Lőrincz Katalin: ÚTI CÉL ÉS ÉLETTÉR • A fenntartható városi turizmus kézikönyve
›
3. fejezet: A városi turizmus fenntarthatósági kihívásai
›
3.2. Éghajlatváltozás és klímasérülékenység a városi térben

3.2. Éghajlatváltozás és klímasérülékenység a városi térben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg harminchárom megaváros található a világon. Az ENSZ vonatkozó előrejelzései szerint a megavárosok, megapoliszok népessége továbbra is növekedni fog, 2050-re számuk akár meg is duplázódhat. Ma a városok koncentrálják a globális jólét 80 százalékát, és a városok a világgazdaság motorjai. Annak ellenére, hogy a Föld felszínének csupán 2 százalékát foglalják el, mégis ezek a nagyvárosok felelősek a károsanyag-kibocsátás 70 százalékáért (IPCC 2019).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozás hatásainak enyhítése Marseille (Franciaország) példáján
Világszerte 7000 város, valamint 280 régió és tartomány írta alá a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Paktumát, amely a karbonmentes/karbonsemleges és reziliens (rugalmas) városokat, valamint a fenntartható és megfizethető energiát támogatja.
Marseille (Franciaország)1 mediterrán városként – a klímaváltozás hatásai, azaz a folyamatosan emelkedő évi középhőmérséklet, a szárazság és a hőhullámok okán – rendkívül sérülékeny. A népszerű francia város több intézkedést vezetett be, figyelmet fordítva többek között az árnyékos és zöld területek növelésére, a közterületek funkciójának újragondolására, hűvös/vizes területek kialakítására, a lakosság, a látogatók informálására (cool zones2), valamint a közösség bevonására, a fenntartható életstílus és fogyasztás (autómentesség, közösségi közlekedés, gyalogos zónák, kerékpárutak) népszerűsítésére.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vitathatatlan tény, hogy a Föld felszínközeli légrétege melegszik, valamint számos üvegházhatású gáz koncentrációja emelkedett az utóbbi évszázadban. Az említett változások mértéke sokkal nagyobb, mint amit a természetes folyamatok indokolhatnának, illetve mint ami az általunk belátható földtörténet során valaha is bekövetkezett. A globális felmelegedést – hosszú időintervallumokat vizsgálva – jól mutatják az elmúlt évtizedek hőmérséklet-változásainak adatsorai (11. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11. ábra. A felszíni levegő éves középhőmérsékletének változása – Globális hőmérséklet-eltérés az 1951–1980 közötti évek átlagához viszonyítva
Forrás: NASA 2025 – https://data.giss.nasa.gov/gistemp/graphs_v4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális éghajlatváltozás mértékéről, területi különbségeiről ad jelentést az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, a továbbiakban IPCC), amelynek célja a klímaváltozás káros hatásait megelőző, mérséklő intézkedések elősegítése. Az IPCC az éghajlati politika kidolgozásához tudományos információkat tár a kormányok és a tágabb nyilvánosság elé. A kormányközi testület öt-hét évente foglalja össze az éghajlatváltozásra vonatkozó legfrissebb tudományos ismereteket. A legutóbbi átfogó jelentés (Climate Change 2023 – AR6 Synthesis Report) 2023-ban készült (IPCC 2023).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az IPCC-jelentés városokkal kapcsolatos megállapításai
A városi területeken megfigyelt éghajlatváltozás káros hatással van az emberi egészségre, a megélhetésre és a kulcsfontosságú infrastruktúrára. A városokban fokozódtak a felmelegedésből adódó jelenségek. A városi infrastruktúrát, beleértve a közlekedést, a vízellátást, a szennyvízelvezetést és az energiarendszereket, veszélyeztetik a szélsőséges időjárási események. Ez a folyamat végső soron gazdasági veszteségekkel, bizonyos szolgáltatások szakaszos működésével, a városi közlekedés zavarával és a jólétre gyakorolt negatív hatásokkal jár. A megfigyelt kedvezőtlen hatások a gazdasági és társadalmi szempontból leginkább hátrányos helyzetű lakosság körében koncentrálódnak (marginalizált csoportok).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világ nagyvárosainak klímasérülékenységét több dolog magyarázza. Egyrészt jelentős részük tengerpartok mentén vagy tengerpartokhoz közeli területeken található, ahol fokozottan ki vannak téve az áradásoknak, hurrikánoknak. További probléma, hogy a városok többsége tengerszint közeli vagy alatti, azaz alacsony fekvésű részeken épült, így őket a jövőben jobban veszélyeztetheti az emelkedő tengervízszint. 2050-re több mint 800 millió lakosa lesz a tenger- és óceánpartokon fekvő városoknak, amelyeket legalább 0,5 méteres tengerszint-emelkedés és árvíz fenyeget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma már a világ városainak 70 százalékát érintik a klímaváltozás hatásai, vagy extrém erősen, vagy kevésbé erős hatások által. Ezek a veszélyek több városi funkciót és szolgáltatást is érintenek, így az egészséges és biztonságos városi lakhatási viszonyokat, a városi energetikai rendszereket, az infrastrukturális hálózatokat és a közlekedést. Ugyanígy veszélyezteti a klímaváltozás a városok élelmiszer-ellátottságát. A városok lakossága sokkal sérülékenyebb, hiszen élelmiszer-ellátottsága függ a vidék mezőgazdaságának termelékenységétől (Schuchmann 2024).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozás negatív hatásai sokfélék, ugyanakkor globálisan nem egyforma mértékben jelentkeznek. Ye Bin és társai kutatása azt vizsgálta, hogy melyek a nagyvárosokat érintő legsúlyosabb problémák (Ye Bin et al. 2021). Az első helyen a heves esőzéseket és az ezt követő áradásokat, villámárvizeket említették; ezt követte a hőhullámok és az extrém meleg napok száma, majd fontossági sorrendben a tenger vízszintemelkedése és az elárasztott területek növekedése, a levegőszennyezettség növekedése és az erdőtüzek. A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a világ különböző nagyrégiói milyen mértékben érzékelik ezeket a problémákat. A heves esőzések és az árvizek legnagyobb mértékben az észak-amerikai és az európai kontinensen jelentkeztek, míg az extrém meleg és a hőhullámok az ázsiai kontinensen voltak súlyosabbak és gyakoribbak (Ye Bin et al. 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ Habitat World Cities sorozatának legújabb, Városok és klíma című publikációja jelzi, hogy a globális nemzetközi közvélemény számára is kiemelt jelentőséggel bír a kérdés (UN-Habitat 2024). Az elemzés szerint a világ népességéből ma már közel 3 milliárd ember, a globális népesség közel 40 százaléka él a klímaváltozás által veszélyeztetett területeken. A klímaváltozás a természeti katasztrófákon túl felgyorsítja és súlyosbítja a már meglévő problémákat, köztük a szegénység, az egyenlőtlenségek, a különböző konfliktusok, a vízhiány és az élelmiszer-biztonság problémáit.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hőségvédelmi cselekvési terv – Bécs (Ausztria)3
A bécsi hőségvédelmi cselekvési terv konkrét intézkedések – köztük azonnal alkalmazható megoldások és hosszú távú intézkedések – felsorolásával és alkalmazásával védekezik a szélsőséges hőhullámok ellen. Hogyan is működik a hőségvédelmi cselekvési terv a gyakorlatban? Amikor Bécs városát szélsőséges hőhullám éri, vagy magas napi középhőmérsékleti értékeket tapasztalnak, a hőségvédelmi cselekvési terv működésbe lép, a következő gyakorlati intézkedéseket alkalmazva.
  1. Kommunikáció és figyelemfelkeltés: a helyi lakosság tájékoztatása a hőségről, a hőhullámokról és annak egészségre gyakorolt hatásáról. Az információk között a megelőzésre vonatkozó tanácsok hangzanak el, és konkrét viselkedési javaslatokról is szó esik.
  2. Egészségügyi és szociális szolgáltatások: az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban dolgozók ismereteit, készségeit folyamatosan fejlesztik. Ebben az időszakban üzemel egy úgynevezett „hőség-forródrót”, ahol telefonon keresztül ajánlásokat és orvosi tanácsokat adnak a szélsőséges hőhullámok idején megfelelő viselkedésre vonatkozóan.
  3. Az oktatási szektor támogatása: „Tanítsuk a tanárokat” workshopokat és zöld iskolai programokat szerveznek az ismeretterjesztés érdekében. Az oktatási intézményekre vonatkozóan hőtechnikai szabványokat vezetnek be, illetve az infrastrukturális fejlesztések (hőség elleni megoldások) a bölcsődék és az óvodák esetében is bevezetésre kerülnek.
  4. Közterületek: kifejezetten közterületi vízhűtési intézkedések révén igyekeznek elősegíteni a hőmérséklet csökkenését. A közterületeken található ivókutak számát növelik, emellett nyílt hozzáférésű hűtési zónákat biztosítanak a középületekben, és növelik a légkondicionált tömegközlekedési járművek számát.
  5. A bécsi hőségvédelmi cselekvési terv letölthető.4 Külön alkalmazás5 mutatja be a város leghűvösebb pontjait, amelyek a vizes/zöld helyszínek széles körét ölelik fel: körülbelül ezerhatszáz ivókút, több mint ezer park, ködzuhanyok és ködoszlopok a közparkokban, nyári szökőkutak, mobil szökőkutak permetező funkcióval („Brunnhilde”), hűsítő oszlopok, vízi játszóterek, játszóterek vizes játéklehetőséggel, illetve ingyenes fürdőhelyek a (Duna-) parton.
 
A turisták és a helyi lakosság számára közös metszetet jelent a hőségvédelmi cselekvési terv közterületekre, „hűvös helyekre” vonatkozó kommunikációja és kínálata.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok élhetősége és klímaadaptációja szempontjából kiemelten fontos, hogy figyelembe vegyék a városi zöldterületeket, városi zöld és kék infrastruktúrákat, amelyek ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzájárulnak a városlakók jóllétéhez is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Éghajlatváltozási Programján keresztül számos olyan ajánlást dolgozott ki, amely segíti a városokat szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok éghajlatváltozással kapcsolatos adaptációs módszerei
Jó példa erre a „Hét módszer, ahogyan a városok reagálhatnak az éghajlatváltozásra” (Seven Ways Cities Can Take Climate Action) című dokumentum ajánlása (Városok és Éghajlatváltozás, ENSZ 2021).
  1. Energiahatékony épületek építése/létrehozása (vagy utólagos átalakítás).
  2. (Zöld) tömegközlekedés, elektromos buszok.
  3. Zöldüljünk: a zöldterületek, parkok fejlesztése és a természeti környezethez való hozzáférés.
  4. A gyaloglás ösztönzése: nagyon fontos, hogy a városok biztonságosabbá tegyék a közterületeket, így a városlakók és a látogatók számára a gyaloglást. Jó példa erre Manchester (Nagy-Britannia), amely kiterjedt gyalogos hálózatokat, övezeteket jelölt ki, elsőbbséget nyújtva a gyalogosoknak.
  5. A kerékpározás ösztönzése: Európában számos város ösztönzi a napi szintű és szabadidős célú kerékpározást, megfelelő kerékpáros infrastruktúra biztosításával, fejlesztésével. Például a Koppenhágában és Amszterdamban működő kerékpáros rendszerek nagyon népszerűek; alapjuk a biztonságos kerékpárút-hálózat, az akadálymentes útvonalak és rámpák kiépítése, valamint a közösségi közlekedéssel, gyalogos zónákkal való kombinálhatóság.
  6. Elektromos járművek használata: az elektromos járművekre való átállás ösztönzése és a szükséges töltőállomás-infrastruktúra fejlesztése.
  7. Intelligens vízhasználat: a városok terjeszkedésével a vízkészletek óriási nyomás alatt állnak. Fontos, hogy a városok intelligens vízgazdálkodási megoldásokba fektessenek be (a vízhálózat reformja, decentralizációja; intelligens mérőhálózat; költség- és energiahatékony megoldások), és fenntartható módon kezeljék a vízkészleteket (a szürke szennyvíz, csapadékvíz, öblítéses WC, szennyezők szétválasztása; szabályozás a keletkezés helyén és decentralizáció).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a városi térben magának az épített környezetnek és a városi szolgáltatásoknak az újragondolását feltételezi, ezért kiemelten érintett a városfejlesztés, az energetika és a közlekedés. Az ajánlások arra is fókuszálnak, hogy a jövőben energiahatékony épületek épüljenek, és lehetőség szerint a meglévő épületeket alakítsák át szén-dioxid-hatékonyabbá vagy karbonmentessé. Bár a köz- és lakóépületek újratervezése és utólagos átalakítása nem olcsó, nagymértékű kibocsátáscsökkentést eredményez, ami fontos részét képezi a globális éghajlatvédelmi intézkedéseknek, hozzájárul a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez (UN Environment Programme 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozás kapcsán sokszor szóba kerül a karbonsemleges város mint fejlesztési cél. Ennek érdekében a városi mobilitás, a közlekedés újratervezése, fejlesztése szintén kiemelt terület. A városokba való bejutás, az ingázás, a városban való (tömeg)közlekedés óriási hatással van a szén-dioxid-kibocsátásra, ezért létfontosságú, hogy a városok világszerte környezetbarát tömegközlekedést vezessenek be, támogassák a gyalogos zónákat, a kerékpárútvonalakat, a „15 perces város” fejlesztését. A londoni metróval való utazás például a brit kormány adatai szerint a személygépkocsival megtett út kibocsátásának körülbelül hatodáért felelős. A városoknak kedvezményes jegyekkel vagy akár ingyenes utazással érdemes ösztönözniük a tömegközlekedés használatát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Santiago (Chile) példája
Santiagóban (Chile) a hatóságok vonzóbbá tették a magánbusz-üzemeltetők számára az elektromos buszokba való beruházást azáltal, hogy a buszokat a tömegközlekedési hatóság lízingelte és üzemeltette (Saka 2020). Ez a köz- és magánszféra közötti partnerségi modell azt eredményezte, hogy Kínán kívül Santiagóban van a világon a legnagyobb elektromosbusz-flotta. Ha a tömegközlekedés nem is zöld/elektromos, akkor is jobb alternatíva, mint a magánautó.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 12. ábra – a városok és a klímaváltozás kapcsolatát elemezve – megoldási javaslatok összegez (1) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra (adaptációra) és (2) az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogására, csökkentésére (mitigációra) vonatkozóan. A belső (narancssárga) kör a városok szempontjából legfontosabb átfogó kérdéseket és adat-/tudáshiányokat (kormányzás, rendszerszemlélet, skálázás, városi szintű modellek és adatok) mutatja be. A középső (többszínű) kör hat aktuális kutatási területet mutat be (bizonytalanság, épített örökség és zöld/kék infrastruktúra, fenntartható fogyasztás és termelés, informalitás, pénzügyek, várostervezés és design), ahol több tényre, adatra, előzetes ismeretre van szükség a cselekvés, az operatív lépések megtételéhez. Végül a külső (zöld) kör három javasolt megközelítést ismertet (partnerség, tudás közös előállítása, városok cselekvésre való ösztönzése), amelyek elősegíthetik a program végrehajtását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az éghajlatváltozásra vonatkozó városi megoldási javaslatok szorosan összefüggnek egymással, és együttes alkalmazásuk hatékonyabb eredményeket hozhat. Például a várostervezés és dizájn a zöld/kék infrastruktúrával karöltve hozzájárulhat a városi hőszigetek csökkentéséhez és a vízvisszatartáshoz, ami mérsékli az extrém időjárási események hatásait. A fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása csökkenti az energiaigényt és a károsanyag-kibocsátást, ami kapcsolódik a pénzügyi ösztönzők rendszeréhez, támogatva a zöld technológiák elterjedését. A tudás közös előállítása és a városi szintű modellek és adatok felhasználása megalapozzák a rendszerszemléletű döntéshozatalt, lehetővé téve a hatékonyabb erőforrás-elosztást és az innovatív megoldások kidolgozását. A jó kormányzás és a városok cselekvésre való ösztönzése biztosítják a javaslatok megvalósításához szükséges politikai támogatást és közösségi részvételt, miközben a bizonytalanság kezelése lehetővé teszi a rugalmas alkalmazkodást a változó körülményekhez.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. ábra. Megoldási javaslatok az éghajlatváltozásra – adaptáció és csökkentés
Forrás: IPCC 2019: 3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Desztináció- és szolgáltatói szinten is megvalósítható megoldás a klímaváltozás hatásainak mérséklésére a zöldterületek növelése, ami egyúttal erősíti is egy terület turisztikai vonzerejét. Különösen a városokban jelentősek a zöldfelületek növelésének pozitív környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai, hiszen a parkok, a méhlegelőként ismertté vált kisebb természetes szigetek, a városi fák vagy akár a zöld tetők és homlokzatok javítják a levegő minőségét, megkötik a szén-dioxidot, csökkentik az épületek hűtési és fűtési igényét, illetve az utcák hőmérsékletét, segítik a villámárvizek megelőzését, mérséklik a zajt, valamint életteret nyújtanak a városi élővilágnak. Bécsben például úgynevezett „hűsölő utcákat” hoztak létre, ahol a nagyobb növényborítás mellé ivókutakat és párakapukat telepítettek. Az így kialakított területeken akár öt fokkal is sikerült csökkenteni a hőmérsékletet (Lehoczky 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövőt illetően sem vitatható a városok szerepe és innovációs hatása. A klímaváltozással összefüggésben felmerülő környezetbiztonsági kérdésekben a döntéshozók – akár az okosváros-stratégiák mentén – számtalan kezdeményezéssel élhetnek a városokban. A nagy népsűrűségű urbánus élet – például a közösségi közlekedés, a kerékpározás, az egy lakóegységre jutó infrastruktúra-költségek révén – az üvegházhatást okozó gázok egy főre jutó kibocsátásának alacsonyabb ökológiai lábnyomát eredményezi. Az innovatív, a környezetbiztonsági kockázatokat csökkentő megoldások könnyebben megvalósíthatók városi környezetben: a várostervezők passzív hűtési technikákat alkalmazhatnak a város hőmérsékletének csökkentésére, új megoldások születhetnek a csapadékvíz-hasznosításra (városi víztározók a föld alatt, öntözés), a hulladékgazdálkodás kapcsán (szelektív hulladékgyűjtés és -feldolgozás, körforgásos gazdaság, komposztálás) és a zöldfelületek kezelésében (több növény és utcai fa telepítése, a parkok területének növelése, zöld tetők) (Lőrincz et al. 2024).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Valencia (Spanyolország) esete
Valencia (Spanyolország) évente több mint 2,5 millió látogatót vonz: a turizmuságazat (köz- és magánszektor) a városi vezetéssel és a lakosokkal egy közös cél érdekében, a fenntartható turizmusért dolgozik, amelyhez karbonsemlegességi, vízlábnyom-csökkentési és a körforgásos gazdaságra összpontosító környezetvédelmi stratégiákat alkalmaznak. Jelenleg egy digitális rendszer (Global Omnium) segítségével, valós időben számolják a karbonlábnyomot, amivel egyrészt igyekeznek csökkenteni azt, másrészt ösztönözni a kompenzációt.6 Ezzel a megközelítéssel a város a levegő- és vízszennyezés csökkentésére is törekszik, elősegítve a levegő tisztaságát és a víz újrafelhasználását. Valencia elkötelezte magát a nagyobb energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata mellett. A projekt ösztönzi továbbá a fenntartható mobilitást, a kulturális és természeti örökség védelmét, a hulladék csökkentését és újrahasznosítását, a helyi gazdaságot, valamint a fenntartható fogyasztást.7
1 https://eu-mayors.ec.europa.eu/en/%20Refreshing-Marseille-with-cooler-greener-and-accessible-public-spaces
2 https://www.marseille.fr/sites/default/files/contenu/environnement/PDF/parcours_fraicheur_cool_noons.pdf
3 Stadt Wien (2025): Cooles Wien – Maßnahmen gegen Hitzeinseln. https://www.wien.gv.at/umwelt/cooleswien
4 Stadt Wien (2024): Wiener Hitzeaktionsplan. https://www.wien.gv.at/spezial/hitzeaktionsplan/files/hitzeaktionsplan-2024.pdf
5 Cooles Wien in der Stadt Wien-App. https://www.wien.gv.at/umwelt/cooleswien/app.html
6 https://www.visitvalencia.com/sites/default/files/media/downloadable-file/files/carbon-footprint-valencia-touristic-avtivity-report_1.pdf
7 https://gold.uclg.org/sites/default/files/uploaded/hlpf_2023-p4.pdf
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave