnivalóit, vegyen részt a városi rendezvényeken.
  • Kóstolja meg a helyi termékeket és a tipikus velencei konyhát.
  • Látogasson el a kézművesek műhelyeibe, és ismerje meg a Velencében ma is létező ősi mesterségeket. Csak eredeti, helyi termékeket válasszon, és ne vásároljon illegális árusoktól.
  • Foglaljon túrákat képzett idegenvezetőkkel, akik ismerik és elmesélik Velence ezeréves történelmét.
  • Jobb oldalon sétáljon, ne álljon meg a hidakon, még kerékpárt se toljon kézzel.
  • A templomok lépcsői, hidak, kutak, műemlékek, patakok, csatornák stb. partjai nem piknikezőhelyek. Kérjük, hogy erre a célra a közkerteket használja. Tanulmányozza a térképeket, hogy ezek hol találhatók.
  • A Szent Márk tér műemléki terület; az itteni bárok és éttermek kivételével itt tilos ételt vagy italt fogyasztani.
  • Velence a művészetek városa: tilos sátorozni, fürdőruhában sétálni, búvárkodni és úszni. A Lidónál és Pellestrinánál található strandok könnyen megközelíthetők.
  • Tisztelje a környezetet és a művészeti értékeket: ne szemeteljen, ne rongáljon graffitivel vagy lakattal. Ne etesse a galambokat.
  • Ha apartmanban vagy lakásban lakik, kérjük, tájékozódjon a szemét újrahasznosításának módjáról.
  • Tervezze meg az utazását, és akkor látogasson el Velencébe, amikor a város kevésbé zsúfolt. Tájékozódjon előre a velencei belépődíjakról.
 
Látogatómenedzsment-intézkedések
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városokban megvalósítható látogatómenedzsment-megoldások a koncentrált látogatótömeg (zsúfoltság, a térbeli és időbeli koncentráció enyhítése), a helyi erőforrások kimerülése, valamint a fokozódó biztonsági kockázatok miatt kerültek bevezetésre (Kaszás et al. 2025). A nemkívánatos mértékű turizmus elleni fellépésben hatékony (helyi) menedzsmentmegoldások lehetnek a következők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Kvóták alkalmazása: a látogatószám korlátozása, szervezett csoportok méretének korlátozása, bizonyos helyszínekre való belépés regisztrációhoz/díjhoz kötése. A remélt hatás: a környezeti károk csökkenése és az elvárt látogatói élmény minőségének javulása (Dubrovnik és Velence megoldása).
  • Demarketing: a látogatószám növekedésének lassítása, a turisták (bizonyos csoportjainak) végleges vagy korlátozott időtartamra szóló eltántorítása (Gülsen et al. 2021). Célja, hogy mérsékelje a desztináció befogadóképességének maximális kihasználását, a kereslet szabályozásával biztosítsa a fenntartható működést (Amszterdam esete – „Stay away” kampány).
  • Árképzés: a nemkívánatos turizmussal szembeni fellépésben a dinamikus árképzés – nyilvánvalóan magas minőségű és árú szolgáltatások kínálata – hatékony megoldás lehet a kereslet–kínálat szabályozásában (Guizzardi et al. 2021).
  • Zónázás/zoning: egy turisztikai célterület – legyen szó egy országról, városról, városrészről vagy akár egy védett területről – térben és időben való felosztása, amelynek során minden zónához külön-külön hozzárendelik az arra vonatkozó szabályokat, korlátozásokat vagy megengedett tevékenységeket (Weaver 2020).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Látogatómenedzsment-stratégia Ausztriában
A Roland Berger tanácsadó cég és az Osztrák Hotelszövetség (ÖVH) közös tanulmányában (2018) hangsúlyozták a turizmusban érintettek (lakosok, városi döntéshozók, turisztikai szereplők és képviselők) bevonását és elköteleződését, valamint négy stratégiai lépést fogalmaztak meg:
(1) az önértékelés, helyzetértékelés jelentősége (a problémák beazonosítása, meglévő stratégiák);
(2) a rövid és hosszú távú intézkedések meghatározása;
(3) megvalósítás és ellenőrzés, nyomon követés (monitoring);
(4) visszacsatolás az első lépcsőhöz, folyamatos finomhangolás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi hatóságoknak sokszor nincs ráhatásuk a turisztikai szereplők üzletpolitikájára (szállodaláncok, légitársaságok, tengerjáró hajók üzemeltetői), az egy időben megjelenő csoportok mozgására, számára és méretére (több ezer napi látogató néhány órára kiszáll egy-egy tengerjáró hajóból; több busznyi csoport próbál meg mozogni a szűk területű belvárosokban), vagy a szabályozás, a rendeletek betartatása nem követi a valós turisztikai forgalmat. Több városi desztináció esetében igaz, hogy a gazdasági hatások összesítésében a negatívak dominálnak. Másként fogalmazva: a turizmusból származó bevétel nagyrészt a nyereségorientált szolgáltatóknál csapódik le, a szektorban dolgozó munkavállalók szezonálisan foglalkoztatottak, alacsony keresetűek, ugyanakkor a helyi önkormányzatok feladata a környezet tisztaságának megőrzése, a közterek állapotának rendben tartása, illetve az esetleges rongálódások javítási, helyreállítási munkálatai is a városi költségvetést terhelik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi turizmus egyes színtereit érinti az elmúlt időszak számos negatív jelensége is, úgymint a buliturizmus népszerűsége (turisták lerészegedése, droghasználat, legény- és leánybúcsúk szervezése), a megfelelő utcai viselet/öltözet hiánya (tengerparti/mediterrán belvárosokban félmeztelen, fürdőruhás látogatók) vagy a helyi szokásokat teljesen figyelmen kívül hagyó, közszemérmet sértő viselkedés. Az olcsó (low cost) repülőjáratok, a kedvező árú (sokszor engedéllyel nem rendelkező) szálláshelyek, illetve a küldő ország és az úti cél között fennálló árkülönbségek miatt tömegével érkeznek hosszú hétvégékre (city break) olyan vendégek is, akik a felhőtlen szórakozás motivációján túl semmiféle tiszteletet nem mutatnak a házigazdák iránt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi turizmus fenntarthatóbbá tétele, a teherbíró képességet mérlegelő szemlélet és az átgondolt szabályozás érdekében számtalan jó gyakorlatot vezettek be (napi látogatói limitek, a kereskedelmi kezdeményezések korlátozása, kizárólag vezetett csoportok fogadása, foglalási rendszerek bevezetése, az autós/buszos közlekedés és a parkolás korlátozása, replika épületek/városrészek, virtuális túrák biztosítása és népszerűsítése) (Weiler et al. 2019). A túlzott mértékű turizmus által érintett városok közül a közelmúltban több hozott határozott intézkedéseket; közülük Amszterdam és Dubrovnik stratégiáját mutatjuk be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amszterdam (Hollandia) példája
Amszterdam városvezetése egy 2035-ig tartó turisztikai stratégiát alkotott, amelyben a következő intézkedésekről döntött: „A turisták beáramlása és az amszterdami lakosok által tapasztalt életminőség közötti egyensúly, különösen a városközpontban, teljesen felborult. Azok a turistacsoportok, amelyek csak az alkohol, a szex és a drogok miatt látogatják a várost, kellemetlenek. Általánosabb értelemben véve a látogatók milliói által okozott negatív hatások túlzott mértékű turizmushoz vezettek. A kellemetlenségek és a túlzott mértékű turizmus annak jelei, hogy elértük a határt, és az élhetőség veszélyben van. A turistákat továbbra is szívesen látjuk, de vendégszeretetünk nem mehet a lakosok életminőségének és mobilitásának rovására.” (Gemeente Amsterdam 2025: 3)
A dokumentum hangsúlyozza, hogy mit is jelent a szabadság (nem összetévesztendő a buliturizmussal, a legény- és leánybúcsúkkal, a „csinálj, amit akarsz” gondolkodással); hogyan kell értelmezni a fenntartható látogatógazdaságot, a városi ökoszisztémát, a vendégéjszakák számának maximalizálását, és milyen intézkedések (policentrikus város, felelősségteljes vállalkozói szellem, regionális együttműködés, lakóhelyi és munkahelyi funkciók megerősítése) szükségesek az életminőségi célkitűzések eléréséhez.
Néhány konkrét rendelkezés:
  • a zavaró legény- és leánybúcsúk, valamint a szervezett kocsmatúrák korlátozása;
  • a folyami hajóutak korlátozása;
  • a turizmus egyenletesebb elosztása a városban, további területek bekapcsolása;
  • a szállodák átalakítása lakásokká vagy irodákká;
  • a belváros egyes részein a bárok és klubok korábbi zárási idejének bevezetése;
  • a belváros egyes részein az utcán történő kannabiszfogyasztás tiltása;
  • látogatói és imázskampányok, amelyekkel a nemkívánatos turistákat és viselkedésüket igyekeznek szabályozni („Maradj távol”, „Újítsd meg a nézeteidet/Gondolkodj másként – Renew your view”).
 
A túlzott mértékű turizmus megfékezése érdekében az amszterdami városvezetés – szándékai szerint – csökkenteni fogja a szervezett csoportos utazások, a városba tömegesen látogató körutazások, folyami hajók utasainak számát, illetve limitálja a városközpontba érkező olcsó fapados légitársaságok és a tömegeket szállító autóbuszok (pl. FlixBus) mennyiségét – helyette az európai/holland vonatközlekedést preferálják. Hasonló korlátozásokat vezetnek be azokkal a turisztikai vállalkozásokkal szemben, amelyek nem a minőségi turizmus szellemében szolgáltatnak (sörbiciklik, szex/erotikus előadások, műsorok).
Amszterdamban 2024-től megtiltották az új szállodák építését, és szigorították a rövid távú bérbeadás lehetőségét, hogy ezzel csökkentsék a zsúfoltságot, és erősítsék a lakóingatlanok, a helyi lakosok lehetőségeit. Az önkormányzat szándéka szerint ezzel az intézkedéssel a város élhetőségét akarják biztosítani. A holland nagyváros a már engedélyt kapott új szállodákra (összesen huszonhat intézmény) nem fogja alkalmazni a jogszabályt, a jövőben azonban csak akkor lehet új szállodát építeni a városban, ha egy másik bezár; ha az építkezéssel nem nő az alvóhelyek száma; vagy ha az új építménynek pozitív hozadéka van, például fenntarthatóbb lesz. A turizmus ellenőrzésének irányelvét már 2021-ben jóváhagyták „Kiegyensúlyozott turizmust Amszterdamban” címmel.2 A rendelet évi legfeljebb 20 millió látogatóban határozza meg a turisták által eltölthető vendégéjszakák és a nappali kirándulók maximális számát. Ha a látogatók száma eléri a 18 milliót, a városvezetésnek intézkednie kell.
Amszterdam a belvárossal (úti cél és élettér) kapcsolatos célját/hitvallását a következőkben fogalmazta meg: „Amszterdam belvárosának ismét olyan hellyé kell válnia, amelyet minden amszterdami szívesen látogat, és ahol a lakosok otthon érzik magukat. Nyitott és nemzetközi városként továbbra is vendégül látjuk a Hollandiából és külföldről érkező látogatókat, mindaddig, amíg azok városunk egyedi jellegéért jönnek, és tisztelettel viseltetnek a város és lakói iránt. Amszterdam belvárosában továbbra is van helye a széles látókörű embereknek, a kreativitásnak és a vállalkozókedvnek.” (City of Amsterdam 2024)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dubrovnik (Horvátország) esete
Dubrovnik – miután az UNESCO 2016-ban figyelmeztetést adott ki, hogy a város világörökségi státusza veszélyben van – jelentős intézkedéseket hozott a turizmus negatív hatásainak kezelésére. A nemzetközi szervezet azt javasolta a városnak, hogy a látogatók számát korlátozzák napi 8000 főre; azzal érveltek, hogy így lehet csökkenteni a környezeti és társadalmi kockázatokat. Ennek hatására Dubrovnik 2017-ben radikális irány- és szemléletváltást hajtott végre, és azonnali, rövid távú intézkedéseket foganatosított: például a tengerjáró hajók (cruise) számát napi kettőre csökkentették, a turistahajók összutaslétszámát pedig 5000-ben maximálták. Ezenfelül intelligens informatikai eszközök bevezetéséről döntöttek a turistaáramlások kezelése céljából (ember-/látogatószámláló berendezések, hőkamerák, wifi routerek, speciális alkalmazások stb.).
Az intézkedések közé tartozott az óváros területére érkező látogatók számának korlátozása és ellenőrzése, valamint a „Tiszteld a várost!” program („Respect the city” program; Grad Dubrovnik 2018) kidolgozása. A népszerű horvát város ebben a stratégiában olyan iránymutatásokat határoz meg – életminőség, városi mobilitás, települési környezet, kulturális és természeti örökség védelme –, amelyeket a turisztikai vállalkozásoknak, a látogatóknak és a helyi lakosoknak egyaránt be kell tartaniuk (Tourism-friendly Cities URBACT Network 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi lakosság és a turizmus együttélése nemcsak a tömegturizmus/túlzott mértékű turizmus által érintett fogadóterületek tekintetében jelentős, hanem a szabadidő-gazdaság bármilyen szintű, volumenű megjelenése kapcsán is. Alapvető cél, hogy a látogatógazdaság keretfeltételeit figyelembe véve a turizmusszektornak a helyi lakosság életminőségéhez pozitív, multiplikatív hatással kell hozzájárulnia. Az erre irányuló döntéshozói törekvéseknek pedig meg kell jelenniük a város- és turizmusfejlesztési tervekben, valamint az operatív, működési szinten egyaránt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megnövekedett és térben koncentrált városi látogatóforgalom kezelése kiemelt feladat, amelyhez a turisztikai világszervezet, az UNWTO (2024 óta UN Tourism) számos javaslatot fogalmazott meg (UNWTO 2018). Ezek közé tartozik a látogatóforgalom egyenletesebb eloszlatása a városon belül és a városhatárokon túli területeken, akár új útvonalak és attrakciók kialakításával és népszerűsítésével; a látogatóforgalom térbeli eloszlását célzó, a látogatási időtartam alapján hozott intézkedések bevezetése; valamint a szabályozások felülvizsgálata, adaptálása a megváltozott körülményekhez (Lőrincz et al. 2024).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Városi turizmus menedzsment Velencében (Olaszország)
A térbeli koncentráció enyhítése érdekében Velencében 2024 tavaszától azoknak a turistáknak, akik az év bizonyos napjain akarnak belépni a történelmi belváros területére, 5 eurót kell fizetniük. Az új rendelet 2025-ben az április–július időszakot érinti, bizonyos napokra terjed ki (Comune di Venezia 2024). Belépőkapuk nem lesznek; a regisztrációt és a díj befizetését a városi rendőrség és más ellenőrök végzik majd. Nemfizetés esetén a bírság 50 eurótól 300 euróig terjed. A népszerű olasz városban nem vezetnek be létszámkorlátot, vagyis akárhányan beléphetnek Velencébe, de a jegyrendszer bevezetésével vissza akarják szorítani a látogatók számát.
Luigi Brugnaro, Velence polgármestere a minőségi turizmussal kapcsolatban hangoztatta, hogy Velence tiszta és biztonságos desztináció, nem pedig egy szellemváros: az állandó lakhellyel rendelkezők száma 48 ezer fő. Velencében kamerákkal felügyelik az utcákat, tereket, fiatalokkal erősítették meg a városi rendőrség állományát, és a történelmi városközpontban számtalan civil ruhás biztonsági ember segít a közrend fenntartásában. A polgármester véleménye szerint a turizmus nem azt jelenti, hogy a látogatók bolyonganak a városban, és közben fényképeket készítenek. „Mi olyan látogatókat szeretnénk, akik az értékekért jönnek.”3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Madrid (Spanyolország) példája
A túlzott mértékű turizmus kapcsán Madridban 2024-ben a városi tanács elindított egy cselekvési tervet a szálláshelyek szabályozására, amely a további engedélyek kiadásának befagyasztását és a büntetések súlyosbítását tartalmazta. Az önkormányzat honlapján közétett adatok szerint a különböző kategóriájú szálláshelyek száma 2017 óta 41 százalékkal nőtt a városban, és a turistaapartmanok többsége nem rendelkezett engedéllyel. A Várostervezési, Környezetvédelmi és Mobilitási Osztály által támogatott RESIDE Terv három célkitűzésre fókuszál: a belvárosi népességfogyás megállítására és a lakosságnak szóló kínálat (kereskedelem, szolgáltatások) bővítésére; a turisták által látogatott helyszínek, terek, szolgáltatások megszervezésére; valamint a lakók és a látogatók együttélésének javítására.
Madrid elkötelezte magát egy olyan modell mellett, amelyben a turistaapartmanok más típusú szálláshelyekkel együtt léteznek, miközben megvédik a helyi lakosokat az ugyanabban az épületben lévő élettér/helymegosztás hatásaitól. A madridi lakóterületek védelmére született RESIDE Terv nem teszi lehetővé, hogy a lakóépületekben turistaszállások, apartmanok működjenek, ehelyett kizárólag turisztikai célú tömbökbe koncentrálják azokat. A történelmi belvárosban nem adnak ki újabb szálláshely-engedélyeket, miközben ösztönzik a belvárosi épületek rehabilitációját, a bérlakások számának növelését és az irodaépületek lakóépületekké alakítását.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a fő probléma az, hogy a (városi) turizmus sikerét még mindig a (növekedést ösztönző) számokban, gazdasági mutatókban (vendégek és vendégéjszakák száma, repülőterek és hajókikötők forgalma, turizmusból származó bevételek, GDP-hez való hozzájárulás, foglalkoztatottak száma) mérik. Ez a megközelítés ahhoz vezetett, hogy néhány városi desztinációba túlságosan sok látogató érkezett, ott koncentrálódtak, többszörös negatív hatást eredményezve. A sikeres desztináció főbb mérőszámait meg kell változtatni, és ebben a keretrendszerben a legfontosabb teljesítménymutatók az életminőség, a jóllét, a kulturális és természeti örökség védelme (Butler 2022, Dwyer 2020). Követendő példának számít a turizmussal való elégedettség megléte/mérése, azaz a helyi lakosok és a látogatók harmonikus együttélése, ahogyan az Bécs városának továbbfejlesztett látogatógazdaság-stratégiájában, az Optimum Tourismban olvasható (Kovács 2025https://www.good-deal.at/optimumtourism).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nyilvánvaló, hogy az említett mérőszámok között sok a nehezen mérhető/meghatározható társadalmi mutató, ugyanakkor továbbra is fontos, hogy a városi területeket ne kizárólag az érkező turisták száma, hanem az általuk okozott hatások alapján mérjék, értékeljék. A regeneratív turizmusról szóló legfrissebb szakirodalom hangsúlyozza azt a megközelítést, miszerint egy-egy úti célt jobb állapotban hagyjunk el, mint ahogyan azt találtuk. Másként fogalmazva arra összpontosítsunk, hogy a turisták miként járulhatnak hozzá a desztinációfejlesztéshez pozitív módon (O’Regan et al. 2021). A városi turizmus fenntarthatóbbá válása során alapvető igazság – amelyet a tervezőknek, menedzsereknek és üzemeltetőknek meg kell érteniük –, hogy egy jó hely, ahol jó élni, általában arra is érdemes, hogy meglátogassák.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave