4.1. A turizmus európai dimenziói: turizmuspolitika, ágazati statisztika

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus létfontosságú szektor az európai emberek és az európai gazdaság számára. Az EU GDP-jéhez mintegy 10 százalékkal járul hozzá, mélyen beleivódott a kontinensen élők kulturális és társadalmi identitásába. A turizmus pozitív hatásának tekinthető, hogy az európai életmód része, összeköti az embereket a határokon át, és számos más ágazatot is befolyásol – a közlekedéstől és a vendéglátástól kezdve a helyi kézművességen át a digitális innovációig. Európaiak milliói élnek a turizmusból, és számtalan úti cél gazdaságának fenntartása, működése a látogatók folyamatos áramlásától függ.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntartható városi turizmus témakörre fókuszálva elmondható, hogy jelenleg a városok az EU területének mindössze 4 százalékát foglalják el, de az uniós polgárok 75 százaléka városokban él. Ebből a területi koncentrációs nézőpontból (is) kiemelt jelentőséggel bírnak a városok, amelyek élettérként és úti célként egyaránt megjelennek. A Covid–19 óta folyamatos a globális turizmus fellendülése; 2024 végére a keresleti mutatók (nemzetközi turistaérkezések száma, kereskedelmi vendégéjszakák száma, turizmusból származó bevételek) szinte már mindenhol elérték a szektor 2019-es csúcsait.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai úti célok országos és városi szintű keresleti trendjeiről, forgalmáról naprakész információkat közöl és megbízható adatforrás a TourMIS adatbázisa,3 az Eurostat,4 az UN World Tourism Barometer,5 a WTTC6 (World Travel & Tourism), az Oxford Economics7 Európára vonatkozó riportjai és a European Travel Commission (ETC) jelentései,8 illetve a klímaváltozás és a turizmus összefüggéseit bemutató összefoglalója.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. Néhány európai város besorolása méret és kulturális klaszter/attrakció alapján
Klaszter 2
(város kulturális örökséggel)
Klaszter 3
(város kulturális örökséggel és művészeti kínálattal)
Klaszter 4
(nagyváros kulturális örökséggel és művészeti kínálattal)
Klaszter 5
(nagyváros kulturális örökséggel, művészeti kínálattal és kreatíviparral)
Klaszter 6
(metropolisz kulturális örökséggel, művészeti kínálattal és kreatíviparral)
Avila
Bamberg
Bern
Canterbury
Córdoba
Delft
Granada
Heidelberg
Luxembourg
Oxford
Monaco
Nicosia
Pisa
Siena
Valletta
Würzburg
York
Avignon
Basel
Bayreuth
Bologna
Pozsony
Brugge
Firenze
Gent
Krakkó
Ljubljana
Oslo
Santiago de Compostela
Szófia
Tallinn
Velence
Vilnius
Zágráb
Athén
Antwerpen
Bukarest
Edinburgh
Glasgow
Hamburg
Helsinki
Porto
Prága
Riga
Rotterdam
Salzburg
Sevilla
Varsó
Amszterdam
Barcelona
Brüsszel
Budapest
Koppenhága
Dublin
Lisszabon
Lyon
Milánó
München
Nápoly
Stockholm
Bécs
Berlin
Isztambul
London
Madrid
Párizs
Róma
Forrás: WTO–ETC 2005: 20
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A WTO–ETC (2005) kutatása alapján a városok attrakcióit és méretét illetően a legjelentősebb európai úti célok öt csoportba sorolhatók. A besorolás az alapján történt, hogy a szóban forgó város a kis- vagy a nagyvárosokhoz, metropoliszokhoz, illetve a kulturális turizmus melyik köréhez tartozik: a belső kör az épített örökséget és a művészetet, míg a külső kör az egyre fontosabbá váló életstílust és a kreatív iparágakat képviseli. A magyar főváros, Budapest jelentős épített örökséggel, művészeti kínálattal és úgynevezett kreatív iparágakkal (például média, szórakoztatóipar, design, építészet és divat) rendelkező nagyváros. Budapesttel azonos csoportban található például Amszterdam, Barcelona, Brüsszel, Koppenhága, Dublin, Lisszabon, Lyon, Milánó, München, Nápoly és Bécs, amelyek ezáltal a magyar főváros versenytársainak tekinthetők. A legsokrétűbb adottságokkal rendelkező európai metropoliszok közé Berlin, Isztambul, London, Madrid, Párizs és Róma tartoznak (4. táblázat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió turizmuspolitikája kapcsán alapvető tény, hogy a turizmus közösségi szinten nem rendelkezik egységes politikával, a turizmus szabályozása tagországonként eltérő. Az Európai Unió fejlődésével párhuzamosan a tagországok természetesen egyre inkább felfedezték a turizmus társadalmi-gazdasági helyét és szerepét, aminek köszönhetően a fejlesztési elképzelések, tervek és velük párhuzamosan a támogatási programok szélesebb tárháza áll rendelkezésre (Csapó 2019). A Lisszaboni Szerződés (2007) megalkotásával és hatályba lépésével (2009) elismerést nyert a turizmus jelentősége: azóta az Európai Unió hatáskörébe tartozik az idevágó tagállami tevékenységek támogatása, koordinálása és kiegészítése. Ez kétségtelenül nagy előrelépést jelentett. Egyrészt néhány területen (turizmusbiztonság, határátlépések, utasok jogai) az EU világos szabályokat határozott meg, másrészt lehetővé tette egy egységes cselekvési keret felállítását (versenyképesség, vállalkozások fejlődésének keretrendszere), illetve tovább ösztönözte a tagállamok együttműködését (európai desztinációk kommunikációja, Európa mint úti cél népszerűsítése), és végül, de nem utolsósorban, a jó gyakorlatok megosztását. A Lisszaboni Szerződés új fejezetet nyitott az EU turizmuspolitikájában. Ennek ellenére sem a 2014–2020-as költségvetési periódusban, sem a 2021–2027-re vonatkozó javaslatban nincs dedikált turisztikai költségvetés (Keller–Tóth-Kaszás 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai közös keretrendszer kiépítéséhez, a hálózatos gondolkodáshoz és a jó gyakorlatok megosztásához szorosan kapcsolódik, hogy az EU-ban kifejezetten fontos a fenntartható városok és a fenntartható városi turizmus fejlesztése. Ennek konkrét stratégiai dokumentumai és eszközei (16. ábra):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Európai Uniós projekt (Európai Zöld Megállapodás, Turizmus Átalakítása, Európai Unió Lipcsei Charta, Új Lipcsei Charta, Új Európai Bauhaus, URBACT);
  • desztinációs és ágazati szintű díjak, címek, elismerések (Európa Zöld/Kulturális/Okos turizmus/Innovációs Fővárosa);
  • a szakmai, városi és desztinációmenedzsment-szervezetek programjai (karbonsemlegességi célkitűzések, látogatógazdaság, monitoring, adatvezérelt ágazatirányítás alkalmazása, fenntartható turizmus).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

16. ábra. Európai stratégiák, kezdeményezések, szakmai programok a fenntartható (városi) turizmus kapcsán
Forrás: Az intézményi és szakmai oldalak programjai alapján saját szerkesztés
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave